200504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés futószalagon gördülő, áramlásba helyezett kerékre ható áramlási eredetű erők meghatározására
1 HU 200504 B 2 ábrán részletesebben láthatók a mérő- és érzékelő elemek, azaz látható oldalnézetben az 1 futószalag, az ezen elhelyezkedő 2 kerék, amely most éppen érintkezésben van az 1 futószalaggal, látható a 2 kerék 3 tengelye, amelyhez 4 erőmérő van csatlakoztatva, és a 3 tengely egy 5 mozgató mechanizmussal van összekapcsolva, amely 5 mozgató mechanizmus a példakénti kiviteli alaknál egy megfelelően kiképezett tengely, amelyre a 2 kerék 3 tengelyére csatlakoztatott, az 5 mozgató mechanizmus tengelyével egy irányú csapágy van elhelyezve. Az 1 futószalag és a 2 kerék érintkezése pillanatának érzékelésére van 6 optikai érzékelő elrendezve az 1 futószalag felületének magasságában, amely tetszőleges kialakítású lehet, lehet fotocellás vagy egyéb önmagában ismert optikai érzékelő, míg a 4 erőmérő pl. nyúlásmérőbélyeg. A találmány szerinti eljárás során úgy járunk el, hogy a modell 2 kerekeit a modelltől függetlenül elhelyezett 3 tengelyeken csapágyazzuk, amelyek az ábrákon látható, és a 2 kerekeket előírt mozgástörvény szerint függőleges irányba mozgató 5 mozgató mechanizmussal kapcsolódnak. A modell 2 kerekeinek a tehetetlenségi nyomatéka a csapágy súrlódáshoz, és az áramlástani eredetű fékező nyomatékhoz képest elegendően nagyok kell hogy legyenek, azért, hogy a 2 kerék és az 1 futószalag közötti kapcsolat megszűnése után a kerületi sebesség csak előírt mértékben legyen kisebb az 1 futószalag sebességénél. A 2 kerék és az 1 futószalag közötti kapcsolatot illetőleg a kapcsolat megszűnését lehet a 6 optikai érzékelővel érzékelni, és adott esetben regisztrálni. A 4 erőmérő és a 6 optikai érzékelő kimenő jeleit az ábrán nem szereplő jelfeldolgozó egységhez lehet elvezetni. A mérés úgy történik, hogy két mérést végzünk el egymást követően, és mindkét mérés során regisztráljuk a 4 erőmérő jelét és a 6 optikai érzékelő jelét. Az első mérésnél megfúvás nélkül végezzük el a mérést, a második mérés során az 1 futószalag sebességével megegyező sebességű áramlásban végezzük a mérést. A mérés megkezdése előtt, ahogyan erre már a korábbiakban is utaltunk, mindkét esetben a 2 kereket az 5 mozgató mechanizmussal addig közelítjük a mozgó 1 futószalaghoz, amíg az 1 futószalagra, illetőleg a 2 kerékre ható merőleges irányú erő az előírt nagyságot el nem éri. Ezt követően az első esetben áramlás nélkül, a második esetben pedig a már említett előírt sebességű áramlás, azaz megfúvás beállítása után a 2 kereket előírt mozgástörvény szerint eltávolítjuk az 1 futószalagtól. A 2 kerék kerékabroncsának deformációja folyamatosan csökken, majd a 2 kerék éppen érinti a futószalagot, ezt követően nyílik egy rés a 2 kerék és az 1 futószalag között, és ezt mérjük a 6 optikai érzékelővel. Magának az 1 futószalagnak a helyzete az áramlás hatására nem változhat meg, és ezt biztosítandó az 1 futószalag alatt célszerű elszívó dobokkal depressziót előállítani, és ezt is lehet a 6 optikai érzékelővel ellenőrizni. Ha az 1 futószalag mégis felemelkedne, úgy a 6 optikai érzékelő a 2 kerék más helyzeténél jelezné a rés megnyílását. A mérés során lényegében a 4 erőmérővel egy erő-időösszefüggést veszünk fel, ez azonban önmagában ismert módon átalakítható erő-elmozdulás összefüggéssé, miután ismerjük a 2 kerék és az 1 futószalag közötti rés megnyílásának az időpontját, és a 2 kerék 1 futószalagra merőleges irányú mozgatásának a sebességét A megfúvás nélkül és a megfúvással felvett görbék alapján határozható meg az áramlási eredetű erő a két függvény összehasonlításával. Ez a mérési eljárás különösen az 1 futószalag és a 2 kerék közötti erőhatás kis értékeinél, azaz a 2 kerék és az 1 futószalag közötti kapcsolat megszűnése előtti pillanatokban ad nagyon pontos értéket, ilyenkor ugyanis ugrásszerűen változnak meg az erőhatások. A találmány szerinti eljárással és elrendezéssel tehát nagy pontossággal lehet futószalagon gördülő, áramlásba helyezett kerékre ható áramlási eredetű erőket meghatározni, és mindez úgy történik, hogy a valóságnak megfelelő környezetet teremtünk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás futószalagon gördülő, áramlásba helyezett, kerékre ható áramlási eredetű erő meghatározására a kerékre ható erő önmagában ismert módon történő mérésével, azzal jellemezve, hogy a kereket futószalag fölött helyezzük el, és függőleges irányban ismert sebességgel a futószalag irányába mozgatjuk, azzal érintkeztetjük, majd onnan szintén ismert sebességgel függőleges irányba eltávolítjuk úgy, hogy közben folyamatosan mérjük a kerékre ható erőt, és a kerék és futószalag érintkezése megszűnésének időpontját, és ezt a mérést mind áramlásmentes közegben, mind megfúvással létrehozott áramlásban elvégezzük, és a kapott mérési értékek összehasonlításából határozzuk meg az áramlási eredetű erőt. 2. Elrendezés futószalagon gördülő, áramlásba helyezett kerékre ható áramlási eredetű erő mérésére futószalag fölött elhelyezett kerékkel a kerékhez csatlakoztatott erőmérővel (4), azzal jellemezve, hogy a kerék (2) függőleges irányú mozgató mechanizmussal (5) van összekapcsolva, a futószalag (1) felületének magasságába pedig a futószalag (1) és a kerék (2) érintkezése megszűnését érzékelő elem van elhelyezve, és az erőmérő (4) és az érzékelő kimenete regisztrálóra van csatlakoztatva. 3. A 2. igénypont szerinti elrendezés azzal jellemezve, hogy az érzékelő optikai érzékelő (6). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 3
