200463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 23-dezoxi-delta23-LL-F28249 származékok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 200463 B 2 sek, így például a Nematodirus, a Cooperia és az Oesophagostomum elsősorban a béltraktust támadják meg, míg mások, így például a Haemonchus és az Ostertagia leggyakrabban a gyomorban jelentkeznek. Megint mások, így például a Dictyocaulus a tüdőben találhatók meg. A szervezet más szöveteiben és szer­veiben azonban más paraziták is előfordulhatnak, így például a szívben, a véredényekben, a bőr alatti és a nyirokszövetekben. A helmintiázisként ismeretes parazita fertőzés vérszegénységhez, alultápláltsághoz, gyengeséghez, tömegvesztéshez, a béltraktus falainak és más szöveteknek és szerveknek a súlyos károso­dásához vezethet, és kezelés hiánya esetén a fertőzött gazdaállat pusztulását is okozhatja. Az LL-F28249- -vegyületek találmány szerint előállított 23-dezoxi­­-A23-származékai nem várt módon nagy hatással búr­nak ezekkel a parazitákkal szemben. Ezen kívül a találmány szerint előállított vegyületek hatásosak még kutyákban előforduló Dirofilariával, rágcsálókban elő­forduló Nematospiroides, Syphacia, és Aspiculuris nemzetségekkel szemben, különféle állatoknál és ma­daraknál az ízeltlábú ektoparazítákkal, például kul­lancsokkal, atkákkal, tetvekkel, bolhákkal, valamint húslegyekkel szemben, juhnál a Luc ilia sp. ekto­­parizitával szemben, szarvasmarhánál a csípő rova­rokkal és a vándorló kétszárnyúak lárváival szemben, így a Hypoderma sp.-vel szemben, lovaknál a Gast­­rophilus és rágcsálóknál a Cuterebra sp.-vel szemben. A találmány szerint előállított vegyületek alkal­masak ember parazita fertőzésének (amelyen ekto­­és/vagy endoparazita fertőzést is értünk) kezelésére, megelőzésére illetve pusztítására is. Az ember gyo­­mor-bél-traktusát leggyakrabban károsító paraziták kö­zé tartoznak a következők: Ancylostoma, Necator, Ascaris, Strongyloides, Trichinella, Capillaria, Trichu­­ris és az Enterobius. A gyomor-bél-traktuson kívül, a vérben vagy más szövetekben vagy szervekben található, orvosi szempontból fontos parazita nemzet­ségek közé tartoznak a fonalférgek, így például a Wuchereria, Brugia, Onchocerca, Loa és Dracunculus, továbbá a Strongyloides és Trichinella bélférgek extra­­intesztinális formái. A találmány szerint előállított vegyületek jó eredménnyel alkalmazhatók az emberen élősködő ízeltlábúak, csípő rovarok és más, kétszámyú rovarok ellen, amelyek az embernek kellemetlenséget okoznak. A találmány szerint előállított vegyületek aktívak továbbá háztartásban előforduló rovarokkal szemben is, például csótány (Blattella sp.), ruhamoly (Tíneola sp.), szőnyegbogár (Attagenus sp.) valamint házilégy (Musca domestica) ellen. A találmány szerint előállított vegyületeket állatnak és embernek orálisan vagy parenterálisan adhatjuk be. Az orális adagolás történhet egységdózis formájában, például kapszulák, pilulák vagy tabletták alakjában, vagy állatok számára anthelmintikumokként való fel­­használásra folyékony áztatószerekké alakíthatók. Az állatok számára készített áztatószer általában a hatóanyag oldata, szuszpenziója vagy diszperziója, oldószerként többnyire vizet tartalmaz, emellett szusz­­pendálószert, például bentonitot és nedvesítőszert vagy hasonló segédanyagokat tartalmaz. Az áztatószerek általában habzásgátló szert is tartalmaznak. Az áztató­szer készítmények hatóanyagtartalma általában 0,001 - 0,5 tömeg%, előnyösen 0,01 - 0,1 tömeg%. A kapszulák és pilulák a hatóanyagot hordozó­­anyaggal, például keményítővel, talkummal, magné­­zium-sztearáttal vagy dikalcium-foszfáttal összekever­ve tartalmazzák. Ha a 23-dezoxi-A23-LL-F28249-származékot szá­raz állapotban kívánjuk használni, általában szilárd dőzisegység formájában, például kapszulák, pilulák vagy tabletták formájában alkalmazzuk. Ezeket a dózisformákat a hatóanyagnak a megfelelő finom eloszlású hígító-, töltő- vagy szétesést elősegítő szerrel és/vagy kötőanyaggal, például keményítővel, laktóz­­zal, (alkummal, magnézium-sztearáttal vagy növényi gumikkal való bensőséges és egyenletes keverésével állítjuk elő. Az ilyen dózisegység készítmények össz­­tömege és hatőanyagtartalma tág tartományban vál­tozhat számos tényezőtől függően, amelyek közül a kezelendő gazdaállat típusát, a fertőzés súlyosságát és típusát, valamint a gazdaállat testtömegét említjük. Ha a hatóanyagot állati takarmányban kívánjuk be­adni, a hatóanyagot bensőségesen diszpergáljuk a táp­ban, vagy úgynevezett „top-dressing” formájában vagy szemcsék formájában alkalmazzuk, amelyeket a kész táphoz adhatunk vagy adott esetben külön etethetjük. Alternatív módon eljárhatunk úgy is, hogy a találmány szerint előállított hatóanyagokat parenterálisan adjuk be az állatoknak, például intraruminális, intramuszku­­láris, intratracheális vagy szubkután injekciók formá­jában. Ilyen esetben a hatóanyagot folyékony hordozó­­anyagban oldjuk vagy diszpergáljuk. Parenterális beadás céljára a hatóanyagot célszerű­en megfelelő hordozóanyaggal, előnyösen növényi olajjal, így például földimogyoró olajjal vagy gyapot­­magolajjal elegyítjük. Más, parenterális adagolásra megfelelő hordozóanyagok például az olyan szerves készítmények, mint az úgynevezett solketalok és a glicerin-formái, valamint vizes parenterális készítmé­nyek is használhatók. A parenterális készítményekben a találmány szerint előállított aktív LL-F28249-szár­­mazék vagy származékok oldott vagy szuszpendált állapotban vannak jelen. Az ilyen készítmények álta­lában 0,005 - 5 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. Bár a találmány szerinti eljárással előállított vegyü­leteket elsősorban helmintiázis kezelésére, megelőzé­sére vagy ellenőrzésére használjuk, felhasználhatók ezek a vegyületek más parazitát (együttesen ekto­­és/vagy endoparaziták) által okozott megbetegedések megelőzésére, kezelésére vagy ellenőrzésére is. így például a találmány szerint előállított vegyületekkel ízeltlábú paraziták, így például kullancsok, tetvek, bolhák, adták és a háziállatokat és a baromfit csípő más rovarok pusztíthatok. Használhatók a találmány szerint előállított vegyületek más állatokban, beleértve az embert, előforduló paraziták által okozott beteg­ségek kezelésére is. A vegyületekből alkalmazott opti­mális mennyiség természetesen több tényezőtől függ, köztük az adott alkalmazott vegyülettőí magától, a kezelendő állatfajtától és a parazita fertőzés típusától és súlyosságától. Orális adagolás esetén általában 0,001-10 mg/testtömeg kg dózisban alkalmazzuk a találmány szerint előállított vegyületeket, ezt a teljes dózist egyszerre vagy viszonylag rövid időszakon belül (1-5 nap) elosztva több dózisban adhatjuk be. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek közül az előnyösek kiváló hatásfokkal ellenőrzik az említett parazitákat állatokban, ha egyetlen dózisban, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents