200428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilikátbázisú habosított utószilárduló anyag előállítására
9 HU 200428 A 10 9. példa Falpaneleket gyártunk a találmány szerinti eljárással. 400 kg 350-es portlandcementet, 100 kg 0-ás mészkölisztet és 180 liter vizet kolkrét habarcskeverőbe adagolunk, és e komponenseket 50 sec-on át keverjük. A keverés eredményeként kolloidális diszperz habarcspépet kapunk, amelyet betonkeverőbe juttatunk, például szivattyúzunk. A betonkeverőben levő kolloidális habarcspéphez 45 liter viz és 1 kg BELTOMIX habképző adalékból készült habot keverünk (a habképző vizes oldata tehát 46 liter). Az anyagot a betonkeverőben intenzív keveréssel homogenizáljuk, majd a homogenizált habosított masszát habarcsszivattyúval sablonba juttatjuk és gőzérleléssel szilárdítjuk. A szilárdulást megelőző készítési testsürűség 730 kg/ra3. A végtermék fizikai és mechanikai tulajdonságaira az alábbi számadatok jellemzőek: kiszárított testsűrűség 600 kg/m3 nyomószilárdság 3,5 MPa hővezetési tényező 0,16 W/mK 10. példa A 9. példában leírtak szerint járunk el, azonban a falpanel az alábbi receptúra alapján készül: portlandcement 350-es 360,0 kg folyami homok 0/2 360,0 kg habképző adalék (Beltomix) 1,0 kg habképző vizes oldata 44,0 liter keverövíz 166,0 liter A panelek készitési testsűrűsége 930 kg/m3, kiszárított testsűrűsége 800 kg/m3, nyomószilárdsága 5,0 MPa, hóvezetési tényezője 0,20 W/mK. Amint a fenti példák jól érzékeltetik, a találmány szerinti hőszigetelő habbeton révén minden vonatkozásban széles termékválaszték elégíthető ki: a különféle testsűrűségű, nyomószilárdságú és hóvezetési tényezőjű elemek és monolitbeton-kitöltések alkalmasak épületek külső és belső hószigetelésére. Teherhordó és térkitöltő falazóelemek, válaszfal-lapok és panelek gyárhatók a találmány szerinti el- 5 járással, de készíthetők ebből az anyagból szendvicselem-szigetelórétegek, külső homlokzati falelemek, padlók és tetőfödémek utólagos monolitikus hőszigetelő szerkezetei stb. A találmány alapvető előnye, hogy a kö- 10 tőanyag kolloid diszperz rendszerré alakítását - amelyben érvényesülnek a hab stabilitását biztositó erőhatások, nevezetesen a diszperziós vonzóerők és az elektromos kettősréteg taszító hatása - nem külön adalék- 15 szernek a masszába vitelével, elektromos feltöltéssel, vagy speciális cement alkalmazásával eszközöljük, hanem mechanikus úton alakítjuk át a habarcs kötőanyagát kolloid diszperz rendszerré. 20 A mechanikus diszpergálással mintegy összegződik a diszperziós erők vonzó és az elektromos kettősréteg taszító hatása, amit egyetlen művelettel idézünk elő, amely egyben a habarcs keverésére, homogenizálására 25 is szolgál. A hab előállításához felhasznált habositó szerek önmagukban ismertek, és nem igényel egyedi, különleges gépi berendezést a kötőanyag - általában cement - diszpergálására szolgáló technológiai művelet 30 sem; e célra az építőiparban használatos nedvesörló és homogenizáló berendezések, mint például a kolkrét, a dezintegrátor minden további nélkül alkalmasak. Mivel az eljárásunkhoz nincs szükség vegyszer-bekeve- 35 réshez a kedvező habstruktúra biztosításához, összeférhetetlenséggel sem kell számolni. A cement diszpergálása közben keletkező hő, valamint a mechanikus módszerrel diszpergált cementszemcse gyors hidratációja 40 együttesen a kötőanyag gyors szilárdulását idézi elő, ami igen előnyös a természetes körülmények között szilárduló habosított anyag kizsaluzási szilárdságának mielőbbi eléréséhez. További előnyt jelent, hogy a mechani- 45 kai diszpergálással pépesitett kötőanyag tixotrop tulajdonságú, ami azzal jár, hogy igen kedvező a nagy fajlagos felületű habarcsanyag vízmegtartó képessége. Ez gátolja a habosított massza vizfeladását, ami viszont 50 kedvezően befolyásolja a habosított rendszer stabilitását. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi kö- 55 rön belül sokféle módon megvalósítható. 7
