200427. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet egy szerszám tartórésszel való összekötésére

6 5 HU 200427 B Ebben az esetben biztosítjuk a P axiális erő és az R radiális erő egyenletes elosztását, amelyek a 3 szerszám 16 tartórészben való rögzítésekor lépnek fel. A 4. ábrán látható kiviteli alaknál egy 5 18 rögzitőcsap 20 tartórész 19 furatába il­leszkedik, ahol a 18 rögzitőcsap két 21 kúp­felülettel van ellátva. Az ilyen 18 rögzitőcsap szintén biztosítja a P axiális erő és az R ra­diális erő egyenletes elosztását és mind a 3 10 szerszámra ható jobboldali, mind pedig balol­dali forgatónyomaték esetén alkalmazható. Az 5. ábra egy szerszám tartórésszel való összekötésére szolgáló olyan szerkezetet tűntet fel, ahol a 22 szerszám 23 furattal 15 van kiképezve, mig a 24 tartórész a 23 fu­ratba illeszkedő rúd alakú 25 szárral rendel­kezik. A 25 szár hengeres forgástestként van kialakítva, amelybe 26 horony van be­munkálva, amely a 25 szár hengerfelületének 20 görbevonalú alkotójában és a 25 szár O’-O1 hossztengelyével koncentrikusan van kiké­pezve. A 26 horonynak 27 és 28 oldalfelületei vannak, ahol a 27 oldalfelület tetszés szerinti ß > 90° szögben van elrendezve. A szerkezet 25 egy 29 rögzitócsapot is tartalmaz, amely a 25 száron levő 26 horonyban és 23 furatban he­lyezkedik el és hengerfelületén a 6. ábrán látható módon a 30 lelapitással van ellátva, amely hasonlóképpen, mint a 3. ábrán látha- 30 tó, egyetlen 17 kúpfelülettel ellátott 14 rög­zitőcsap, a P axiális erő és az R radiális erő elosztásáról gondoskodik. A 23 furat és a 25 szár 31 illetve 32 támasztófelületekkel van ellátva, amelyek 35 behatárolják a 24 tartórész és a 22 szerszám kölcsönös axiális elmozdulását és lényegében a 25 szár O'-O1 hossztengelyére merőlegesen vannak kialakitva. A 31 és 32 támasztófelüle­tek itt úgy vannak elrendezve, hogy a 25 40 szár 32 támasztófelületétől a 26 horony ehhez képest távolabb eső 27 oldalfelületéig mért minimális h távolság kisebb, mint a 23 furat 31 támasztófelületétől a 29 rögzitőcsap ezen 31 támasztófelülethez képest legtávolabb eső 45 felületéig mért H távolság. A 7. ábrán látható 33 rögzitőcsap egy 35 szerszám 34 furatában van elhelyezve és két 36 lelapitással van ellátva, amelyek fela­data azonos, mint a 4. ábrán látható 18 rög- 50 zítócsap két 21 kúpfelületéé. A 8. ábrán feltüntetett 37 rögzítőcsap, amely egy 39 tartórész 38 furatában van el­helyezve, hordó alakú. Az ilyen alakkal ki­képzett 37 rögzítőcsap hasonló esetekben ke- 55 rül alkalmazásra, mint a 4. ábrán látható, két 21 kúpfelülettel rendelkező 18 rögzitőcsap. Az 1. és 5. ábrán bemutatott és fentebb ismertetett kiviteli alakoknál a 4 illetve 25 szár 13, 32 támasztófelülete 7 illetve 26 ho- ßo rony ehhez képest távolabb eső 8, 27 oldal­felületétől olyan távolságban van elrendezve, amely távolság kisebb, mint 4 ill. 25 szár kétszeres D ill. D’ maximális átmérője. A rögzitőcsap anyagkeménysége megha­ladja a szár keménységét. A szerkezet 3., 4., 7. és 8. ábra szerinti változatainál a szárak nincsenek feltüntetve. A találmány szerinti, szerszám tartó­résszel való összekötésére szolgáló szerkezet működésmódja a következő: A találmány szerinti, viszonylag egysze­rű felépítésű szerkezet biztosítja a szerszám és a tartórész kellően merev és biztonságos kölcsönös önbeszorulását ezek összekötése­kor. Amint azt az 1. ábra mutatja, a 3 szer­számot az M nyi irányába történő elforgatás­sal rögzítjük az 1 tartórészben. Ennek során a 7 horony 8 oldalfelülete excentrikus elrendezése révén érintkezésbe kerül a 10 rögzitőcsap felületével. A 4 szár ezáltal behúzásra kerül az 1 tartórész 2 fu­ratába és a P axiális erőt jelző nyíl irányába mozdul el a 0-0 hossztengely mentén, mig a 2 furat illetve a 4 szár kúpos 12 és 13 tá­masztófelületei érintkezésbe nem kerülnek egymással. A 3 szerszámra az M nyíl irányá­ban ható forgatónyomaték növelésekor ezzel arányosan nő mind a 12 és 13 támasztófelüle­tek, mind pedig a 4 szár és a 2 furat össze­kötendő hengerfelületeinek érintkezési szo­rossága. Ezáltal a 22 szerszám a P axiális erőt jelölő nyíl szerinti irányban is elmozdul. Az összekapcsolandó felületek kölcsönös érintkezésénél a szorosság növekedése a szerszám-tartórészrendszer merevségének növekedésével jár együtt. Ennek a rendszer­nek a megnövelt merevsége eközben olyan értékeket érhet el, amely megközelítőleg azo­nos az 1 tartórész merevségének nagyságá­val. Az itt ismertetett esetben az 1 tartórész merevsége a szerszám-tartórész-rendszernél jelentős mértékben meghaladja a 4 szár me­revségét. Az 5. ábra a 22 szerszám 24 tartórésszel való összekötésének olyan változatát tünteti fel, ahol ezek a 22 szerszámban kialakított hengeres 23 furat és a 24 tartórész részét képező, ugyancsak hengeres, rúd alakú 25 szár segítségével vannak egymással össze­kötve. A 22 szerszámot a 24 tartórészen a 22 szerszám M nyíl irányába történő elforgatá­sával rögzítjük. A koncentrikus 26 horony 27 oldalfelülete eközben érintkezésbe kerül a 29 rögzítőcsapon kialakított ferde 30 lelapítás­­sal. Ezáltal a 22 szerszám a P axiális erőt jelölő nyíl irányában addig mozdul el a 24 tartórészhez képest, amíg a 22 szerszám il­letve a 24 tartórész homlokoldali 31 és 32 tá­masztófelületei kölcsönös érintkezésbe nem kerülnek. A 22 szerszámra az M nyíl irányá­ban ható forgatónyomaték növelésekor ezzel arányosan nő mind a 23 furat és a 25 szár homlokoldali 31 és 32 támasztófelületeinek, mind pedig összekötendő hengerfelületeinek érintkezési szorossága, mivel a 22 szerszám eközben az R radiális jelölő nyílnak megfele-5

Next

/
Thumbnails
Contents