200401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zárt tér, elsősorban atomerőművi védőépület integrális tömörségvizsgálatára
3 HU 200401 B 4 lyiket alkalmazzuk a kiértékelésnél, a mérőrendszer sajátságai döntik el. Számítógéppel vagy programozható mikroprocesszorral ellátott mérőrendszernél az (1) összefüggés, fixen programozott, vagy analóg rendszernél a (2) összefüggés lehet előnyösebb. A találmány szerinti eljárás tehát a szivárgási tömegáram meghatározásánál nemcsak a tömegpótlást veszi figyelembe, hanem a vizsgálandó térbe zárt levegő állapotváltozását is. Ez biztosítja a szivárgásmérésre előirt esetenként szigorú hibakoriét megvalósítását abban az esetben is, ha a mérések alatt a vizsgálandó térbe zárt levegő nyomástartásának korlátái nem szigorúak. A találmány másrészt berendezés zárt tér, elsősorban atomerőművi védőépület integrális tömörségvizsgálatéra, amely berendezésnek a zárt térbe töltővezetéken keresztül levegőt juttató kompresszortelepe és a zárt téren belüli nyomást, hőmérsékletet és nedvességtartalmat mérő rendszere van. A berendezésben a találmány szerint a kompreszszortelep és a zárt tér közé a zárt térben lévő nyomásnak megfelelően kézzel vagy automatikusan vezérelt szabályozószelep és az ezen áthaladó töltőlevegő tömegáramát mérő mennyiségmérő egység van beiktatva. A szabályozószelep beiktatható magába a tőltővezetékbe. Előnyös azonban, ha a töltővezetékbe első zárószerelvény van beiktatva, amely első zárószerelvénnyel sorbakapcsolt szabályozószelep és második zárószerelvény van .párhuzamosan kapcsolva. Ennél a kialakításnál az adott nyomáBértékig való feltöltés a nyitott első zárószerelvényen keresztül, a mérés közben történő további töltés a nyitott második zérószerelvényen és a szabályozószelepen keresztül történik. Kialakítható a találmány szerinti berendezés úgy is, hogy a töltővezetékbe a menynyiségméró egységgel sorbakapcsolt első zárószerelvény van beiktatva, és ezekkel sorbakapcsolt szabályozószelep, második zárószerelvény és további mennyiségmérő egység van párhuzamosan kapcsolva. A találmány szerinti berendezésnél az átlaghőmérséklet mérésére előnyős az olyan kialakítás, amelyben a hőmérsékletmérő rendszer sorbakapcsolt hőelemeket tartalmaz, ahol minden második hőelem a zárt tér különböző pontjain van elhelyezve, a közbülső hóelemek pedig a zárt tér egy helyén lévő referencia hóelem egységben vannak, amely referencia hóelem egység referencia hőmérsékletérzékelővel van ellátva. Az átlaghőmérséklet mérése előnyösen megoldható a zárt tér különböző pontjain elhelyezett sorbakapcsolt ellenálláshőmérőkkel is. Ez esetben célszerű lehet, ha a sorbakapcsolt ellenálláshőmérők ellenállás értékeinek arányai megegyeznek a hőmérsékletmérési hatástereik arányával. Az egyes pontokon egyedi hőmérsékletmérést is lehetővé tesz az olyan kiviteli alak, ahol az ellenálláshőmérőkkel azokat rövidrezáró, egyedileg vezérelhető kapcsolóegységek vannak párhuzamosan kapcsolva. A találmányt a továbbiakban a rajzokon szemléltetett előnyős kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1-3. ábra a találmány szerinti berendezés egy-egy kiviteli alakjának egyszerűsített tömbvázlatét, a 4. ábra a találmány szerinti berendezésben a hőmérsékletmérő rendszer egy hóelemes kialakítását, az 5. ábra a találmány szerinti berendezésben a hőmérsékletmérő rendszer egy ellenálláshőmérős kialakítását, és a 6. ábra az 5. ábra szerinti ellenálléshómérós rendszer egy további kivitelét mutatja. Az ábrákon az azonos, illetve azonos funkciójú elemeket azonos hivatkozási jelekkel láttuk el. Az 1. ábrán az integrális tömörségvizsgálatnak alávetett atomerőművi védöépületet - a továbbiakban zárt 5 teret - az 1 kompresszorteleppel 4 zárószerelvényt tartalmazó 2 töltővezeték köti össze. Az 5 térben 6 nyomásmérő rendszer, 7 hőmérsékletmérő rendszer és 8 nedvességtartalom-mérő rendszer helyezkedik el olyan darabszámú érzékelővel és tóvadóval, mely a megfelelő pontosságú átlagképzést lehetővé teszi. Az érzékelők és távadók villamos jelei adatgyűjtő, vezérlő, értékelő-kijelző 9 egységbe kerülnek. A 9 egységhez kapcsolódik a 2 töltővezetéken elhelyezett 3 mennyiségmérő egység, mely a 2 tőltővezetékben áramló levegő tömegáramának meghatározásához szükséges valamennyi paramétert méri és villamos jel formájában továbbítja. A 2 töltővezetéken van elhelyezve egy 10 szabályozószelep, melynek vezérlését vagy a 9 egységbe beépített, de különállóan is megvalósítható nyomásszabályozó végzi, vagy egy 12 kézi vezérlőegység. A 10 szabályozószelep lehet egyutas, vagy - amint az ábrán látható - kétutas. Ez utóbbi esetben az 1 kompresszortelep által szállított töltőlevegő egy része 11 vezetéken keresztül kikerülhet a rendszerből. Az 1. ábrán mutatott berendezés az alábbiak szerint működik. Az 1 kompresszortelep a 2 töltóvezetéken keresztül feltölti levegővel az 5 teret az előírt nyomára. A 10 szabályozószelep ekkor a 2 töltővezeték irányéba nyitott, a 11 vezeték irányéba zárt, a 4 zárószerelvény pedig nyitva van. Az előírt nyomás elérése után, amit a 6 nyomásmérő rendszer észlel, a 10 szabályozószelep vezérlését átveszi a 9 egységbe beépített nyomásszabályozó s azt oly módon működteti, hogy az 5 térben a nyomás az előirt értéken maradjon. A 2 töltóvezetéken az 5 térbe ekkor csak annyi levegő áramlik be, amennyi a szivárgást, illetve a teret kitöltő levegő állapotváltozásából adódó tómegváltozást fedezi. A 9 egység továbbá folyamatosan méri 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 GC 65
