200396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüst-halogenidet és heterociklusos kvaternersókat tartalmazó fényképészeti emulziók előállítására
1 HU 200396 B 2 bróm szolgálhatnak. Az ellenion gyanánt alkalmazott szervetlen vagy szerves anionok lehetnek például halogenidek, perklorát, toluolszulfonát, tetrafenilborát, stb. A találmány szerinti eljárásban az emulziót a 5 szokásos adalékanyagokkal (színérzékenyítő, stabilizátor, cserzd, nedvesítő, színképző, stb.) látjuk el. Színérzékenyítők lehetnek például l-etil-3’-fenil-2- -kino-5’- rodanin (Színezék-I), 3,3’-dietil-r-fenil-benzoxazolidén-(etilidén-2’-tiohidantoin) (Színezék-II), 10 3,3’-dietii-6,6’-dinaftil-9-fenil-tiokarbocianin (Színezék-III), benztiazol-fenil-2-tio-hidantoin-tetrametin-merocianin (Színezék-IV). (P. GLAFKIDES: Photographie Chemistry, Vol. II. Fountain Press, London, 1960, 832-856. old.) 15 Stabilizátorként például a következő vegyületek használhatók: 4-hidroxi-6-metil-1,3,3a,7-tetraazain-dol(TAI), l-fenil-5-merkapto-tetrazol (FMT), merkapto-benztiazol, stb. (G. F. DUFFIN: Photographic Emulsion Chemistry, Focal Press, London, 1966, 20 138-141. old.) Cserzőanyagok lehetnek például formalin, glioxál, glutáraldehid, 2,4-diklór-6-oxi-s-triazin, stb. (T. H. JAMES: The Theory of the Photographic Process, IV. Ed. McMillan, New York, 1977, 82. old.) 25 Nedvesítőszerként például alkenil-borostyánkősav-poligliceridek, dodecil-fenol-poliglikoléter, szaponin, stb. használhatók (B. M. DERJAGIN, S. M. LEVI: Film Coating Theory, Focal Press, London, 1966, 162. old.) 30 A találmány szerinti eljárás előnyei a következők: 1. Inert, „empty” (üres) inert zselatinok használatakor is lehetővé válik normál vagy ennél keményebb fokozatú emulziók előállítása. Inerten általában azt a zselatintípust értjük, amely minimális mennyiségű (ca. 35 5 ppm) tioszulfátot és adenint (10-15 ppm) tartalmaz, az empty inert viszont gyakorlatilag mentes nemcsak az említett anyagoktól, hanem szervetlen sókat és redukálószereket sem tartalmaz olyan mennyiségben, amely észrevehető fotográfiai hatást fejt ki. 40 2. A keményebb fokozatú emulziók érzékenysége a szokásos módszerrel kapottakéhoz képest megnövelhető. A találmány szerinti eljárást a következő kiviteli példák szemléltetik: 45 1. példa 300 ml desztillált vízben feloldunk 0,10 mól nátrium-kloridot és 0,005 mól kadmium-kloridot, majd benne megduzzasztunk és feloldunk 15 g „empty” (üres) 50 inert zselatint. A hőmérsékletet 63 ‘C-ra emeljük, s keverés közben hozzáöntünk 75 ml 1,2 mólos ezüst-nitrát oldatot. Két perc keverés után beadagolunk 12 ml 3,5 mólos kálium-bromid oldatot, amely az ezüst- 1 1. táblá:-halogenidre nézve 0,5 mól%-nyi kálium-jodidot is tartalmaz, s a keverést ugyanezen a hőmérsékleten további 25 percig folytatjuk. Ezután hozzáadunk 300 ml 12 %-os „empty” (üres) inert zselatin oldatot, majd 1 mól ezüst-halogenidre számolva 25 jimól tioszulfátot és 30 (imól arany(I) tiocianátot. A kémiai érlelést 63 'C-on újabb 80 percen át folytatjuk, majd a hőmérsékletet 40 *C-ra csökkentjük, s az emulzió alikvot részét ellátjuk a szükséges adalékanyagokkal (1 mól ezüst-halogenidre számolva: 50 ml 0,05 %-os színezék-H oldat, 10 ml 50 %-os glicerin-oldat, 40 ml 4 %-os szaponin oldat, 20 ml 5 %-os formalin és 40 ml 1 %-os FMT oldat, majd 10-2 g/dm2 ezüst-tartalommal papírhordozóra öntjük (A). Az emulziót ezután úgy készítjük el, hogy lecsapás előtt a zselatin-tartalmú sóoldathoz 10~^ 10-4 ill, 10-3 mól/mól ezüst-halogenid mennyiségben 2,5,6- -trimetil-3-etil-benztiazolium-toluolszulfonátot (BT 1) adunk (B). Az emulziót ezután úgy is elkészítjük, hogy a BT1 anyagot, 10-3 mól/mól AgHal mennyiségben a második zselatin hozzáadása után 5 perccel, (C), ill. a kémiai érlelés befejezése után (D) adjuk az emulzióhoz. Az emulziót a továbbiakban úgy készítjük el, hogy a zselatin-tartalmú sóoldathoz 10'3 mól/mól AgHal mennyiségben 2-metil-3-etil-4,5-difenil-tiazolium-perklorátot (BT2) ill. 2,4,5-trimetil-3-etil-tiazolium-perklorátot (BT3) adunk („E” és ,,F’ emulziók). Az (A) emulziót még úgy is elkészítjük, hogy a sóoldatban 5 x 10-7 mól/mól AgHal mennyiségben ródium-kloridot, és 10~3 mól/mól AgHal mennyiségben BT1 anyagot adagolunk (G). Az (A) emulziót még úgy is elkészítjük, hogy a zselatin-tartalmú sóoldathoz 10-3 mól/mól AgHal mennyiségben a 2,5,6-trimetil-benztiazolium-bután-szulfonsavat (BT4) (E emulzió) ill. a 2-metiltio-5,6- -dimetil-3-etil-benztiazolium-jodidot (BT5) adjuk (F). A kapott rétegekből 2800 K színhőmérsékletű izzólámpával szenzitogramokat exponáltunk, s azokat a következő összetételű oldatban hívtuk elő 2 percig, 18 °C-on: 1 g N-metil-p-aminofenol kénsavas só, 20 g vízmentes nátrium-szulfit, 4 g hidrokinon, 10 g vízmentes nátrium-karbonát, 1 g kálium-bromid 1 liter vízben. A szenzitometriai jellemzőket az ISO 6846-1983. sz. ajánlása szerint számítottuk ki. Az eredményeket az 1. táblázat mutatja be. (G - az optikai denzitásnak a megvilágítottságtól való függését bemutató jelleg-görbe átlag-gradiense; Dmax - a jelleg-görbe legnagyobb optikai denzitása; Sref - a kontrollként használt réteg fényérzékenységéhez viszonyított, relatív érzékenység; D0 - a megvilágítatlan fotóanyagon kapott optikai denzitás a teljes fotográfiai kidolgozás után.) :at Do Emulzió Adalék Kezelés Jele Menny. m/m. G Srel Dmax 18°2’ 30'10’ (A) F L77 100 1,91 0,04 0,28 I 1,50 108 1,90 0,05 0,35 3
