200378. lajstromszámú szabadalom • Elemekből össze- és szétszerelhető épület
1 HU 200378 B 2 A találmány elemekből össze- és szétszerelhető épületre vonatkozik, amelynek alaptesteken elhelyezkedő vázszerkezete, valamint a vázszerkezethez oldhatóan rögzített tetőhéjalása és - adott esetben - oldalsó burkolata és padozata van. Az élet számos területén, elsősorban az iparban és a mezőgazdaságban egyre nagyobb mennyiségben van szükség a legkülönfélébb rendeltetésű épületekre, különösen raktárépületekre. Az ilyen épületek különféle szerkezeti anyagokból, sokféle konstrukciós megoldással készülnek. A legtöbb esetben még az olyan tároló-, illetve raktárépületek felmenő falai is jelentős élőmunka- és költségráfordítással megvalósítható alapozásra állított tégla-, vasbeton- vagy fafalak, amely épületek oldalfalai a bennük raktározott anyagokból, illetve árukból oldalnyomást nem kapnak, szerepük tehát kizárólag a térelhatárolás. A tárolóépületek tetőszerkezetét a legtöbb esetben a falakkal szilárdan és véglegesen összekötött acél- vagy vasbetongerendák, valamint azokhoz erősített szilárd héjalás alkotják. Ömleszthető anyagok tárolására ismeretes előregyártott vasbeton talpas elemekből készült oldalfalak és sátortető kombinációjával készült épület, amely szétszedhető és összerakható. A vasbetonelemek elhelyezése, illetve elbontása azonban komoly emelőgép-kapacitást igényel, ezért az épület alkalmazása oldalnyomást ki nem fejtő anyagok raktározásának a céljára a legtöbb esetben nem lenne racionális. Mind az iparban, mind a mezőgazdaság területén jelentős igény van nagy, alátámasztó szerkezetekkel meg nem szakított alapterületű - pl. gépek, gépalkatrészek tárolására szolgáló - olyan raktárépületekre, amelyekkel szemben ugyanakkor a szét- és összeszerelhetőség igénye is gyakran felmerül. Ez utóbbi követelményt azonban csak kis fesztávolságú, kis alapterületű, főleg barakk-szerű épületek vonatkozásában tudják kielégíteni, a nagy - például 10-15 m-es fesztávolságú - raktárépületek rendszerint végleges létesítmények, eltekintve a felfújható, és belső túlnyomás alatt tartott, vagy más, pl. ponyvafedésű sátor-épületektől, amelyek felhasználhatósági köre azonban korlátozott, és esetenként költségeik is meglehetősen magasak. A 189 804. számú magyar szabadalmi leírásból olyan acélvázas épületszerkezet ismerhető meg, amelynek oszlopokhoz csatlakoztatott síkbeli rácsos főtartói és melléktartói vannak. A csatlakoztatási csomópontok függőleges terhelést átadó kapcsolatai oldható kialakításúak, és e kapcsolatokat az oszlopok legalább két-két, egymástól távközzel elhelyezkedő teherviselő nyúlványa, valamint a főtartóknak és melléktartóknak a nyúlványokat befogadó és azokkal teherátadó kapcsolatokat létrehozó nyílásai alkotják. A fő- és melléktartó-rendszer, valamint a profilos tartószelvények miatt a tetőszerkezet fajlagos acélanyagigénye meglehetősen nagy. A 33 12 322. számú NSZK szabadalmi leírás tárgya épületek létesítésére szolgáló fémváz, amelynek különféle vázszerkezeti elemei vannak. Az egyik fajta elem paralellepipedon alakú rácsos szerkezet, amely más ilyen elemekkel összekapcsolható, és legalább az egyik végükön a szállításhoz felhasználható keret van. Egy másik fajta rácsos szerkezetű elem sík, amelyek egymáshoz és az előbb említett elemekhez csatlakoztathatók, és egymással a végeiken keret segítségével összefogva rakatban történő szállításuk válik lehetővé. Végül a fémváz L-alakú, rácsos szerkezetű, oszlopokat alkotó dúcelemekkel is rendelkezik, és ezek is kerettel foghatók össze a racionális szállítás céljából. Ennek a fémváznak is meglehetősen nagy a fajlagos anyagigénye, így költséges, és összeszerelése sem egyszerű. Vázszerkezetek tartóelemére vonatkozó megoldás ismerhető meg a 24 09 633. számú NSZK szabadalmi leírásból. Ennek a tartóelemnek derékszögű négyszög alakú zárt szelvényű profilok által alkotott alsó és felső öve van, amelyet V-alakú, csőszelvényű merevítőtagok kötnek össze egymással. A szomszédos tartóelemek csatlakoztatása fülekkel és csavarokkal történik. A tartóelem fajlagos anyagtartalma ebben az esetben is magas. A 33 43 984. számú NSZK szabadalmi leírás szerinti, elsősorban lapostetőkhöz javasolt tetőtartó is viszonylag bonyolult, sokféle szerkezeti elemből tevődik össze, és magas az anyagigénye. A tetőtartó alapját egy felfelé nyúló peremekkel rendelkező sín képezi, amelynek az alsó sarkaiban behegesztett koracélok húzódnak végig. Felül egy felső övét alkotó profil-acél húzódik végig, amelynek két oldalához acélrúdból hajlított, V-alakzatú rudak vannak hozzáhegesztve. Ezek alsó végei a sínben húzódó koracélokhoz csatlakoznak. A tetőtartó felül tartólemezzel van lezárva, amelynek lefelé nyúló peremei vannak. A találmány feladata, hogy olyan épületet, elsősorban tároló-, illetve raktár-épületet szolgáltasson, amely nagy, akár 15,0 métert is elérő fesztávolságú, mégis könnyen szét- és összeszerelhető, alapozási igénye minimális, létesítése rövid építési időt és viszonylag csekély élőmunkát vesz igénybe. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy valamely épület minimális emelőgép-kapacitással történő egyszerű és gyors össze- és szétszerelhetőségének előfeltétele, hogy egyrészt az összeszerelendő épületelemek súlya és a kapcsolatok száma minimális legyen, másrészt a könnyű elemek alakja, illetve szerkezete úgy legyen megválasztva, hogy beépített helyzetükben az általuk betöltött statikai funkciónak megfelelő igénybevehetőségük maximális legyen. További felismerésünk, hogy az épület teherviselő szerkezete a fenti szempontoknak megfelelően van kialakítva, hosszirányban egymáshoz merevített keretek által alkotott konstrukcióval nagy, akár 15,0 méteres fesztávolságok is áthidalhatók, és ilyen méretek mellett is az egész épület-felépítmény önsúlya olyan csekélyre adódik, hogy az alapozása viszonylag kisméretű és kis súlyú előregyártott vasbeton elemek elhelyezésével megoldható. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan épület segítségével oldottuk meg, amelynek alaptesteken elhelyezkedő vázszerkezete, valamint a vázszerkezethez oldhatóan rögzített tetőhéjalása és - adott esetben - oldalsó burkolata és padozata van, és amely épületre az jellemző, hogy a vázszerkezetnek acél csőoszlop-párok és azokhoz oldható kapcsolatokkal csatlakoztatott tetőtartók által alkotott, egymástól oldalirányú távközökkel kiosztott keretei vannak; a tetőtartók kétirányú, a csőoszlopok felé legfeljebb 15 %-os lejtéssel kialakított síkbeli rácsos tartószerkezetek, amelyek alsó és felső övét a száraikkal egymás felé fordított acél L-profilok, a rácsát pedig az L-profilokhoz célszerűen hegesztéssel rögzí5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
