200375. lajstromszámú szabadalom • Burkolat földfelületek, különösen rézsük, például vízfolyás-medrek, töltések és hasonlók burkolására

1 HU 200375 B 2 A 2. ábrán nagyobb méretarányú függőleges met­szetben ábrázoltunk egy 3 csuklós kapcsolatot (1. ábra ,A” részlet). A 2 elemnek köríves 5 horonnyal kialakított végéhez az 1 elem ugyancsak köríves 6 csappal ellátott vége illeszkedik. (A burkolat 1. ábra szerinti kiviteli alakjánál az 1 elemek egyik vége homyos, a másik vége bordás, míg a 2 elem mindkét vége homyos kiképzésű. Természetesen a 2 elem egyik vagy mindkét vége csapos kiképzésű is lehet; az 1 elemek értelemszerűen mindig az ellemtétes kialakítású végükkel illesztendők a 2 elem végeihez). Az 1,2 elemeknek a csap - horony íves csatlakozó végei tartományában a külső felületmenti peremek befelé irányuló ferdeségű 9, 10 felületekkel vannak kialakítva, amelyek befelé szélesedő 7 rést határolnak; ennek a legkisebb külső szélességét - az elemek normál beépített helyzetébe Ai, a legnagyobb (belső) szélességét pedig A2 hivatkozási betűvel jelöltük (A2 A2). Amint a 2. ábrán látható, az 5 horony ívének az P2 sugara nagyobb, mint a 6 csap íves felületének az pi sugara (pi p2). E geometriai jellemzőnek köszönhetően a 3 csuklós kapcsolat nemcsak a szom­szédos 1, 2 elemek egymáshoz viszonyított (elnyí­­ródás-szerű) elmozdulását, eltolódását gátolja meg, hanem az egymáshoz illeszkedő elemek szögelfordu­lását is lehetővé teszi. Ezt szemléltetik a 3-5. ábrák két, az 1. ábrán feltüntetett szomszédos 1 elem esetében. (A 3-5. ábrákon a korábban használt hi­vatkozási számokat és betűket értelemszerűen alkal­maztuk). A 3. ábra szerinti helyzetben a szomszédos 1 elemek külső felületei egy síkban húzódnak; ez a helyzet a 2. ábrán látható normál beépítési állapotnak felel meg. A 4. ábra szerint a jobboldali 1 elem a baloldali 1 elemhez képest a szöggel az a nyílnak megfelelően felfelé kissé elfordult. Ennek következtében a 7 rés szélessége csökkent, a szögelfordulásnak azonban más következménye nincs, a burkolat nem károsodik. Az 5. ábra szerint a jobboldali 1 elem a balol­dalihoz képest a h nyílnak megfelelően ß szöggel lefelé viszonylag nagy mértékben elfordult, miáltal a 7 rés szélessége megnövekedett. Ez azonban a burkolat meghibásodásához, károsodásához nem ve­zet. Az 1. ábra jól érzékelteti, miként követi a találmány szerinti, csuklós kapcsolatokkal rendelkező burkolat a változó rézsűhajlásokat (az 1. ábra szerinti felső 1 elemek éppen az 5. ábra szerinti módon vannak elfordulva). Visszatérve a 2. ábrához: a befelé szélesedő 7 rések (fugák) az 1, 2 elemek elhelyezését követően utószilárduló habarccsal tölthetők ki; a kitöltést 8 hivatkozási betűvel jelöltük. A habarcskitöltés (kike­nés) később, a burkolat fenntartása, illetve karban­tartása során is jól javítható, pótolható, amennyiben ez szükségessé válik, hiszen a 7 horony befelé szé­lesedik, így a 8 kitöltés „önékelővé” válik, a horonyból- hacsak a szomszédos elemek egymáshoz képest nagyobb mértékben el nem tolódnak - nem tud kimozdulni. A találmány szerinti burkolat előnye, hogy lénye­gesen jobb minőségű és tartósabb, mint a jelenleg ismert hasonló célú, beton lapokból készült burko­latok, hiszen a szomszédos lapelemek egymáshoz képest nem tudnak eltolódni, elcsúszni, így a burkolat felülete nem lépcsősödik, sík marad. A burkolat tet­szetős, karbantartása egyszerű és olcsó. A habarcsos fugázás a burkolat kiváló vízzáróságát biztosítja, a fugázás utólag jól javítható. A burkolat alkalmazha­tósági tartománya széles, kis- és nagy-elemes burko­latként egyaránt megépíthető. A növényzet benövé­­sének a meggátlásával kisebb a hidraulikai ellenállás, így kisebb esésekkel lehet dolgozni (például síkvi­déken ez jelentős), másrészt csökken a karbantartási igény (nem kell kaszálni stb.). Az elemek egymáshoz viszonyított mozgását korlátozni lehet azáltal, hogy az altalaj konszolidációjának bekövetkeztetét megvár­juk. Egyébként a hézagok fugázása utólag könnyen javítható. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. A burkolat elemei például egymáshoz kis szögtöréssel is csatlakozhatnak, és a befelé szélesedő hornyok ebben az esetben is betöltik funkciójukat. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Burkolat földfelületek, különösen rézsűk, például vízfolyammedrek, töltések és hasonlók burkolására, amely burkolatnak egymáshoz illeszkedő, és leg­alább egy illeszkedési tartományukban egymáshoz csuklós kapcsolatokkal csatlakoztatott, betonból ké­szült lap-alakú, vagy lap-szerű elemei vannak, azzal jellemezve, hogy a csuklós kapcsolatokat (3) az egyik elem (1,2) egyik keskeny oldalfelülete mentén húzódó íves horony (5) és a másik elem (1,2) egyik keskeny oldalfelülete mentén húzódó, és a horonyba (5) illeszkedő íves csap (6) alkotja; az elemek (1, 2) a csuklós kapcsolatot (3) alkotó külső peremük tartományában befelé irányuló fer­deségű felületekkel (9, 10) rendelkeznek, amelyek a hornyot (5), illetve csapot (6) határoló íves felülettől indulnak ki, és egymással a burkolat külső felületétől kiinduló, és befelé szélesedő rést (7) alkotnak; a rések (7) utószilárduló anyagból, például cementhabarcsból készült kitöltést (8) tar­talmaznak. 2. Az 1. igénypont szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a horony (5) és a vele illeszkedő csap (6) keresztmetszetben köríves kiképzésű, mimellett az egyik körív - célszerűen a csap (6) - körív sugara (pi) kisebb, mint a másik körív - célszerűen a horony (5) - körívsugara (p2). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55

Next

/
Thumbnails
Contents