200368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrátot felhalmozó termesztett növények hasznos beltartalmának növelésére
1 HU 200368 A 2 A találmány tárgya a szénhidrátot cukor, zsír, vagy olaj formájában felhalmozó termesztett növények, pl. cukorrépa, szőlő, napraforgó és repce hasznos béltartalmának növelésére alkalmas biológiai eljárás. Az eljárás alkalmazásakor borostyánkősav és bórsav hatóanyagú permettrágya oldatot juttatunk a növényzetre 1400-1600 g/ha összes hatóanyagnak megfelelő dózisban a szénhidrát felhalmozási folyamat kezdetén. A borostyánkősavat és a bórsavat előnyösen alkálifémsó, vagy ammóniumsó formában is alkalmazhatjuk. Ismeretes hogy a szénhidrátot cukor formában felhalmozó növényeink további üzemi feldolgozása annál gazdaságosabb, minél magasabb a növények cukortartalma. A magasabb cukortartalmú cukorrépáért magasabb árat fizetnek a cukorgyárak. Ugyanúgy magasabb a felvásárlási ára a magasabb cukorfokú mustot adó szőlőnek is. A mezőgazdasági termelők tehát közvetlenül érdekeltek a növények hasznos béltartalmának növelésében. A cukorrépa és a szőlőtermesztésben jelenleg ismert cukorhozam növelő készítmény a Fitalon, amelynek hatóanyaga 15 % Na2SC>4 és a cukorrépa kultúrában ajánlott felhasználási dózisa 28 liter/ha. A gyártó cég szerint a készítmény használatával 0,5-1,0 % cukortartalom növekedés érhető el. Ez azonban még mindig nem kielégítő. Foglalkozni kezdtünk olyan növény kezelési eljárás kidolgozásával, amellyel az eddigieknél nagyobb mértékű szénhidrát növekedés érhető el a növényen belül. Mindenekelőtt olyan készítményeket próbáltunk ki, amelyekről tudtuk, hogy jelentős szerepük van a növény harmonikus tápanyagellátottságának biztosításában is. Irodalmi adatokból (K. Mengel: A növények táplálkozása és anyagcseréje, 1976., W. Bergmann: Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése, 1979., D.J.Pilbeam és E.A. Kirkby: Abór fiziológiai szerepe a növényben. Journal of Plaut Nutrition, 1983.) ismert a bór mikrotápelemnek a növényen belüli szénhidrát transzportban betöltött szerepe és jelentősége, ezért a vizsgált készítmények egyik állandó komponenséül a bórsavat, illetve annak alkálifém vagy ammóniumsóját választottuk. A bórsav, illetve bórsavsó mellett számos egyéb, más célt szolgáló vegyületet is kipróbáltunk különféle kombinációkban, miközben a készítmények biológiai hatását igen széles dózissávon vizsgáltuk. Meglepően jó eredményt adott kombinációs partnerként a borostyánkősav, vagy ennek alkálifém- ill. ammóniumsója. Ez annál is inkább meglepő volt, mivel a borostyánkősavnak, illetve sójának ezideig ismeretlen volt a szénhidrát tartalom növekedésére gyakorolt hatása. Felismertük, hogy a szokásosnál jóval magasabb adagban alkalmazva a borostyánkősav-bórsav kombinációnak új hatása van a szénhidrátot felhalmozó növények életfunkcióira, különösen pedig a szénhidrát felhalmozás folyamatára. A borostyánkősav-bórsav, illetve ezek sóiból álló hatóanyag kombinációval több éven át végeztünk szabadföldi kis- és nagyparcellás biológiai vizsgálatokat változó időjárási viszonyok között. Különös gondot fordítottunk a készítmény optimális hatóanyag összetételének, a felhasználási dózis nagyságának, az alkalmazás módjának és a növénykezelés célszerű időpontjának meghatározására. A termesztett növények közül vizsgáltuk azokat is, amelyek a szénhidrátot zsír vagy olaj formában halmozzák fel. Megállapítottuk, hogy ha a borostyánkősav-bórsav, illetve ezek sója hatóanyagú készítményt a találmány szerinti eljárásnak megfelelő módon alkalmazzuk permettrágyaként, akkor egyaránt jelentősen növelhető a növények szénhidrát tartalma, akár cukor, akár zsír, vagy olaj formájában történik is a felhalmozás. A borostyánkősavat és bórsavat, illetve ezek sóit hatóanyagként tartalmazó készítmény ismert permettrágya kompozíció, amelynek előállítását, összetételét és biológiai hatását a T 49104 számon közzétett, „Eljárás hozamfokozó és minőségjavító permettrágya előállítására” c. magyar találmányi leírás ismerteti. Eszerint a borostyánkősav és a bórsav ammóniunsóját tartalmazó permettrágya oldat úgy állítható elő, hogy a kívánt hatóanyag tartalomnak megfelelő mennyiségű savakat a szükséges mennyiségű víz egy részében keverés közben szuszpendálva oldják, majd fokozatosan az oldat pH értékét 25 tömeg %-os ammónia oldattal 8-9 közötti értékre állítják, és a végtérfogatot vízzel beállítják. Ilymódon tetszőleges hatóanyag arányú permettrágya oldat állítható elő. A leírás szerint a borostyánkősav-bórsav az optimális 1:1, illetve 2:1 arányban és összesen 600 g/ha, illetve 900 g/ha dózisban gyümölcsösben alkalmazva szinergetikus többlethatást eredményez. A többlethatást a termésmennyiség növekedése mutatja, ami részben a bór gyümölcskötődést fokozó hatásán, részben pedig a borostyánkősav gyümölcskezdődményt sokszorozó hatásán alapszik. A leírás szerint a két hatóanyag együttes felhasználásának előnye a gyümölcs tárolhatóságának javulásában is megmutatkozik, ami a gyümölcs lassított légzésével van szoros összefüggésben. Az eddigiekből egyértelműen kitűnik, hogy az ismert, borostyánkősav-bórsav alapanyagú vizes permettrágyát a jelen találmány céljától eltérő céllal és eredménnyel, eltérő hatóanyagarányú készítményként, eltérő dózisban és legfőképpen eltérő alkalmazási időszakban használják. A találmány szerinti eljárás során a borostyánkősavat és a bórsavat egymáshoz viszonyított 1:1 - 1:3, előnyösen 1:2 tömegarányban vizes oldatban permetezzük a szénhidrátot cukor, zsír, vagy olaj formában felhalmozó növényzetre, éspedig annak teljesen kifejlett állapotában akkor, amikor a szénhidrát felhalmozás megkezdődött, de legfeljebb e folyamat kezdetétől számított 15 napon belül. A borostyánkősav és a bórsav vizes oldat helyett előnyösen alkalmazhatjuk e savak alkálifém- illetve ammóniumsóit, ugyancsak vizes oldatban olymódon, hogy a só mennyiség a savegyenértékben kifejezett tömegarányoknak feleljen meg. A készítmény alkalmazási dózisa 1400-1600 g, előnyösen 1500 g savban kifejezett összes hatóanyag hektáronként. A találmány szerinti eljárás előnye a cukortartalom növelésére használható ismert készítménnyel (Fitalonnal) végrehajtott permetezési eljáráshoz képest, hogy alkalmazásával lényegesen nagyobb mérétkű szénhidrát tartalom növekedés érhető el, ráadásul nem csak cukor, hanem olajhasznu növények esetében is. A szénhidrát tartalom növekedésében rejlő előnyök fokozottan jelentkeznek, ha a permettrágya alkalmazásának optimális időszakában a termesztés szem5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
