200353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fedő emulziók előállítására
1 HU 200353 B 2 A találmány alumíniumpigment-tartalmú olyan fedőemulziók előállítására vonatkozik főként bitumenes csapadékszigetelésekhez, amelyek alkalmasak a bevonatok regenerálására is. A lapostetők csapadékszigetelésére alkalmazott lemezszigetelések vagy bitumenes bevonatok felületét ismert módon védeni kell az ibolyántúli napsugárzással szemben. Az ibolyántúli sugárzás és a védőbevonatok túlhevülése ugyanis a szigetelési élettartam gyors csökkenését vonja maga után. A mázbevonatoknak vagy egyéb fedőbevonatoknak komplex követelményeket kell kielégíteni: éspedig a külső behatások (fagy, nedvesség, UV-sugárzás) elleni védelmet, továbbá úgy kell megtapadniuk a bevonatok felületén, hogy károsodás ne lépjen fel, gátolniok kell a szigetelés túlzott felmelegedését magas külső hőmérsékleten. Az ismert védőbevonatok rendszerint alumíniumpigmentet tartalmaznak a reflexió fokozására, műanyag vagy bitumen-alapúak, hidegen felhordhatok emulzió vagy oldószeres máz alakjában. A fennálló komplex követelmények kielégítése a gyakorlatban csak korlátozottan sikerült, mivel a gazdaságossági követelmények mellett gyakorlati követelmény az is, hogy az alkalmazott fedőbevonat elhasználódott bitumenes szigetelések felújításnál közrehasson a bitumenregenerálásban. A 171 744 számú magyar szabadalmi leírás szerint 16-18 szénatomos zsírsavak ammóniumsóival és gyapjúzsírral vizes közegben emulziót készítenek és ebben az alumíniumpigmentet eloszlatják. A kapott emulziót hordják fel a bitumenbevonatra egy vagy több rétegben fedőbevonatként. Ez az emulzió kötőanyagmentes, összeépül ugyan a bitumennel, de védőhatása korlátozott, élettartama rövid, nem alkalmas a bitumenes bevonat regenerálására sem. A 187 985 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban alumíniumpigment-tartalmú fedőmáz előállítására 70-80 rész kátrányolajban, 5-15 tr. tükrös alumíniumpigmentet, azbesztszálat, polisztirolt és szárazgyorsítót oszlatnak el hideg úton, és a keveréket homogenizálják. A fedőmáz kátrányolajkomponense alkalmas az elöregedett bitumenbevonat regenerálására, hátránya azonban, hogy a kátrányolaj oldószertartalma miatt a fényvédő réteg tulajdonsága nem megfelelő, mivel a bevonat repedezik, az oldószer lágyítja a csapadékszigetelések bitumenes rétegét. A megfigyelések szerint a nyári napsugárzás hatására a bitumen „kúszni” kezd, és elszakítja a szigetelés folytonos rétegét. A fényvédő réteg károsodása miatt a szigetelőréteg is gyorsan elhasználódik, vagyis élettartama megrövidül. Hátránya az is, hogy a bevonati film száradása nem kellően gyors, bizonyos esetekben ragadós marad, a szállópor beletapad, és így a bevonat öntisztulóképessége mérsékelt (elszürkül). A találmány célkitűzése az ismert fedőbevonatok hiányosságainak megszüntetése, a kátrányolaj regeneráló hatásának megtartása, de bitumenre gyakorolt kedvezőtlen oldóhatásának visszaszorítása, és a fedőbevonati film tulajdonságainak javítása. A találmány szerinti eljárás kátrányolajat, alumíniumpigmentet, töltőanyagot, polisztirolt és szárítókat tartalmazó fedőemulzió előállítására azzal jellemezhető, hogy 35-43,5 tr. kátrányolajfrakcióban vagy C9 aromás frakcióban 2,5-7,5 tr alumíniumpigmentet, 0,5-2,5 tr azbesztszálat, 0,5-2,5 tr polisztirol granulátumot és 0,05-0,25 tr naftenát- vagy oktoát-típusú száradásgyorsítót ismert módon homogenizálunk, és az így kapott keveréket 3-5 tr (C17 - C18 olajsav ammónium- vagy morfolinsójával vagy egyéb sóval vagy fenyőgyanta alkoholos oldatával és ammóniával 35-45 tr vízben, emulgeálunk, és az emulzióhoz 3-6 tr 75 % butadiént és 25 % sztirolt tartalmazó kopolimer diszperziót, vagy valamely más szerves kötőanyagot adagolunk, majd a kapott emulziót egyneműsítjük. Olajsav helyett felhasználható az olajsavak desztillálásánál kapott desztillálási maradék (goudron) is, amely ammónium-hidroxiddal elegyítve jó emulgeálóképességgel rendelkezik. A megfelelő kátrányolaj frakció 160-200 °C forrásponthatárokkal, legfeljebb 1 t% víz és 0,5 t% fenoltartalommal, legalább 15 t% indéntartalommal rendelkezik, dermedéspontja -10 ”C, száradóképessége 25 °C-on vékony filmrétegben 24 óra. Az előállított fedőemulzió nem túl sűrű, jól kenhető, stabilis, kedvező filmtulajdonságai vannak és hideg úton előállítható. Felismertük azt, hogy a kátrányolaj oldószertartalma - amely a bitumenréteget károsítja - csak akkor választható el a bitumenrétegtől, ha megfelelő részarányban alkalmazott komponensekkel vizes emulziót képzünk, és a bitumen felületegységre jutó oldószer mennyiségét úgy szabályozzuk, hogy a víz és a kátrányolaj oldószerkomponenseinek elpárolgása egyidejűleg végbemenjen. így csak a kátrányolaj „nehezebb” regeneráló komponensét tartalmazó réteg érintkezhet a bitumenbevonattal, ami a bevonati film tulajdonságait előnyösen befolyásolja. A találmány szerint előállított fedőemulzió felhasználásánál a felvitt fényvédő réteg száradása gyorsabbá válik, és így a bevonási technológiát megkönnyíti. Külön előnyt jelent, hogy a felhasznált polisztirol-butadién kopolimer - a poli(izobutilén)hez képest - nem válik ragadóssá felvitel után, hanem gyorsan megszárad, a szállópor nem tapad bele, a felületi bevonat így öntisztuló jellegű. A találmány szerinti fedőemulzió előnyei a következőkben foglalhatók össze:- könnyen felhordható és a szokásos technológiai műveletsorba beiktatható;- a fedőemulzió védőképessége javul, felújítások gyakorisága csökkenthető;- regenerálja az elridegedett, elöregedett lemezszigeteléseket, és korhadásgátló tulajdonságú;- öntisztulóképessége megfelelő, mivel a bevonati film hamar szárad, és átkeményedve a port taszítja. A találmány szerinti eljárás továbbá részleteit a kiviteli példákban részletezzük: 1. példa A fedőemulzió előállításához a következő minőségű kátrányolajat használjuk: forrásponthatár: 160-200 °C; víztartartalom: legfeljebb 1 t%; fenoltartalom: legfeljebb 0,5 t%; lobbanáspont (Marcusson szerint): 55 “C felett; indén-tartalom: legalább 15 %; üledék: antracén, naftalin kiválás nem lehet +5 "C-ra hűtve; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
