200336. lajstromszámú szabadalom • N-amino-1,2,4-triazinon-származékokat tartalmazó aphicid és larvicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására
HU 200336 B gokkal alaposan összekeverjük. Ily módon szusrpenzió-koncentrátumhoz jutunk, melyből vízzel történő hígítással bármely kívánt koncentrációjú szuszpenzió előállítható. 3. Biológiai példák B1 ■ Huri« Aftrifts nftgvpri (lárváké ellen Tartályban elhelyezett ISO ml víz felületére olyan mennyiségű, 0,1 tötneg%-os, acetonos hatóanyag-oldatot pipettáztunk, hogy a koncentráció 400 ppm legyen. Az aceton elpárolgása után a tartályba 30-40, kétnapos Aedes lárvát helyeztünk eL 2 és 7 nap elteltével megvizsgáltuk a mortalitást. A ä3., ä4. és H^. példákban megadott vegyietek a fenti kísérletben jó hatást mutattak (50-60%-os mortalitást). B.2. Kontakt hatás Anhis craccivora ellen Cserepekben kihajtatott, 4-5 napos borsó palántákra (Vkia faba) a kísérlet megkezdése előtt 200- 200 Aphis craccivora egyedet telepítettünk. Az így kezelt növényeket 24 óra elteltével 12,5 ppm vizsgálandó vegyületet tartalmazó vizes készítménnyel cse- - pegő nedvességig permeteztük be. Minden vizsgált vegyület esétén két növényt kezeltünk. Az állatok elhullását további 24 és 72 óra elteltével vizsgáltuk. A kísérletet 21-22 *C hőmérsékleten, és körülbelül 55%-os relatív nedvességtartalmü levegőn végeztük. AH.3., H.4. és H.5. példában ismertetett vegyületek a fenti vizsgálatban jó hatást mutattak (50-60%os mortalitás). B.3. Szisztemikus hatás Aphis craccivora ellen 600 cm3 földet tartalmazó cserepekbe gyökeres babnövényeket ültettünk. Ezután a cserepekben levő földre közvetlenül 50 ml, a vizsgálandó vegyületet 400ppm koncentrációban tartalmazó, és 25 tömeg%os nedvesíthető porból előállított készítménnyel öntöztük meg. 24 óra elteltével a növények föld feletti részeire ' Aphis craccivora levéltetveket helyeztünk, és a nővé- 1 nyékét műanyag hengerrel borítottuk, hogy megvédjék a tetveket a vizsgált anyagok esetleges közvetlen kontakt- vagy gázhatásától. A kísérlet kiértékelését 48 és 72 óra elteltével végeztük. Vizsgált vegyületenként két-két növényt alkalmaztunk, külön cserepekben. A kísérletet 25 *C hőmérsékleten és körülbelül 70%-os relatív nedvességtartalmú levegőn végeztük. A fenti vizsgálat során a H3., H.4. és H.5. példákban ismertetett vegyületek jó hatást mutattak (mortalitás: 30-60%). B.4. Kontakt hatás Mvzns persicae ellen: közvetlen nametezé«« vizsgálat Hatleveles állapotban levő, cserépbe ültetett Peperoni-növényeket 4 nappal a kezelést megelőzően Myzus persicae (R-törzs) populációval fertőztünk oly módon, hogy a levelekre 2-3 cm hosszú levéltetvekkel erősen fetőzött borsó palántákat fektettünk. Amikor a borsó palánták elszáradása megkezdőtűtt, a levél tetvek a kísérteti növényekre vándoroltak át Az így kezelt növényeket 24 óra múlva a vizsgálandó vegyületet 100 ppm koncentrációban tartalmazó, 25 tömeg%-os nedvesíthető porkészítményből előállított vizes szuszpenzióval csepegő nedvességig közvetle11 nül bepermeteztük. Minden vizsgált vegyület esetén 4 növényt alkalmaztunk. A kísértet kiértékelését 7 nappal az adagolás után végeztük. A kísérletet 21-22 *C hőmérsékleten és körülbelül 60%-os relatív ned- - vességtartalmú levegtte végeztük. AH.3., H.4. és H.5. példában ismertetett vegyületek a fenti vizsgálat során 80-100%-os hatékonyságot mutattak. B5- HnssTflntartrt hatás Mvwis persicae ellen Hatleveles állapotban levő cserépbe ültetett Peperoni-növényeket a vizsgálandó oldatokkal bepermeteztünk, majd 2 nappal a kezelés után a növényekre a B A. példában ismertetett módon Myzus persicae (R- törzs) populációt telepítettünk. A kiértékelést 5 nappal a telepítés után végeztük. A H.3., H.4. és K5. példákban ismertetett vegyületek a fenti vizsgálatban 100 ppm koncentráció mellett 50-100%-os pusztító hatást mutattak. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Aphicid és larvicid szer, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 12,5 ppm — 75 tömeg% mennyiségben egy (I) általános képletű vegyületet vagy annak szerves vagy szervetlen savval alkotott sóját tartalmazza —a képletben Rí 1-7 szénatomos alkilcsoport, 3-5 szénatomos cikloaMcsoport, fenilcsoport vagy halogénatommal egyszeresen szubsztituált fenilcsoport, R2 hidrogénatom, vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport» R3 hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, Z -N=CH- vagy -NH-CH2- csoport —, 10-95 tömeg% nagydiszperzitású kovasav, kaolin vagy talkum, mint vivőanyag; 0-80 tömeg% cöclohexanon és/vagy xilol-elegy mint oldószer, 2-15 tömeg% Na-lignin-szulfonát, Na-lauril-szulfonát, Nadiirobutil-naftalin-szulfonát vagy Ca-dodecil-benzol-benzolszulfonát, int anionaktív tenzid, 2-6 tömeg% oktil- vagy nonil-fenol-polietilénglikol-éter vagy polietilénglikol mint nemionos tenzid, 0-0,8 tömegé szilikcHiolaj, mint emulgeátor, 0-1 tömeg% karboximetil-cellulóz, mint sűrítő és 0-0,4 tömeg% vizes formaldehid oldat mint fertőtlenítőszer hozzáadása mellett. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képlett! vegyületet vagy szervetlen sóját tartalmazza, ahol Rl 1-6 szénatomos alkilcsoport, 3-5 szénatomos cikloalkilcsoport, adott esetben halogénatommal egyszeresen szubsztituált fenilcsoport, R2 és R3 egyaránt hidrogénatom, vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, Z -N=CH- vagy -NH-CH2- csopor. 3. A 2. igénypont szerinti készítmény azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet vagy szervetlen sóját tartalmazza, ahol Rl 1-4 szálatomos alkilcsoport, ciklopropilcsoport vagy fenilcsoport, — -R2 hidrogénatom, metilcsoport vagy etilcsoport, R3 hidrogénatom vagy metilcsoport és Z -N=CH- csoporti 4. A 2. igénypont szerinti készítmény azzal jelle12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
