200332. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált triazolinonszármazékokat tartalmazó herbicid szer és eljárás szubsztituált triazolinonszármazékok előállítására

HU 200332 B esetben 1,0-2,5 mól savmegkötőszerrel reagáltatunk. A reakció megvalósítása, feldolgozása és a reakcióe­­legy izolálása általánosan ismert eljárásokkal analóg módon végezhető. A találmány szerinti b) eljárás során hígítószeiként szintén inert szövés oldószert alkalmazunk. Előnyő­sén használhatók az a) eljárás ismertetése során meg­adott oldószerek. A találmány szerinti b) eljárás során adott esetben bázikus reakciósegédanyag jelenlétében dolgozunk. Segédanyagként bármely szokásos szervetlen vagy szerves bázis felhasználható. Előnyösen alkalmazha­tók a tercier-aminok, így trietil-amin, N,N-dimetil­­anilin, piridin, N,N-dimetil-amino-piridin, diaza-bi­­ciklo-oktán (DABCO), diaza-biciklo-nonán (DBN) vagy diaza-biciklo-undecén (DBU). A katalizátor alkalmazása azonban nem szükség­­szerű. A találmány szerinti b) eljárás során a reakcióhő­mérséklet széles határok között változtatható. Általá­ban 0-150 *C közötti, előnyösen 40-120 'C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Az eljárás megvalósítható légköri nyomáson, de bizonyos esetekben elsősorban gázhalmazállapottá kiindulási anyag alkalmazása esetén, dolgozhatunk ennél nagyobb nyomásértékeken is. A találmány szerinti b) eljárás megvalósítása so­rán 1 mól 1-es helyzetben szubsztituálatlan (IV) álta­lános képletű triazolinon-származékot általában 1,0- 5,0 mól, előnyösen 1,0-2,5 mól (V) általános képle­tű izocianáttal és adott esetben 1,0-2,5 mól segéd­anyaggal reagáltatunk. A reakció megvalósítását, fel­dolgozását és a reakciótermék izolálását az ismert el­járásokkal analóg módon végezzük. A találmány szerinti készítmények felhasználha­tók defóliánsként, deszikkánsként és gyomirtóként Gyomok alatt itt a legtágabb értelemben minden olyan növényt kell érteni, amely olyan helyen nő, ahol ez nem volna kívánatos. Az, hogy a találmány szerinti készítmények totális vagy szelektív hetijeid­ként működnek, lényegében a felhasznált mennyiség­től függ. A találmány szerinti készítményeket felhasznál­hatjuk a következő növényekre: Kétszikű gyomok: Simps, Lepidum, Glium, Stellaria, Matricaria, Anthemis, Galinsoga, Chenopodium, Urtica, Sene­­cio, Amaranthus, Portulaca, Xanthium, Convolvulus, Ipomoea, Polygonum, Sesbania, Ambrosia, Cirsium, Carduus, Sonchus, Solanum, Rorippa, Rotala, Lin­­demia, Lamium, Veronica, Abutilon, Emex, Datura, Viola, Galeopsis, Papaver, Centaurea. Kétszikű kultúrák: Gossdypium, Glycine, Beta, Daucus, Phaseolus, Pisum, Solanum, Linum, Ipomoea, Vicia, Nicotiana, Lycopersicon, Arachis, Brassica, tacúuca, Cucumis, Cucurbita. Egyszikű gyomok: Echinochloa, Setaria, Panicum, Digitaria, Phleum, Poa, Festuca, Eleusine, Brachiaria, Lolium, Bromus, Avena, Cyperus, Sorghum, Agropyron, Cynodon, Monochoria, Fimbristylis, Sagittaria, Eleocharis, Sei­ms, Paspalum, Ischaemum, Sphenoclea, Dactylocte­­nium, Agrostis, Alopecurus, Ápera. 5 Egyszikű knlhlrák: Oryza, Zea, Triticum, Hordeum, Avena, Secale, Sorghum, Panicum, Saccharura, Ananas, Asparagus, Allium. A találmány szerinti készítmények felhasználható­sága azonban nem korlátozódik az itt felsorolt növé­nyekre, hanem ugyanilyen módon kiterjed más növé­nyekre is. A találmány szerinti készítményeket a kocentráci­­ótól függően felhasználhatjuk totális gyomirtásra, például ipari létesítmények vagy vasúti vágányok környezetében, valamint fával beültetett vagy fátlan utak és terek környezetében. Ugyanígy felhasználha­tók tartós kultúrák, így erdők, dísz- és gyümölcsfák, szőlők, citrom-, dió-, banán-, kávé-, tea-, gumi-, olaj­pálma-, kakaó-, eper- és komlóültetvények gyomta­lanítására és egynyári kultúrák szelektív gyomtalaní­tására. A találmány szerinti készítmények különösen jó eredménnyel alkalmazható kétszikű gyomok szelek­tív irtására egyszikű kultúrákban, így kukorica kultú­rákban. A találmány szerint előállítható hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziók­ká, permetporokká, szuszpenziókká, porokká, poro­zószerekké, pasztákká, granulátumokká, oldható po­rokká, szuszpenziós-emulziós koncéntrátumokká, hatóanyaggal átitatott természetes vagy mesterséges anyagokká alakíthatjuk. Felhasználhatók még poli­mer anyagokba töltött finomkapszulák formájában is. Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, pél­dául olymódon, hogy a hatóanyagot vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hal­mazállapotú hordozóanyagokkal összekeverjük, amikoris adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgeátorokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőanyagokat is felhasználunk. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk, az elegyhez segé­doldószerként szerves oldószereket is adhatunk. Fo­lyékony oldószerként lényegében az alábbiak kerül­hetnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy aOdl-naftalinok, klórozott aromás vagy klóro­zott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-eti­lén vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolaj-frak­ciók, alkoholok, így butanol vagy glikd, valamint azok éterei és észterei, ketonok, így aceton, metil-etil­­keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erő­sen poláros oldószerek, így dimetil-formamid és di­­metil-szulfoxid, valamint víz. Szilárd hordozóként ammóniumsókat, termé­szetes kőliszteket, így kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarept, attapulgitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet, vagy mesterséges szervetlen porokat, például magas diszperzitásfokú kovasavat, alumíni­­um-oxidot és sziükátokat alkalmazhatunk. A granu­látumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált természetes kőzeteket, így például me­szel, márványt, horzsakövet, szepiolitot, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat és szerves anyagokból, így fűrészpoiból, kókuszdióhéjból, kukoricacsőből és dohányszárból készített granulátumokat használ­hatunk fel. Emulgeátorként és/vagy hábképzőanyag­­ként nemionos és anionos emulgeátorokat, így po-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents