200321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(halogén-benzoil)-N'-(2-halogén-4-/1,1,2-trifluor-2-(trifluor-metoxi)-etoxi/-fenil)-karbamid-származékok előállítására
HU 200321 B a 3 fluor-benzoil-izocianát 50 ml vízmentes dietil-éterrel készült oldatát A reakcióelegyet visszafolyató hűtó alkalmazásával végzett forralás közben 1 órán át keverjük, majd 0 *C-m lehűtjük és nitrogéngáz-atmoszférában szűrjük. A kivált csapadékot hideg n-hexáimal mossuk, végül nitrogéngáz-atmoszférában szárítjuk. így 32,4 g (87%) mennyiségben a 139 *C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. példa A későbbiekben ismertetendő 3. példában leírt anilinekból kiindulva és az 1. példában ismertetett módszerrel analóg módon eljárva, illetve kiindulási anyagként 2,6-difluor-benzoil-izocianátot használva állítható eló a kővetkező vegyület N-í2,6-difluor-benzoiI>N’-{2-klór-4-/l,U-triflu or-2-(trifluor-metoxi)-etoxi/-fenil} -karbamid /(X) képletű vegyület/; olvadáspontja 147 *. 2-klór-benzoil-izocianátot használva állíthatók eló a következő vegyületek: N-(2-klór-benzoil)-N’- {2-fluor-4-/l, 1 ,2-trifluor-2- (trofluor-metoxi)-etoxi/-fenil} -karbamid /(XI) képle- • tű 3. vegyület/; olvadáspontja 127 *. N-(2-klór-benzoil-N,-{2-klór-4-/l,l,2-trifluor-2- (trifluor-metoxi)-etoxi/-fenil} -karbamid * (XII képletű 4. vegyület/ olvadáspont 116 *. 3. példa Aközitermék anilin-származékok előállítása 100 ml térfogatú, hőmérővel, elszivatásra alkalmas átszúrható sapkával, pexíluor-vinil-perfluor-metQ-éter gáz forrásához kapcsolódó fejjel és mágneses kévetővel ellátott háromnyakú gömblombikba bemérjük 1,27 g 3-fluor-4-amino-fenol toluol és dimetil-szulfoxid 8:2 téifogatarányú elegyéből 40 ml-re készült oldatát nitrogéngáz-atmoszférában, majd 100 mg finomra őtölt 85%-os kálium-hidroxidot adagolunk, a rendszert vákuum alá helyezzük és a gázadagolón keresztül bejuttatunk 1,66 g perfluor-vinilperfluor-metil-étert. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten 1 órán át állni hagyjuk, majd 100 ml vízben Öntjük és a kapott vizes elegyet dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres fázist nátrium-szulfát fölött alaposan megszárítjuk, majd bepároljuk. így 23 g mennyiségben 2-klór- 4-/1,1,2-trifluor-2-(trifluor-metoxi)-etoxi/-anilint kapunk. E vegyület protonmágneses rezonanciaspektrumának (‘H-NMR) a következők a jellemzői: ’h-NMR (CDCb, 5): 63-6,4 (m, 3H, aromás), 635-535 (dt, 1H, -CHH-), 335 (s, 2H, -Nlfe). A fentiekben ismertetett módon eljárva, de 3-klór- 4-amino-fenoIból kiindulva 2-klór-4-/l, 1,2-triíluor- 2-(trifluor-metoxi)-etoxi/-anilin állítható elő. *H-NMR (CDCb 5): 73-6,7 (m, 3H, aromás), 6,6- 5,7 (dt, 1H, -CFH-), 3,7 (széles s. 2H, -NH2). A fentiekben megadott spektrumokban használt rövidítések jelentése a következő: S = szingulett, M s multiplett vagy nem rezolválódott komplex jel, t * triple«, d=dublett. 4. példa Az inszekticid aktivitás meghatározása 1. kísérlet A Lepidoptera rendbe tartozó Spodoptera littoralis lárváin mutatott azonnali visszamaradó aktivitás A kísérleti vegyület 10 térfbgat% acetont és felületaktív anyagot tartalmazó, vízből és acélodból álló eleggyel képűit oldatát mechanikai permetezéssel kijuttatjuk dohánylevelekre. Az oldószerek tökéletes elpárolgása után a leveket megfertőzzük a címben említett rovar második lárvaáUapotű lárváival A megfertőzött leveleket a kísérlet során megfelelően kondicionált teremben tartjuk. Megfertőzünk hasonló módon dohányleveleket hatóanyagot nem, de 10 térfogat% acetont, illetve felületaktív anyagot tartalmazó víz-aceton eleggyel összehasonlítási célokból kontrollcsoportként- Az így kezelt leveleket hasonló módon tároljuk. 10 nappal a fertőzés után, illetve a kezelést legalább egyszer megismételve az elpusztult lárvák számát megállapítjuk a kontrollcsoporttal összehasonlításban. 2. kísérlet A Diptera rendbe tartozó Aedes aegypti lárváira kifejtett aktivitás A kísérleti vegyületet megfelelő koncentrációban tartalmazó, 3 ml térfogatú acetonos oldatot összekeverünk 297 ml forrásvízzel nuyd az így kapott oldatba elhelyezünk 25 db 4 napos szúnyoglárvát A lárvákat a kísérleti időszakban megfelelően tápláljuk. Kontrollcsoportként további lárvákat juttatunk olyen elegy be, amelynek összetétele a korábban említett, de kísérleti vegyületet nem tartalmaz. 2-3 naponként feljegyezzük az elpusztult lárvák és bábok számát, illetve a normálisan kikelt kifejlett fenőtt egyedek számát mindaddig, míg a kontrollcsoportban az összes rovar kikelt A kísérleti vegyület aktivitását az összes vizsgák egyed számához viszonyítva az elpusztult egyedek %-os arányában adjuk meg, adott esetben az Abbotmódszer szerint korrigálva (abban az esetben, ha a kontrollcsoportban is részleges elhullás tapasztalható). A következő 1. táblázatban a hatóanyag p.p.m. egységekben megadott dózisainál jelentkező inszekticid aktivitás adatait adjuk meg. Mindkét kísérlet esetén minden egyes dózis/hatóanyag kombinációt négyszer ismételtünk meg, és a kísérleteket különböző időpontokban végeztük, aminek következtében elegendő mennyiségű kísérletről beszélhetünk, hogy a hatékonyságban jelentkező csekély különbségeknek statisztikai szignifikancia legyen tulajdonítható. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
