200308. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lebegő anyagot tartalmazó hulladékok kétfázisú anaerob kezelésére

HU 200308B áll, amelyek biogázisítása rendkívül lassú és kevés­sé hatékony folyamat. A leválasztott és erősen lecsökkent szagú szilárd fázis egyszerűen levegő jelenlétében történő táro­lással, azaz aerob komposztálással hatékonyan szagtalanítható és kitűnő tulajdonságú talajjavító, humuszpótló anyaggá alakítható. Az alkalmazásra kerülő keverőszerkezet a metá­­nos reaktorban kisebb turbulenciát okoz így csök­kenti a keverés fajlagos energiaigényét. A keverés alapvető feladata anaerob reaktornál ugyanis a le­begő anyagnak szuszpenzióban tartása, tehát az üle­pedés megakadályozása, illetve a folyadék-szilárd határfelületen végbemenő anyagátadás maximális értéken tartása a folyamat sebességének növelése érdekében. Világos, hogy nagyobb szemcsenagyságú, illetve sűrűségű szilárd hulladék lebegésében tartásához nagyobb intenzitású és energiaigényű keverés szük­séges. Az eddig szükségesnél kisebb intenzitású ke­verés a mikroba agregátumok kedvezőbb felépülé­sét, illetve fennmaradását teszi lehetővé. Ezek a baktériumok ugyanis hajlamos kis szüárd­­ságú pelyhes agregátumokká összeállni. Ennek kö­vetkeztében javul a főleg mikrobát tartalmazó lebe­gőanyagtömeg ülepíthetősége, centrifugálhatósága, azaz a folyamatot gyorsító mikroba visszatartása. A találmány révén jelentős mértékben csökken a környezetszennyezés, tekintettel arra, hogy a kezelt elfolyó anyag mentes levegő szennyeződésektől. ' Előny továbbá, hogy a két reaktor közötti anya­gáramból nem szükséges a lebegőanyag tejes vagy közel teljes eltávolítására törekedni. Például sertés hígtrágya esetén a kísérletek bebizonyították, hogy elegendő a 0,5—1 mm szemcsenagyság feletti frak­ciót eltávolítani. Ezen méret alatti lebegőanyag egy­részt nagy fajlagos határfelülete alapján viszonylag gyorsan lebomlik biológiailag még akkor is, ha nagy­­része cellulóz. Eljárásunkban tehát annak a levegő­anyag frakciónak a reaktorban eltöltött tartózkodá­si idejét növeljük meg, amely a gáztermelő f olyamat szempontjából a legtöbb előnyt nyújtja, így a folya­mat sebességét meghatározó milaoba tömegét, va­lamin t a legjobb bomlóképességű nagy felületű szer­ves lebegő szennyezőanyagét. A találmány részletesen példa, illetve kiviteli pél­da kapcsán a rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. áb­ra a találmány szerinti berendezés elvi kapcsolási rajza. A példánál almozatlan szakosított állattartó te­lepről származó sertéstrágya anaerob kezelést is­mertetjük. A sertéstrágya szerves szennyezettségét ielző szám KOI (kémiai oxigén igény) - 24 kg/m. összes szárazanyag tartalma: 4,5%. Az eljárás foganatosításához alkalmazandó be­rendezés 1 savanyító reaktorból vele sorbakapcsolt 3 metános reaktorból áll, amelyek közé a találmány értelmében lebegő anyag 2 leválasztó van iktatva. A 3 metános reaktor után 4 elválasztó van kapcsolva, amely a kiviteli példánál ülepítőként van kialakítva. A 4 leválasztó sűrű fázis elvezető csonkja 5 vezeték révén 3 metános reaktorba van visszakapcsolva. . A bevezetett anyag az 1 savanyító reaktorban 2,66 nap tartózkodási időt tölt el, majd ezután ve­zetjük a 2 leválasztóba. Ott a durva lebegő anyagot 0,7 mm nyílásméretű vibráltatott rostával elválasztjuk, majd abból a ma­radék lé tartalmát 2 bar nyomással kipréseljük. Ily módon az anyag 5,17%-át távolítjuk d, amely 5 23,8% szárazanyag tartalmú (3,54 kg/m3 szerves sav tartalmú) lapátolható anyag. A 2 leválasztóból a 3 metános reaktorba kerülő anyag 3 nap tartózko­dási időt tölt el. A 3 metános reaktorból eltávozó anyagot a 3 elválasztóba vezetjük, ahol is recirku- 10 láltatandó üledéket választunk le, mégpedig a pél­dánál alkalmazott jelölések szerint RQ mennyiség­ben. Itt az R recirkulációs arányt, Q pedig a metános reaktorba belépő anyag mennyiségét jelöli. Az 1 sa­vanyító reaktor fajlagos gáztermelése 1,2 m3 15 gáz/in ^eaktortér nap, míg a 3 metános reaktorban 2,64 in gáz/m3 reaktortér nap. Az 1 tn betáplált trágyára számított gázhozam az 1 savanyító reaktorban 3,24 eáz/m3 trágya, míg a metános reaktorban 7,92 ni gáz/m3 betáplált 20 anyag. Ez együttesen tehát 11,2 m3 gáz/m3. Az egyesített gázáram metántartalma 68%. Itt szeret­nénk összehasonlításként megemlíteni, hogy egy is­mert nagyipari léptékben megvalósított egyfázisú marhatrágya rothasztóhoz képest a gáztermelés 25 mintegy kétszeres, a gázhozam pedig négyszeres. A 4 elválasztó a kiviteli példánál 60* hajlásszögű műanyag elemes csatornás ülepítő, amely ellená­ramban dolgozik. Ugyanis a csatornában alulról lép be a szétválasztandó anyag és fent azonos irányban 30 távozik a tiszta fázis, míg a nehéz (iszapos fázis) a csatornák alsó felületén lefelé csúszva hagyja el az ülepítő teret. A 4 elválasztó felületi hidraulikai ter­helés 0,1 m/h. A 3 metános reaktorból az anyag 33,6 kg/m3 le- 35 begő anyaga tartalommal lép be az ülepítőként ki­alakított 4 elválasztóba. A 4 elválasztó fenéktermé­ke pedig 70,4 kg/m3 lebegőanyag tartalmú sűrű iszap. Az elfolyó kezelt anyag lebegőanyag tartalma 2,2 kg/m3, tehát 93,5% lebegőanyag eltávolítási ha- 40 tást érünk el. Az elfolyó anyag KOI tartalma 5,7 kg/m3, így a KOI érték 76%-kal csökken. Amennyiben egy másik kiviteli példa esetén 4 el­választóként vízszintes tengelyű csigás dekanter centrifugát alkalmazunk, akkor az R - 0,4 csökken- 45 tett recirkulációs mellett növekszik a 3 metános re­aktorba visszavezetett anyag lebegőanyag tartajma, míg az elfolyó anyag szennyezettsége 1,3 kg/m3 le­begőanyag tartalomra, illetve 4,9 kg/m3 KOI érték­re csökken. 50 Az elfolyó lét 1 napig aerob biológiai szemwvíz­­tisztításnak vetjük alá, mégpedig 3 kg K01/m3 nap térfogati terhelés alkalmazásával. így további 85%-os KOI csökkentést érünk el, és az elfolyó anyag KOI értéke 0,855 kg/m3. Újabb kö- 55 zepes terhelésű; eleveniszapos biológiai tisztítófo­kozat csatlakoztatásával a kezelt elfolyó víz mara­dék KOI szennyezettsége megfelel az élővízbe bocsáthatóság feltételének (kevesebb mint 0,05— 0,15 kg/m3). 60 Megfelelő kivitellel biztosítható a reaktorokban a kisebb turbulenciát okozó keverési rendszer. En­nek biztosítására helyüket változtató keverő szer­kezeteket alkalmazhatunk. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a reaktorban kötött pálya mentén; célszerűen 65 körpálya mentén járatott olyan keverőket alkalma-

Next

/
Thumbnails
Contents