200302. lajstromszámú szabadalom • Flexibilis tartály
3 HU 200302 B 4 rögzítjük. A konténer padlófelülete feletti rögzítés azt eredményezi, hogy egyrészt a megtöltött tartály mindig egy, a tartály előfeszítése által meghatározott alakkal fog rendelkezni úgy, hogy a szállítás során fellépő lengések hatásának képes ellenállni, tehát a tartály tönkremenete nem következik be. Másrészt a tömlőalakú tartály alsó felének — megfelelő rögzítések révén — ugyancsak biztosítva van a megfeszített helyzete, tehát a tömlőalakú tartályban lévő anyag abból maradék nélkül kiüríthető. A találmány szerinti tömlőalakú tartályt nem szükséges két egymással azonos felső és alsó félrészből kialakítai. Előnyösebb egy „aszimmetrikus” kiképzés, mert amennyiben az első részt teknő- vagy kádszerű formában alakítjuk ki, a felső részt pedig feszített membrán alkotja, olyan tartályt kapunk, amely a szállítandó folyadékkal való megtöltését követően a szállítás során alig van lengésekből származó igénybevételeknek kitéve. A találmány szerinti tartálynak nem szükségszerűen kell egyetlen tömlőalakú köpenyből állnia. Előnyösebb lehet a többköpenyes szerkezet, mert azzal elérhető, hogy a találmány szerinti flexibilis tartály segítségével veszélyes anyagok is szállíthatók vagy tárolhatók. Az üyen szerkezetű tartálynál a viszonylag vastagfalú ldilső burok lényegében a mechanikai igénybevételek felvételére szolgál, míg a viszonlyag vékony falú belső, mintegy hólyagszerűen (buborékszerűen) kiképzett burok különösen agresszív vagy veszélyes anyagoknak a tömítetten való befogadásához (körülzárásához) van előirányozva. Belső rétegként például egy palackfúváshoz hasonló technológiával előállított burkot alkalmazhatunk, amely olyan anyagból készül, mely a szóbanforgó veszélyes folyadék szállítására alkalmas. Ennek a hólyagszerű belső burkolatnak csupán csekély mechanikai szilárdsággal kell rendelkeznie, mivel a tartály külső burkolata a teljes tartály-szerkezet számára biztosítja a folyadék tárolásához és szállításához szükséges szilárdságot. Ezért a külső burok anyagaként olyan anyag alkalmazható, amely mindenekelőtt a megkövetelt mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, és nem kell tekintettel lenni e külső burkolati anyag megválasztásakor a szállítandó közeg agresszivitására. Amennyiben valamely találmány szerinti flexibilis tartály külső burkolata megsérül, ez kijavítható, illetve kicserélhető, ha e külső burkolat belső terében zárt hólyagszerű belső burkolat van elhelyezve. Lehetőség van továbbá arra is, hogy a tömlőalakú tartályt a peremmenti nyílások összefogásakor alátéttel lássuk el. Ezt az alátétet a két egymáshoz illesztett fél-résszel együtt a szorítópofák közé helyezzük és ott rögzítjük. Ily módon a tartály mechanikai terhelhetősége vagy szilárdsága megnövelhető. Az alátét elhelyezésével az is elérhető, hogy a tömlőalakú tartálynak éppen a különösen igénybevett részei legyenek az aljzattal szemben megvédve, aminek különösen akkor van jelentősége, ha a találmány szerinti tartályt egy talajba mélyített teknőben vagy vályúban helyezzük el. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábrán a flexibilis tartály egy kiviteli alakja perspektivikus nézetben látható, amely tartály fémből készült kon ténci Ixm (szállító-tartályban) van elhelyezve, a 2. és 3. ábrán egy meg nem töltött flexibilis tartályt részben hosszmetszetben, részben oldalnézetben tüntettünk fel; a 4. és 5. ábrán a szorító-rögzítőszerkezet látható oldalnézetben; a 6. ábrán az 5. ábra szerinti szorító-rögzítőszerkezetet a 4. ábra szerintinél nagyobb méretarányú keresztmetszetben ábrázoltuk; a 7. ábrán egy szorító-rögzítőszerkezet végrésze az ahhoz csatlakoztatott feszítőszerkezettel látható; a 8. ábrán perspektivikus nézetben mutatunk be egy, a tartály rögzítésére szolgáló heveder-szerkezetet. Az ábrákon pontvonallal jelöltük egy 10 konténer kontúrvonalait. A 10 konténerben tömlőalakú flexibilis 11 tartály helyezkedik el, amelynek oldalfelületei — éppen a konténer oldallapjainak jelenlétéből következően — lapított alakot vesznek fel. Egyébként azonban a 11 tartálynak lényegében hengeres tömlő-alakja van. A tömlő két végén egymással szemben elhelyezkedő nyílások egyenesvonalú 14 szorító-rögzítőszerkezetek segítségével tömítetten le vannak zárva. Az 1. ábrán felül — e kiviteli példa esetén tömlő által alkotott — 12 töltő-ürítő szerkezet (be- és kitároló szerkezet) látható. A tömlőalakú 11 tartályon hosszirányban több rögzítőszerv, nevezetesen több 13 heveder van, amelyek a szabad végükkel a 10 konténer alsó tartományában vannak rögzítve. A 2. és 3. ábrán a 10 konténerben lévő 11 tartály kiürített állapotában látható. A 2. ábra szerinti kiviteli példa esetében a tömlő által alkotott 12 töltőürítőszerkezet felül, míg a 3. ábra szerinti példánál egy 15 kiömlőcsonk alul van elhelyezve. Az 1—3. ábrák szerinti kiviteli példák alapján látható, hogy a 14 szorító-rögzítŐszerkezetek a 10 konténer nyíláskeretén, a 10 konténer padlófelülete felett bizonyos magasságban vannak rögzítve. Belátható, hogy ennek az elrendezésnek köszönhetően a 11 tartály folyadékkal feltöltött állapotban is olyan alakot vesz fel, amely a fellépő lengőmozgásokból származó igénybevételnek szempontjából kedvező. A 4. és 5. ábrán egy 14 szorító-rögzítőszerkezetet tüntettünk fel. Ez a szorító-rögzítőszerkezet két hosszúkás, egymáshoz, ülete egymásba illő 20 és 21 szorítópofával rendelkezik. A 20 és 21 szorítópofák egymással együttdolgozó felületei nem sík, hanem egymásba illeszkedő hullámosított felületek. A két 20 és 21 szorítópofa — amint az 5. ábrán jól látható — a tömlőalakú 11 tartály alsó és felső peremrészét fogja közre. Amennyiben a 22 hivatkozási számmal jelölt csavarkapcsolatot meghúzzuk, a tömlőalakú 11 tartály két egymáson felfekvő belső felülete gáz- és folyadékzáró módon egymásra préselődik. A 6. ábrán a fent ismertetett szerkezetrészeket és kapcsolatuk kialakítását a valóságosnak megfelelő méretű rajzón mutatjuk be; maga a tömlőalakú 11 tartály a rajz jobboldalán helyezkedik el. Az 1. ábrán látható, lényegében hengeralakú tartályról van 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
