200292. lajstromszámú szabadalom • Forgácsolószerszám
1 HU 200292 B 2 A találmány tárgya forgácsolószerszám, vágóelemet hordozó tengellyel ellátott tartóval valamint a vágóelemet a tengellyel együtt a tartóhoz képest elfordító forgatóművel, amely a gépgyártás területén simító és durva simító megmunkálásokra valamint nehezen megmunkálható, nagy keménységű vagy szivósságú anyagok, például hóálló acél megmunkálására alkalmazható előnyösen. A 141 716 számú SU szerzői tanúsítvány olyan forgácsolószerszámot ismertet, amelynek tartója valamint a tartóban forgathatóan elhelyezett tengelyen mereven rögzített kerek vágóeleme van. A vágóelem őt tartó tengellyel együtt történő elforgatására az ismertetett forgácsolószerszám forgatómüvei rendelkezik, amelyet a tartóban rögzített tengelyen, a tengely vágóelemmel ellentétes oldalán felerősített zárókerék valamint a zárókerékkel együttműködő kilincs alkot. A kilincs elektromágnessel összekapcsolt rúdon van felerősítve. Az elektromágnes bekapcsolása és lekapcsolása révén a vágóelem egy megadott szögtartománnyal mindig elfordul, így a vágóelem vágóélének elkopott szakasza 5-15°-kal elforog és kicserélődik. Az elfordulás mértéke a zérókerék fogainak korlátozott számából fakad. Itt például hetvenkét fogú zárókerék esetében a vógóelem minimális elfordítási szöge 360°/72=5° értékre jön ki. Ha a zárókereket egyidejűleg két fokkal fordítjuk el, úgy a vágóelem szögelfordulása 2x5°=10°, amennyiben a zárókereket egyidejűleg 3°-kal fordítjuk el, úgy az elfordulási szög 15° lesz. Annak érdekében, hogy a vágóelem elfordítási szögét leCBökkentsük, a zárókerék fokszámainak növelése szükséges, ami viszont csak úgy valósítható meg, ha a zárókerék átmérőjét növeljük, ami viszont a forgácsolószerszám méreteinek jelentős megnövekedése miatt ésszerűtlen. A vágóelem 5-15°-os elfordítási szöge hozzávetőleg azonos a vágóelem és a szerszám érintkezési szögével, azaz azzal a szöggel, amelyet a vágóelem vágóélének iveit szakasza és a munkadarab vele érintkező része zár be olyan forgácsolási mélységeknél, amelyek simító megmunkálás vagy durva simító megmunkálás esetén általában használatosak. Ily módon az érintett vágóélszakasz az elkopott szakasz következő cseréje során teljes mértékben kikerül a forgácsképződési övezetből, amelyet a vágóelem munkadarabbal érintkező szöge határoz meg, és egy éles, még el nem kopott vágóélszakaszra cserélődik. A leforgácBolt munkadarab rétegvastagság az említett érintkezési szögön belül ismert módon eltérő. Ennek következtében a vágóéi vágóerőkből származó terhelései a vágóéi hossza mentén ugyancsak különbözőek és a leforgácsolt minimális rétegvastagságnál fellépő minimális terheléstől egészen a maximális leforgácsolt rétegvastagságnál fellépő maximális terhelésértékig változnak. A vágóéi azon része, amelyre a legnagyobb értékű terhelés esik, kopik el elsősorban és ily módon ennek a résznek romlanak' el elsősorban a vágási tulajdonságai, míg a vágóéi egyéb részei amelyekre kisebb terhelés hat, élességüket és vágási tulajdonságaikat még tovább megtartják. Ennek ellenére a vágóéi már. egy kis szakaszának az elkopása is arra kényszerit, hogy a vágóelemet egy következő, még el nem használódott szakaszra cseréljük ki a vógóelem elforgatásával, így az éppen bevetett vágóélszakasz azon részei, amelyek élességük és éltartósságuk tekintetében még elvileg megfelelnének, ugyancsak kikerülnek a forgácsképződési övezetből és Így a vágóéi nincs teljes mértékben kihasználva. A vágóéi ilyen irracionális kihasználása, ahol a vágóéi éltartósságát kizárólag a leginkább igénybe vett vógóélszakasz szabja meg, okozza a vágóelem vágóéle egységnyi szakaszára specifikált alacsony éltartósságát. A fentieken túlmenően a vágóéi 5°-nál nagyobb értékű elforditása okozza a munkadarab megmunkálási pontosságának erősen limitált értékét és instabilitását. Ez abból adódik, hogy a vágóelem vógóélének elkopott szakasza és az ezt az elkopott szakaszt pótló új, éles szakasz egymástól eltérő rádiusszal rendelkezik, Így a forgácsolási megmunkálás pontossága szükségszerűen csökken. Az elkopott vágóélszakasz a vágóelem forgástengelyétől kisebb távolságban húzódik, mint az el nem használt, új vágóélszakasz igy az elhasznált vágóélszakasszal megmunkált munkadarab felülete más méretekkel rendelkezik, mint az újra cserélt vágóélszakasszal megmunkált munkadarabfelület. Ezen kívül az 5°-nál nagyobb szöggel elforgatott vágóelem az oka az egyenetlen, eltérő jósógú megmunkált munkadarab-felületnek. Ez egyrészt abból adódik, hogy a forgácsolásban résztvevő vágóéi elkopási foka folyamatosan nő, másrészt abból fakad, hogy az elkopott vágóélszakasszal történőmegmunkálásról az éles vágóélszakasszal történő megmunkálásra való átmenet nem folyamatosan, hanem ugrásszerűen történik. Az ismert forgácsolószerszámoknál nem célszerű az ismert, sokszög alakú vágóelemek alkalmazása, mert a sokszög szomszédos felületei által kialakított vágórész a vágóelem 5-15°-kal történő elforgatása során tökéletesen elhagyja a vágóelem vágóéle és a munkadarab érintkezési szakasza által képzett forgácsolási zónát, ami a munkadarab megmunkálási pontosságának csökkenéséhez vezet. A fent ismertetett forgatóművel ellátott ismert forgácsolószerszám felépítése szempontjából bonyolult, gyártása pedig munka- és időigényes. r, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 G5 3
