200289. lajstromszámú szabadalom • Oldaltömítés szitaberendezésekhez

1 HU 200289 B O c. A találmány oldaltömités szitaberendezések­­hez, ahol a szita az oldalfalakhoz viszonyítva mozog, különösen olyan szitához, amelynél több mozgó rostélyrúdból álló rostély van, amely rostélyrudak hozzájuk rögzített és kö­zöttük lévő hézagot áthidaló flexibilis szita­elemekkel vannak összekötve, és amely szita­­elemek a mozgó rostélyrudak révén felváltva megfeszítésre és lazításra kerülnek. A fle­xibilis anyagból álló oldaltömités egyrészt a szitaelemekkel, másrészt a keretoldatrésszel szilárdan össze van kötve. Egyik ilyen típusú szitatömités táska alakú tartományokkal rendelkezik, amelyek a rostélyrudak közötti távolsághoz vannak hozzáigazítva. Ez a tömités azonban egyes helyein igen erős koptató hatásnak van kité­ve. Ebből következik az a törekvés, hogy az oldaltömités élettartamát meghosszabbítsák. Az 1 113 185 és 1 114 481 sz. szovjet szaba­dalmi leírásból ismeretesek olyan szitaberen­dezések, amelyeknél a szita az oldalfalakkal szilárdan össze van kötve. Ezek a megoldá­sok azonban a mozgó szita és álló oldalfalak közötti tömités problémáját ill. az ilyen tömí­tések élettartamának növelését oldja meg. A találmány célja, a bevezetőkben emlí­tett típusú oldaltömités olymértékű javítása, hogy annak élettartama jelentős mértékben megnójjön. A találmány a kitűzött célt azáltal éri el, hogy az oldaltömités egymást pikkelyszerűen átfedő tömítölapokból áll, melyek a szitaele­mekhez ill. a keretoldalrészhez csatlakozó széleik között hosszanti öblösödéssel rendel­keznek. A találmány továbbá az oldaltömítés kiviteli változataira vonatkozik. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra egy szitaberendezés szélének keresztmetszete, míg a 2. ábra a tömitólapokat szemlélteti, a szitaelemmel történő öszszeköté­­sük után. 1 oldaltömités egyrészt a 2 szitaelemek­kel, másrészt 3 keretoldalrésszel van tömitet­­ten összekötve. Előnyösen a tömités a szita­elemekkel ragasztással van összekötve, míg a 3 keretoldalrésszel 4 léc közbeiktatásával csavarozással. Az oldaltömités, mint ahogyan a 2. ábrá­ból látható egy sorozat 5 tömitóíapból áll, amelyek 6 szélrészükkel egyes szitaelemekből álló 7 szitával vannak tömítetten összekötve. Az 5 tömitőlapok egymást átlapolják, úgy, hogy szitálási irányban, azaz a 2. ábra sze­rinti 8 nyíl irányában anyagoldat nem tud kilépni. A flexibilitás növelése céljából, vala­mint a szitaelemek lengéscsillapitásának meg­akadályozására célszerű, az 5 tömitólapokat a G szélrész, azaz a rögzítési rész tartományá­ban derékszögben kivágni, igy 9 kivágások jönnek létre. Az 5 tömitőlapok 10 széleinek rögzítésé­re azok az 1. ábra szerint felfelé vannak hajlítva, és 10 széleiknél a 3 keretoldalré­­szen tömítetten vannak. Ily módon 11 öblösö­­dés alakul ki, amely a 2 szitaelemek szabad lengését teszi lehetővé. Amennyiben az egyik szitaelem feszítve van a szomszédos szitaelemek teljesen vagy részben fesztelenek. Ezért a rostélyrudak felett a szitafelületen törések alakulnak ki. Az oldaltömités a találmány szerinti kialakítá­sa révén az átlapolási tartományok dacára, deformációs ellenállását tekintve, az teljes egészében homogénnek tekinthető. Célszerű azonban az oldaltömítés részére ugyanolyan osztást választani, mint amilyen a szitaele­meknél van. Az átfedés nagyságát a szitálan­dó anyaghoz kell igazítani, és általában a rostélyrudak távolságának 1/6-1/3-át teszi ki. A találmány nincs a kiviteli példára korlátozva, a 11 óblösödés kifelé is irányul­hat. Ugyanúgy lehetséges az 5 tömitólapokat 2 szitaelemek alsó oldalán, ill. a rostélyruda­­kon rögzíteni. Nagy hajlékonyságú tömitőla­pok esetén 9 kivágás elmaradhat. Lehetséges a tömitólapokat az átlapolási tartományba egymással pontszerűen összekötni, hogy a tömitőhatást növeljük. Az eddigi vizsgálatok megmutatták azonban, hogy a tömitőlapok összekötése nem szükséges, kivéve természe­tesen azoknak a szitaelemekhez és a keretol­dalrészhez történő rögzítését. A találmány szerinti tömítés minden szitaberendezésre al­kalmas, amelynél a rostélyrudak a kerethez képest mozgást végeznek. Ez a mozgás merő­leges lehet a szitafelületre, amikor is a szita felváltva a rostélyrudak között felfelé és le­felé kihajlik. A rostélyrudak mozgásának irá­nya párhuzamos is lehet a szitafelülettel. A találmány szerinti tömités különösen előnyö­sen ott alkalmazható, ahol a rostélyrudak körmozgást végeznek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 3

Next

/
Thumbnails
Contents