200282. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ásványolajfrakciók kontaktanyag alkalmazásával történő dekarbonizáló és fémmentesítő szelektív párologtatásához
9 HU 200282 P 10 zónában. Ez a közömbös gáz arra is szolgál, hogy csökkentse a szénhidrogén parciális nyomását a szénhidrogént injektáló pont felett és így elősegítse a szelektív elpárologtatást. A közömbös gázt előnyösen gőz vagy víz alakjában visszük be, de minden olyan gázt adagolhatunk, amely nem reagál a felszállócsöben előre beállított körülmények között. Az eljárásnál nitrogént használunk emelögázként, de alkalmazhatunk olyan szénhidrogént is, amely a felszállócsöben uralkodó körülmények között termikusán nem krakkolódik. Metán vagy más könnyű szénhidrogének, amelyek körülbelül 232 °C alatt forrnak, előnyösek ilyen anyagokként. Ahogy az 1. ábra mutatja, az 1 felszállócső el van látva injektáló eszközökkel és a kiindulási anyagot a szeleppel ellátott 17 és 18 betápláló vezetékekből tápláljuk be. Az említett vezetékek előnyösen az 1 felszállócsó magasságának 25 és 50%-ánál vannak elhelyezve. Valamely így módosított felszállócsöbe a felszállócső alján lévő 7 betápláló vezetékéhez szeleppel ellátott 19 és 20 vezeték kapcsolódik gőznek vagy más visszakeringtetett anyagnak, így savanyú víznek, visszakeringtetett gáznak vagy folyékony szénhidrogénnek az 1 felszállócsó alsó részébe való szállítására szénhidrogén kiindulási anyaggal együtt vagy anélkül. Ahogy említettük, vizet adhatunk az 1 felszállócső aljára a 7 betápláló vezeték útján, amely a gázt szolgáltatja az 1 felszállócső alsó részében és csökkenti a szénhidrogén parciális nyomását a kiindulási anyag injektálási pontja felett. A .víz" megjelölést itt a folyékony fázis jelölésére használjuk azért, hogy megkülönböztessük a gőztől. Víznek az 1 felszállócsó aljára való bevitele azt eredményezi, hogy a viz azonnal gőzzé alakul, mihelyt érintkezik az 5 túlfolyóból érkező meleg közömbös szilárdanyagokkal és gőzt szolgáltat a megjelölt célra. Olyan okokból, amelyek jelenleg nem ismertek, víznek az 1 felszállócsó aljára való injektálása azt hozza magéval, hogy megnövekszik a 13 termékelvezetó csőből vett gőztermék hidrogéntartalma az 1 felszállócsó aljára injektált gőzével összehasonlítva. Azt találtuk, hogy kéntartalmú vegyületek, így hidrogénszulfid, merkaptánok és hasonlók adagoláséval visszaszoríthatjuk az injektált víz hidrogénfejlesztő törekvését. Azt találtuk, hogy víznek az 1 felszállócsó aljára való injektálása olyan mértékben csökkenti a közömbös szilárdanyag hőmérsékletét, amely megfelel a párolgás latens hőjének azzal a hővel együtt, amely ahhoz szükséges, hogy emeljük a keletkező vizgóz hőmérsékletét. Ezt automatikusan azzal kompenzáljuk, hogy növeljük a meleg közömbös szilárdanyag bevitelét az 1 felszállócsó aljára és növeljük a közömbös szilárdanyagnak az 1 felszállócsöbe bevitt szénhidrogénhez való arányát. Lehetőség van arra is, hogy gőzt, vizet, visszakeringtetett gázt és folyékony szénhidrogént adjunk a betáplált szénhidrogénnel együtt a felső injektáló pontokba vagy a betáplált szénhidrogén után visszakeringtetett anyagok, így gőz, víz, visszakeringtetett gáz vagy folyékony szénhidrogén kiindulási anyag bevitele utáni adagolásának az az előnye, hogy ezzel megnöveljük a közömbös szilárdanyag keringési sebességét és emellett emeljük a kiindulási anyaggal szemben közömbös szilárdanyag kontakt-hőmérsékletét. Ez segíti a kiindulási anyagban lévő nehezebb szénhidrogének szelektív elpárolgását és csökkenti a kontaktidót. A 2. ábra szerinti változatnál az áramlás az 1 felszállócsővel ellátott berendezésben fordított a 2 elválasztó kamrába való belépéshez viszonyítva és lefelé folyik az 1 felszállócső tétjén keresztül. Különböző szerkezetek ismertek erre a célra az FCC-eljárással párhuzamosan történő használatra, ahogy ezt a 4,070.159 számú amerikai szabadalom 4. oszlopának 42-59. sorai ismertetik. A 2. ábrán látható, hogy a felszálló meleg közömbös szilárdanyagoszlopon az 1 felszállócsövei kapcsolatban van oly' módon, hogy gőzt, vizet, visszakeringtetett gázt vagy stabilis, könnyű, folyékony szénhidrogént injektálunk az 1 felszállócső aljéra a 7 betápláló vezetéken át, ezeket összekeverjük és az égőből 5 túlfolyón át adagolt meleg, közömbös szilárdanyagokat szuszpendálunk az elegybe. Maradék kiindulási anyagfrakciókat vagy visszakeringtetett anyagot, így gőzt, vizet, visszakeringtetett gázt vagy folyékony szénhidrogént adagolhatunk az 1 felszállócső mentén a 17 és 18 betápláló vezetékekből, ahogy az 1. ábrán látható. Az 1 felszállócső legmagasabb pontján vízszintesen áramlik az anyag a 23 csatlakozó szakaszon és utána lefelé a 24 függőleges szakaszon a nyitott vége felé, míg a gőzök a 8 ciklonhoz távoznak. Előnyős, ha a kiindulási anyag egy részét vagy az egészet a 24 függőleges szakasz felső végén tápláljuk be. Rendkívül rövid kontaktidők jellemzik ezt a változatot. Ezenkívül a közömbös szilárdanyagra gyakorolt gravitációs erő nem indokolja az .elszökés ’-t, amely azt idézi elő, hogy a közömbös szilárdanyag hosszabb ideig tartózkodik az.l felszállóban, mint a szénhidrogéngóz, amelyet a kiindulási anyagnak meleg közömbös szilárdanyaggal való érintkezése gerjeszt az 1. ábra szerinti változatnál. Azt találtuk, hogy bizonyos típusú maradékfrakciókkal jobb eredményeket érünk el akkor, ha az összes kiindulási anyagot a 25 betápláló vezetéken át injektáljuk lefelé az 1 felszállócsó 24 függőleges szakaszába. Ennél a művelettípusnál az 1 felszállócsó egy része arra szolgál, hogy a meleg közömbös szilárdanyagok szuszpenzióját kialakítsa a gáz alakú közegben, amely arra is szolgál, hogy csökkentse azoknak a szénhidrogéngőzöknek a parciális 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 G0 65 7
