200265. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1,2,3,6-tetrahidro-5-nitro-pirimidin-származékokat tartalmazó inszekticid és nematocid szer és eljárás a hatóanyag előállítására
19 IIU 200205 B 20 mérjük a hatóanyag százalékos hatását az élő és elpusztult állatok megszámolásával. A hatás 100%, ha minden vizsgálati állat elpusztult és 0%, ha ugyanannyi vizsgálati állat maradt életben, mint a kezeletlen kontrolinál. Ebben a vizsgálatban például a 14. és 16. példa szerint előállított hatóanyagok 100%-os hatást mutatnak 20 ppm hatóanyag-koncentráeiónál, szemben az (A) hatóanyaggal elérhető 0%-os hatással. G példa Határ koncentráció teszt./gyökérszisztémiás hatás Vizsgálati állat: Phaedon cochleariae lárvák Oldószer: 3 tömegrész aceton Emulgeátor: 1 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hatóanyag-készítményt alaposan elkeverjük a talajjal. Itt a hatóanyag koncentrációja gyakorlatilag semmi szerepet nem játszik, a döntő a talaj felületegységére jutott hatóanyag-mennyiség, amelyet ppm-ben (mg/1) adunk meg. A kezelt talajt cserepekbe töltjük és káposztával (Brassica oleracea) beültetjük. A hatóanyag így a gyökerek által a talajból felvehető és a levelekhez szállítható. A gyökérszisztémiás hatás igazolásához 7 nap elteltével kizárólag a leveleket betelepítjük a fenti vizsgálati állatokkal. További 2 nap után értékelünk az elpusztult állatok megszámolásával. Ebből a pusztulási számból vezetjük le a hatóanyag gyökér szisztémiás hatását. Így az 100%, ha valamennyi vizsgálati állat elpusztult és 0%, ha a kezeletlen kontrollal azonos mennyiségű állat maradt életben. Ebben a vizsgálatban a 14, 16, 64, 67, 88 és 103. példák szerint előállított vegyületek 100%-os hatást mutatnak 20 ppm hatóanyag-koncentráció mellett, szemben az (A) hatóanyaggal elérhető 0%-os hatással. 11 példa Határkoncentráció teszt (gyökérszisztémiás hatás) Vizsgálati állat: Myzus persicae Oldószer: 3 tömegrész aceton Emulgeátor: 1 tömegrész alkil-aril-poliglikoléter A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hatóanyag-készítményt alaposan elkeverjük a talajjal. Itt a hatóanyag koncentrációja gyakorlatilag semmi szerepet nem játszik, a döntő a talaj felületegységére jutott hatóanyag-mennyiség, amelyet ppm-ben (ing/l) adunk meg. A kezelt talajt cserepekbe töltjük és káposztával (Brassica oleracea) beültet jük. A hatóanyag így a gyökerek által a talajból felvehető és a levelekhez szállítható. A gyökérszisztémiás hatás igazolására 7 nap elteltével kizárólag a leveleket betelepítjük a fenti vizsgálati állatokkal. További 2 nap után értékelünk az elpusztult állatok megszámolásával. Ebből a pusztulási számból vezetjük le a hatóanyag gyökérszisztémiás hatását. így 100%, ha valamennyi vizsgálati állat elpusztult és 0%, ha a kezeletlen kontrollal azonos mennyiségű állat maradt életben. Ebben a vizsgálatban a 9, 11, 13, 16, 39, 57, 64, 67, 88 és 103. példák szerint előállított vegyületek 100%-os hatást mutatnak 20 ppm hatóanyag-koncentráció mellett, szemben az (A) hatóanyaggal elérhető 0%-os hatással. I példa Határkoncentráció vizsgálata nematódákkal Vizsgálati állat: Meloidogyne incognita Oldószer: 3 tömeg rész aceton Emulgeátor: 1 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hatóanyag-készítményt alaposan elkeverjük a talajjal. Itt a hatóanyag koncentrációja gyakorlatilag semmi szerepet nem játszik, a döntő a talaj felületegységére jutott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12
