200256. lajstromszámú szabadalom • Méhviaszolvasztó berendezés
3 HU 200256 A 4 A találmány szerinti móhvlaszolvasztó berendezés sonkolytartó kosarának a palástja, fenéklemeze és zárófedele áttörtfalú lemezből vagy szitaszerű anyagból, célszerűen fémszltából van kialakítva. A sonkolytartó kosár palástját, fenóklemezét és zárófedelét szükség szerint merevítőbordák és szegélylécek erősítik. A móholvasztó berendezés egyik lehetséges kiviteli alakjában a sonkolytartó kosár külön a méhviaszolvasztó üstbe tehető tartólábazaton van. A találmány szerinti berendezés egy másik lehetséges kiviteli alakjában a tartólábazat a sonkolytartó kosár fenéklemezéhez van közvetlenül erősítve. A berendezés sonkolytartó kosarának fedéllemezét a kosár palástjához rögzítő szerkezet, célszerűen békazár kapcsolja hozzá. A sonkolytartó kosár palástjának felső harmadán két, egymással szemben levő kosárkiemelő hurok van, amelyhez kosárkiemelő kengyel van hozzárendelve. A sonkolytartó kosár palástján vagy a palástot erősítő merevítő bordákon legalább három, egymástól egyenlő távolságban és egy szintmagasságban levő távtartó elem van. A móhvlaszolvasztó berendezés minden eleme ónozott vagy zománcozott vasból vagy rozsdamentes acélból vagy alumíniumból vagy alumínlumőtvözetből van. A találmány szerinti móhvlaszolvasztó berendezés egy kiviteli példa kapcsán rajz alapján Ismertetjük. Az 1—4. ábra a találmány szerinti méhviaszolvasztó berendezésnek a móhvlaszolvasztó üstjébe elhelyezett szerkezeti elemeket axonometrikusan, az 5. ábra a móhvlaszolvasztó berendezést keresztmetszetben, a 6. ábra a sonkolytartó kosarat emelő kengyelt, a 7. ábra a távtartó állványt és annak sonkolytartó bordáit ábrázolja. A példaként bemutatott egyik lehetséges kiviteli alaknál a 3 sonkolytartó kosarat külön az 1 méhviaszolvasztó üstbe helyezhető 22 lábazat tartja a berendezés belsejében, amint azt a 4. ábra szemlélteti. A 3 sonkolytartó kosár 12 palástja, 13 fenéklemeze, 6 zárófedele vagy áttört falú lemez vagy szltaszerű anyag, amelyet 14 merevítő bordák és 20 szególylócek erősítenek (3. ábra). A levehető 6 fedóllemez (2. ábra) a 3 sonkolytartó kosárhoz 17 rögzítő szerkezet, célszerűen bókazár kapcsolja hozzá. A 12 sonkolytartó kosár palástján annak felső harmadán két, egymással szemben levő 18 kosáremelő hurok van. A 3. ábra jól szemlélteti azt a kiviteli alakot, amikor a 4 távtartó elemek a 14 merevítő bordákra vannak erősítve. A 2 kosárrögzítő elem(ek) (1. ábra). Úgy vannak kialakítva, hogy a 3 sonkolytartó kosarat a 15 méhviaszolvasztó üst fenéklemezéhez rögzítse a kosártartó lábakon vagy 22 lábazaton keresztül. Az 5. ábra a móholvasztó berendezésnek egy olyan kiviteli, összeszerelt alakját ábrázolja keresztmetszetben, ahol a 13 sonkolytartó kosár fenéklemezéhez vannak rögzítve az 5 kosártartó lábak. A berendezést a 11 üstzáró fedél fedi le. A 7 viaszlecsapoló cső 8 kiömlőnyílásának a szintje magasabban van, amint a 9 vízadagoló cső 10 beömlőnyílása. Az 5. ábra Jól szemlélteti, ahogy a 4 távtartó elemek a 16 méhviaszolvasztó üst palástjához támaszkodnak. A 6. ábra a 18 kosárkiemelő hurokba Illeszthető 19 kosáremelő kengyelt ábrázolja, amelylyel a forrásban levő vízből a 3 sonkolytartó kosarat tudjuk kiemelni. A 7. ábrán a találmány szerinti berendezésnek egy olyan lehetséges elemét szemléltetjük, ahol a 4 távtartó elemeket egy 21 távtartó állványon helyezhetjük el. A 21 távtartó állványnak legalább három függőleges tartóoszlop és két merevítő bordája van. A 21 távtartó állvány úgy is kialakítható, hogy - amint az ábrán Is láthatjuk — egyúttal 23 sonkolykosártartó bordákat Is elhelyezünk rajta. Az előzetesen összezúzott-daráit sonkolyt elhelyezzük először a 3 sonkolytartó kosárban. Utána azt lezárjuk és a 19 kosáremelő kengyellel beemeljük a 1 méhviaszolvasztó üstbe, amelybe a berendezés kiviteli alakjától függően belehelyeztük a 22 sonkolykosártartó lábazatot vagy a 21 távtartó állványt vagy a 23 kosártartó bordákkal ellátott 21 távtartót. Eltávolítjuk a 19 kosárkiemelő kengyelt. A 2 kosárrögzítő elemmel vagy elemekkel rögzítjük a kosarat a berendezés 1 méhviaszolvasztó üstjében. Ezután feltöltjük a berendezést a méhviasz kiolvasztására alkalmas vízzel a 9 vízadagoló cső 10 beömlőnyílásáig, majd az 11 üstzáró fedéllel lezárt berendezést melegíteni kezdjük. A forró víz által kiolvasztott méhviasz egy idő után megjelenik a víz felszínén. Ekkor vagy szakaszosan vagy folyamatosan a 9 vízadagoló csövön keresztül forró vizet juttatunk a berendezésbe, amelyben ezáltal megemelkedik a víz szintje és a víz színén úszó méhviasz a 7 viaszlecsapoló cső 8 kiömlőnyílásán a víz egy részével kifolyik. A berendezésből távozó olvadt méhviaszt és vizet egy edénybe fogjuk fel. A már kifőzött sonkolyt a sonkolytartó kosárral a 19 kosáremelő kengyellel a forró vízből kiemeljük és eltávolítjuk. A 3 sonkolytartó kosarat feltöltés után a berendezésbe visszarakjuk és folytatjuk az olvasztást. A találmány szerinti méhviaszolvasztó berendezés előnye, hogy igen jó hatásfokkal olvasztja ki a méhviaszt a sonkolyból, a berendezés működtetése korántsem olyan balesetveszélyes (leforrázás, elcsúszás, stb.), mint az ismert készülékek, a 3 sonkolytartó kosárban levő sonkoly gyorsan cserélhető, folyamatosabb a munka. Külön előnye a méhviaszolvasztó berendezésnek, hogy könnyen gyártható. Nem tartalmaz mozgó alkatrészt (prés, centrifuga). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
