200254. lajstromszámú szabadalom • Adagoló szerkezet a növények és a talaj - szükség szerint tápanyagot is tartalmazó - vízigényének folyamatos és automatikus kielégítésére

1 HU 200254 B ■> A találmány olyan adagoló szerkezet a növé­nyek és a talaj - szükség szerint tápanyagot is tartalmazó - vízigényének a folyamatos ki­elégítésére, ahol a folyadéktartállyal és - az öntözővizet, célszerűen gravitációs úton, a folyadéktárolóból a folyadéktartályba juttató, rugalmas anyagú csővezeték csatlakoztatása céljából - oldható kötést biztosító csőcsonk­kal ellátott szivárogtató test, 0,01-50 térfo­gatszázalékban szilárd halmazállapotú, éghe­tő, 0,01-1 mm2 szemcsenagyságú szerves anyagot, előnyösen fűrészport tartalmazó el­­mállott kőzet, célszerűen agyag és víz keve­rékéből van kiformálva és 500-2000 °C-on ki­égetve. A növények és a talaj öntözésére nagy­számú különböző öntözési rendszerek, tech­nikai berendezések ismertek, a szántóföldi, a kiskerti, a szoba-, és a konténerekben ter­mesztett növények tekintetében egyaránt. Mindezek az öntözési rendszerek, tech­nikai berendezések a mezőgazdaság csaknem minden növénykultúrájában használhatók, közös és hátrányos tulajdonságuk azonban, hogy a növényeket nem a szükséges, legke­vesebb viz adagolásával öntözik, hanem jóval több vízzel, mint amennyit az adott növények hasznosítani tudnak. A növények akkor fejlődnek a legjob­ban, ha azokat állandóan öntözik, minden megszakítás nélkül, de csak annyi vizzel, a növények közvetlen közelében, amennyit azok hasznosítani tudnak. Ha a kiadagolt viz több, mint amennyit a növények állandóan felvesz­nek, akkor a többletviz gravitáció útján a mélybe szivárog felhasználatlanul, a szobanö­vények esetében pedig kifolyik a cserépből. A szántóföldi és a kiskerti növények öntözése esetében a túlöntözés nem okoz gondot, nagyobb bajt, ha az öntözés szaka­szosan történik, mert igy nem alakulhat ki a termőterület egészében a telítettség. A szobában és a konténerekben ter­mesztett növények esetében, ahol kevés a föld, állandó öntözés következtében hamar kialakul a telitettség és ez káros a növé­nyekre. Számos megoldás született már eddig is arra, hogy olyan öntözővíz-adagoló szerkeze­tet alkalmazzanak, amely biztosit ja szobai nö­vények, konténeres termesztés esetén is azt, hogy a növények folyamatosan kapják - és a szükséges mennyiségben - az öntözővizet, amely szükség esetén tápanyagot is tartal­maz. Ismeretesek olyan öntözőberendezések, amelyek szántófőldön, szobanövények, konté­neres termesztés esetében is alkalmazhatók. Ezek a berendezések szivárogtató mód­szerrel folyamatos öntözést biztosítanak, s ezt úgy érik el, hogy az öntözőrendszer megfelelő kivezető nyílásaiban szivárogtató testeket helyeznek el. E szivárogtató nyílá­sokban természetes anyagból, vagy műanyag­ból kialakított elemi szál kötegeket fognak be. Az öntözővíz ezen elemi szálak közötti nyiláslabirintuson keresztül gravitálnak a ta­lajba. Ilyen megoldások ismerhetők meg példá­ul a 620 335 lajstromszámú svájci, a 4 067 143 lajstromszámú USA szabadalmi le­írásokból, valamint a 186 034 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból is. Ezek a berendezések kétségtelenül al­kalmasak arra, hogy az öntözővizet folyama­tosan és a szükséges mennyiségben juttas­sák el a növényekhez. Alapvető hiányosságuk azonban, hogy hajlamosak az eltömődésre, előállításuk igen bonyolult és költséges. Cseréjük is sok mun­kát és költséget emészt fel. Ismertek olyan megoldások, amelyek szobai növények termesztéséhez kívánnak fo­lyamatos és a szükséges mértékű öntözést biztositani. A 186 027 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leírásból olyan öntözőberendezés ismer­hető meg, ahol a talajt és benne a növényze­tet tartalmazó edényt egy másik edény veszi körül, s a két edényzet közötti térben he­lyezkedik el a kiöntözendő viz. A két edény­­zetet olyan cső köti össze, amely porózus. E megoldás igen nagy hátránya, hogy előállítása, mivel a két edényt egybeépítve az összekötő csővel égetik ki, a porózus cső el­­tömődése esetén, az egész berendezést újjal kell felcserélni. Ez igen költséges, s ezért nem is terjedt el. Megállapítható, hogy napjainkig nem si­került kialakitani olyan öntözőberendezést, amely a növények egyedi, folyamatos szántó­földi, kiskerti, szobai, fóliaházi és konténeres öntözését megbizhatóan, elviselhető költség­gel, egyszerű felhasználási móddal biztosítot­ta volna. A találmány célja ezért, az ismert öntö­zőberendezések hátrányainak a kiküszöbölése és olyan öntözőberendezés, illetőleg öntöző­víz-adagoló szerkezet kialakítása, amely biz­tosítja a növények és a talaj öntözővízzel - amely szükség szerint tápanyagot is tartal­maz - való folyamatos ellátását, eltömődési lehetősége a minimális mértékű, esetleges el­­tömődése esetén cseréje gyorsan és egyszerű módon hajtható végre, s előállítási költsége olyan minimális, hogy a szükség szerinti cse­re esetén is kifizetődő az alkalmazása. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha meghatározott térfogatarányban egyforma szemcsenagyságú, szilárd halmazál­lapotú, éghető szerves anyagot, célszerűen fűrészport, vagy faszénport, mállott kőzettel, előnyösen agyaggal és vízzel keverünk ösz­­sze, s az ebből formált alakot magas hőfokon kiégetjük, az porózussá, s a kiégett szerves­anyag térfogatarányától függően, kevésbé, vagy jobban vízáteresztóvé válik, igy a ke­verési arány változtatásával, a belőle formált öntözővíz-adagoló szerkezet külső felület­nagyságától függően olyan adagoló szerkeze­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents