200229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemestermény szárítására, valamint szemestermény szárító
3 HU 200229 A 4 Komoly hátrány azoknál a szárítóknál, amelyeknél a hűtőlevegőt szívják, hogy az átszívott levegőt az újabb felhasználást előtt nem tisztítják, nem távolítják el belőle a magával ví lebegő léhát. Ez nemcsak a berendezésre nézve káros, hanem a tűzveszélyt is fokozza. Visszatérünk a B1 -15 szárítónak a nagyszénást „Október 6.” MgTsz által kidolgozott átalakítására. Ennek a megoldásnak ugyanis nemcsak a fent említett, a kétszeres átáramoltatást alkalmazó megoldások hátrányai vannak meg, hanem az átalakítás is sok nehézséggel jár. Itt ugyanis a meglevő meleglevegő csatornával szemben lévő oldalra teljes szélességben és magasságban levegőcsatornát kell építeni és a meleglevegő csatorna felső részét le kell bontani. Itt távozik ugyanis a szárítólevegő a szabadba. A szereléshez, tintáshoz a szárítótornyok felállványozására van szükség. Ez az átalakítással kapcsolatos munkát, de elsősorban a költségeket jelentős mértékben megnöveli. A korábban ismertté vált szemestermény szárítókkal kapcsolatban összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy azok sem az energiatakarékosság, sem pedig a szemestermények biológiai követelményei szempontjából nem elégítik ki a manapság jelentkező igényeket. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan eljárás és berendezés kidolgozása szemestermény szárítására, amellyel további, jelentős energiamegtakarítás válik lehetővé a szárítás teljesítményének csökkentése nélkül és ezzel egyidőben nem lép fel a termény biológiai károsodása sem. A megoldásnak a hazai viszonyok közöt t alkalmazhatnak kell lennie, a berendezést a meglévő berendezések egyszerű, olcsó és gyors átalakításával is ki kell tudni alakítani. Az el járás találmány szerinti továbbfejlesztése értelmetlen a meleglevegővel való szárítást három sorba kapcsolt fokozatban végezzük és a harmadik fokozat szárítóközegét a második fokozatból származtatjuk, a szárítás során a szemestermény biológiai védekező mechanizmusának kikapcsolása érdekéién a szemesterményt először 30—90% relatív pái ;ttartalmú, alacsony hőmérsékletű levegővel felin ír gítjiik és hőntartjuk, ezután az. előbbinél alacsonyabb relatív pára tartalmú és magasabb hőmérsékletű levegővel kíméletesen előszárítjuk, majd minimális relatív páratartalmú, forrólevegővel intenzíven szárítjuk, végül a szemsterményt lehűtjük. Ennek az eddig ismert legjophb megoldással szemben is 20% os a fűtőanyag megtakarítás, adott mennyiségű termény szárításához tehát 20%-kal kevesebb fűtőanyagot kell elhasználni. Másrészt megszűnik a korábban alkalmazott, ismert módszereknek a termény biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedv ezőtlen hatása, mert — mint még később részletesen látni fogjuk —, megv alósul a termény biológiai sajátosságaihoz igazodó kíméletes, de nagy hatásfokú szárítás. A legegyszerűbb az a foganatosítási mód, amelynek során a meleglevegőt a forrásától először a szemcstermény haladása iránya szerinti utolsó, de a termény hűtését szolgáló zónához legközelebb eső okozatba, innen a középső fokozatba, végül a szemestermény haladási iránya szerinti első fokozatba vezetjük. Ennek köszönhetően a szárítóba belépő legnagyobb nedvességtartalommal rendelkező, viszonylag hideg terményt a 30-—90% relatív páratartalmú, legalacsonyabb hőmérsékletű szárítólevegő éri. Itt megtörténik a felmelegítés és a hőntai is, úgyhogy más szóval ez úgynevezett izzasztó fokozat, ahol elsősorban is a szemek belsejéből távozik a nedvesség. A középső fokozatban már magasabbb a szárítólevegő hőmérséklete, ez a szárító fokozat. Itt játszódik le a termény tulajdonképpeni szárítása. A hűtőzónához legközelebb eső első fokozatban a legmagasabb a szárítólevegő hőmérséklete, mert először ide vezetjük azt. Ez az utószárító fokozat, amelyben a terményt teljesen kiszárítjuk. A termény végül ismert módon a hűlőzónába jut, amelyben elnyeri végső állapotát nedvességtartalmára és hőmérsékletére nézve egyaránt. Ennek a megoldásnak szembeötlőek a biológiai előnyei is. A szárítóba kerülő szemestermény először alacsonyabb hőmérsékletű és magasabb relatív pára tartalmú szárítólevegővel érintkezik, a termény előrehaladása során a száradás folyamán fokozatosan emelkedik a szárítólevegő hőmérséklete és csökken relatív pára tartalma. Ez a szemek béltartalmára is rendkívül előnyös befolyást gyakorol Az egyik célszerű foganatosítási mód szerint a szárítás utáni hűtés során a hideglevegőt szívással áramoltatjuk. Ennek következtében a hűtés során előmelegített levegőt a meleg levegő forrásához vezethetjük és a meleg szárítólevegő előállításához használhatjuk föl. Ez további jelentős energiamegtakarítást eredményez. A visszavezetés során eljárhatunk úgy is, hogy a hűtőzónából kilépő levegőt a meleglevegőt előállító forráshoz történő bevezetése előtt a benne lévő szennyeződésektől, éghető anyagoktól megtisztítjuk. Ezzel megszűnik a tűzveszély. A találmány szerinti, az eljárás célszerű foganatosítását szolgáló szemestermény szárító keresztáramú levegőjáratokkal, meleg levegőt előállító forrásként kazánnal és szivattyúval, ehhez csatlakozó meleglevegő befújó csatornával és szárítózónával, valamint hűtőzónával van ellátva. A továbbfejlesztés itt az, hogy a szárítózóna a meleglevegő áramlása szempontjából három különválasztott és sorbakapcsolt fokozatra van felosztva, olyan módon, hogy a meleg levegő áramlása szerinti első és második fokozat közé légterelő gát van a befújó csatornába építve, a befújó csatornával szemközti oldalon pedig az első és második fokozatot összekötő és külvilágtól őket ezen az oldalon elválasztó levegőátve zető csatorna van elhelyezve. A magyar gazdaság szempontjából legnagyobb jelentősége ennek a megoldásnak az, hogy a jelenleg használatos szárítókat könnyedén, a gazdaságoknál rendelkezésre álló eszközökkel és elenyésző anyagköltség mellett lehet átalakítani. Az átalakítás költségei rendi orsan megtérülnek, mert az energiamegtakai uos — mint az eljárással kapcsolatban már említettük — rendkívül jelentős. Az egyes fokozatokba kerülő szárító levegő hőmérsékletét igen egyszerű módon szabályozhatjuk azáltal, ha a légterelő gáton lezárható nyílásokat alakítunk ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
