200223. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas alakváltozás révén működő szelep

1 hU 200223 B 2 A találmány nyomáskülönbség hatására létesülő rugalmas alakváltozás révén működő szelep, mely készülhet gumiból, műgumiból, öntött vagy sajtolt műanyagból, előnyösen a szilárdságot növelő, haj­lékony betéttel. A szelep alkalmas folyadék vagy gáz áramlásának szabályozására és használható pl. mint visszacsapószelep vagy más az áramló közeget áten gedő vagy azt elzáró szabályozószerv. Ilyen gum.iszelepek már ismeretesek, mert kazá­noknál használtak zsákszerű pemyegyűjtő eszközö­ket, melyek eredeti vagy normál alakja tölcsérhez hasonló, felülről hullik bele a pernye és benne is ma­rad, mert lent zárt. Mikor azonban a pernye súlya egy bizonyos határt elér, a zsákszerű gyűjtőeszköz lent a súlyerő hatására rugalmasan szétnyílik és a pernye-tartalom kihullik. Ezután a zsákszerű tar­tály, anyagának rugalmassága folytán megint bezá­rul, vagyis a levegőt beáramlani nem engedi. Ilymó­­don ezt az ismert szerkezetet rugalmas alakvál­tozással működő visszacsapószelepnek lehet tekin­teni, de csak az esetben, ha a zárást előidéző nyo­más nagyon kicsi. Ugyanis nagyobb nyomás hatásá­ra a gumiszelep anyaga hajlamos arra, vagy alakta­lanná váljék, vagyis begyűrődik és így az ismert gu­miszelepek a gyakorlatban nyomás hatására áram­ló gázok vagy folyadékok áramlásának szabályozá­sára nem alkalmasak. (DE 2813 226). A találmány értelmében a rugalmas alakváltozás révén nyitó és záródó szelepet, melynek egy folya­déktérbe helyezhető csőszerű beömlő része és an­nak egyik végén lapítás alakú szűkülő része, továb­bá utóbbin hasított és külső nyomás hatására a folyék áramlási irányára merőlegesen szétnyitó zá­­rórésze van, olyképp tesszük nyomás alatt áramló folyadékok szabályzoására alkalmassá, hogy a lapí­tott rész külsején legalább egy, merevítésre alkal­mas bordát alakítunk ki. Ennek a szelepnek előnye a szokásos szelepekkel szemben, hogy fémrészeket nem tartalmaz, hanem teljes egészében gumiból vagy műanyagból készül, így korróziónak nincsen kitéve, szennyezett folya­dékok pl. folyékony trágya vagy zagy szabályozásá­ra is alkalmas és könnyen készíthető oly módon, hogy a nyitás és zárás a kívánt nagyságú nyomás ha­tására következik be és a kívánt folyadék- vagy gáz­­mennyiséget engedi át. Jól használható savas vagy más agresszív folyadékokhoz és tömeggyártásra is alkalmas, mert öntéssel vagy sajtolással állítható elő, A találmány előnye tovább, hogy a bordák nem­csak a szelep nem-kívánt alakváltozását gátolják meg, hanem a bon.uk számának, alakjának és anya­gának megválasztásával a nyitáshoz szükséges nyo­mást és a nyitás nagyságát lehet beállítani. A csatolt rajzok a találmány néhány kiviteli vál­tozatát vázlatosan szemléltetik. Az 1. ábra a talál­mány egyik kiviteli alakjának olyan megoldását mutatja, melynél a szelep pereménél fogva két cső­karima közé van befogva. A rajz a csövet kereszt­­metszetben, a szelepet pedig csukott helyzetben, el­­őlnézetben szemlélteti. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó tengelyirányú metszet. A 3. ábra ugyanezt a szelepet nyitott helyzetben clőlnézetben mutatja, a befogadó cső keresztmet­szetében és a 4. ábra a szelep tengelyirányú metsze­te szintén nyitott helyzetben. Az 5. ábra ugyanennek a kivitelnek a felülnéze­­tét szemlélteti a befogadó csövek metszetével. A 6. ábra másik kivitelt szemléltet, amely az 1— 5. ábra szerinti megoldástól főleg a bordák alakjá­ban különbözik és a szelep belsejében elhelyezett betétet is szaggatott vonallal szemlélteti. Az ábra szerint a szelep egy cső végére van ráhúzva. A 7. ábra a 6. ábrához tartozó előlnézet a szelep csukott állapotában a 8. ábra pedig felülnézet. A 9. ábra a találmány több kisebb bordával ellá­tott kiviteli változatát tengelyirányú metszetben szemlélteti, a 10. ábra hozzátartozó elölnézet és a 11. ábra a felülnézet. Az 1—5. ábra szerint a szelep 4 pereme az 1 és a 2 cső karimái közé van befogva. A szelep hengeres 3 része a 2 cső belső falához illeszkedik és ehhez a hengeres, beömlő 3 részéhez csatlakozik a lapítást képező, szűkülő 5 rész, amelyre a 2 cső belsejében lévő P2 nyomás hat. Ezáltal a szűkülő 5 rész végén levő 6 zárórész két darabját a P2 nyomás a 2. ábra szerint egymáshoz szorítja. A szűkülő 5 részen van kiképezve a 7 borda, amely előnyösen úgy készül, hogy azt a szelep töb­bi részeivel, főképp a szűkülő 5 résszel egy darab­ban öntik vagy sajtolják, de lehet a 7 bordát külön darabból is elkészíteni és utólag a szelep megfelelő helyére ragasztani vagy másképp felerősíteni. Ha a 2 cső belsejében lévő P2 nyomás nagyobb mint az 1 csőben uralkodó P2 nyomás, a szelep meg­marad zárt helyzetében, vagyis a folyadék a 2 cső­ből nem áramolhat vissza az 1 csőbe. így a szelep mint visszacsapószelep működik. Ha a P2 nyomás az 1 csőben a P2 nyomásnál na­gyobb értéket vesz fel, a szelep rugalmas alakválto­zással nyit és a 3. valamint a 4. ábra szerinti helyze­tet veszi fel. melyben a 6 zárórészt alkotó, a szelep hossztengelyével párhuzamos két darab egymástól eltávolodik. Ebben a helyzetben a folyadék a 8 száj­nyílásra ható belső Pi nyomás erejénél fogva nyi­tott helyzetben marad mindaddig, amíg a nyomás­­viszonyok úgy nem alakulnak, hogy a 8 szájnyílás ismét zárul. A 7 bordának a leírt működésnél fontos szerepe van, mert a 7 borda megfelelő kialakításánál érjük el egyrészt azt, hogy a szelep anyaga hajlékony ugyan, de mégis elég merevséggel rendelkezik ah­hoz, hogy a P2 nyomás a szelep anyagát be ne gyűr­je, vagyis el nem mozdítsa a rajz szerint balra. Emellett a 7 borda arra is alkalmas, hogy meghatá­rozza a 8 szájnyílás alakját és nagyságát, amivel el­érjük azt, hogy a folyadék a kívánt sebességgel áramlik át a szelepen és az időegységben a kívánt folyadékmennyiség jut el az 1 csőből a 2 csőbe úgy amint a 4. ábrán v nyíl mutatja. A 6—8. ábra szerinti megoldás elsősorban abban különbözik az 1—5. ábra szerinti kiviteltől, hogy a szelep lapításán, vagyis a szűkülő 5 részen kialakí­tott T borda alakja a 7 borda alakjától ejtér. Ugyan­is a 7’ borda 1 hosszúsága a szelep többi méretéhez viszonyítva nagyobb mint a 7 borda hossza, emel lett a T borda legfelső bl szélessége a szűkülő 5 rész irányában a b2 szélességre nő és ferde átmenettel csatlakozik az 5 részhez, amelynél a b3 szélesség 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents