200200. lajstromszámú szabadalom • Személyi védelemre alkalmas spray készítmények

HU 200200 A - a hatóanyag nagyon egyenletes kihordását teszi lehetővé, és- sem nehezen eltávolítható szennyezést, sem egészségkárosodást nem okoz. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy mind-' ezeket a célokat maradéktalanul elérhetjük, ha a spray készítményekhez hajtógázként szén-dioxid és diflu­­or-diklór-metán (freon 12) vagy difluor-diklór-metán és trifluor-klór-metán (freoni 1/12) meghatározott ará­nyú keverékét alkalmazzuk, és az önmagában ismert könnyez tető hatóanyagot vagy hatóanyag-keveréket dietil-éteres oldatban használjuk fel. A találmány tehát szamélyi védelemre alkalmas spray készítményre vonatkozik, amely 0,15-3 tö­­meg% könnyeztető hatású anyagot, éspedig co-klőr­­acetofenont és/vagy orto-klór-benzal-malonitrilt tar­talmaz szerves oldószerben oldva, hajtógázként pe­dig szén-dioxid és egy vagy két freon típusú gáz ke­verékét tartalmazza. A találmány szerinti készítmény szerves oldószerként dietil-étert, freon típusú gázként vagy gázkeverékként difluor-diklór-metánt vagy trif­­luor-klór-metán és difluor-diklór-metán 10:90 vagy 30:70 tömegarányú elegyét tartalmazza, és a készít- • ményben- a dietil-éter mennyisége 33-36 tömeg%,- a szén-dioxid mennyisége 3,0-7,0 tömeg%, és- a freon típusú gáz vagy gázkeverék mennyisége 58-62 tömeg%. A szén-dioxid alkalmazását a korábban idézett szakirodalomban csak magasabb freon homológok­kal együtt javasolták. Megkíséreltük a szén-dioxidot difluor-diklór-metánnal vagy a fenti összetételű dif­­luor-klór-metán - difluor-diklór-metán eleggyel együtt alkalmazni. Azt tapasztaltuk, hogy amikor a hatóanyagot dietil-étertől eltérő szerves oldószerben, éspedig az 53.726. sz. izraeli szabadalmi leírásban említett acetonban, kloroformban, diklór-metánban, illetve triklór-etánban oldottuk, és ebbe az oldatba ve­zettünk freoni2 gázt vagy a fent megadott összetéte­lű freonii/12 gázkeveréket, az ezt követő szén-dioxid bevezetés során a töltés pillanatában néhány tized másodperc időtartamig hirtelen olyan nagy nyomás alakult ki, ami többször az aeroszolos palack defor­­málódásához vezetett, sót esetenként a nagy nyomá­­sállóságú palack szétrobbant Szerves oldószerként dietil-étert alkalmazva ezt a jelenséget nem tapasz­taltuk, ami feltehetőleg azzal magyarázható, hogy a dietü-étemek a felhasznált freon gázzal vagy gázke­verékkel alkotott elegye a szén-dioxid számára jó ol­dószer. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a szerves ol­dószerként dietil-étert tartalmazó készítmények ható­­távolsága 3 m körüli érték, szemben az oldószerként acetont- kloroformot, diklór-metán t, illetve triklór­­etánt tartalmazó, egyébként azonos összetételű ké­szítmények 1 m körűi hatótávolságával, és a szerves oldószerként dietil-étert tartalmazó készítményekből a hatóanyag lényegesen egyenletesebben hordható ki, mint a felsorolt négy egyéb szerves oldószert tartal­mazókból. Ezek a tapasztalataink rendkívül meglepő­ek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a dietil­­éter levegőre vonatkoztatott relatív gőzsűrűsége (ami a hatótávolság szempontjából lényeges fizikai jel­lemző) az összehasonlító négy további szerves oldó­szer relatív gőzsűrűség-sorába tartozó, körülbelül a sor középértékének megfelelő érték. A vizsgált oldó-3 • 4 szerek relatív gőzsűrűség-értékei a következők 20 *C- on: aceton 2,0 kloroform 4,25 diklór-metán 2,93 triklór-etán 4,55 dietil-éter 2,55 összehasonlító vizsgálatainkat 33,0 tömeg% szer­ves oldószert, 1,0 tömeg% o-klór-acetofenont, 5,0 tö­­meg% szén-dioxidot és 61 tömeg% 30:70 tömegará­nyú freonii/12 gázkeveréket tartalmazó kompozíci­ókkal végeztük. A kompozíciók a következő szerves oldószereket tartalmazták: A” kompozíció: dietil-éter (a 6. példa szerinti ké­szítmény) B” kompozíció: acélon C” kompozíció: kloroform D” kompozíció: diklór-metán E" kompozíció: triklór-etán A„B-E” kompozíció lényegében az 53-726. sz. iz­raeli szabadalmi leírásban ismertetett készítmények­nek felelt meg azzal az eltéréssel, hogy a pontosabb összehasonlíthatóság érdekében a hajtógázba (a talál­mány szerint alkalmazottal egyezően) szén-dioxidot is kevertünk. Azért választottuk ezeket az összeha­sonlító anyagokat, mert ezek állnak legközelebb a ta­lálmány szerinti készítményekhez abban a tekintet­ben, hogy a hatóanyagot illékony és viszonylag nagy relatív gőzsűrűségű szerves oldószeres oldat formá­jában tartalmazzák. A hatóanyag-kihordás egyenletességét gázkroma­tográfiásán vizsgáltuk. Az egyes kompozíciókat tar­talmazó palackok tartalmából négy-négy különböző töltöttségi szinten (100%, 50%, 30%, 10%) juttattunk aeroszol-mintákat a gázkromatográfba, és meghatá­roztuk a mintákban lévő hatóanyag %-os mennyisé­gét. A hatótávolság vizsgálatához 100%-os töltöttségű palackokat használtunk. A palackokból 90 *-os szög­ben irányítottuk az aeroszolt a szóráskép-vizsgáló lapra, és azt a maximális távolságot tekinettük ható­­távolságnak, amilyen távolsából a szóráskép-vizsgá­ló lap teljes felületének 20%-át elérte az aeroszolból kiporlasztott anyag. Az eredményeket az I. táblázatban ismertetjük. T- táblázat Vizsgált jellemző A készítmény jele A B C D E A minta hatóanyag-tartalma, % 100%-os töltöttségnél 1,05 0,60 1,25 1,20 1,18 50%-os töltöttségnél 1,00 0,80 1,10 1,05 1,09 30%-os töltöttségnél 1,00 1,22 0,95 1,00 1,02 10%-os töltöttségnél 0,95 1,60 0,70 0,80 0,83 Hatótávolság, m 2,8 0,9 1,0 1,0 1--3 -1 1,1 A találmány szerinti készítménynek a nagy ható­­távolságon és a kihordás egyenletességén kívül to­vábbi jelentős előnyei is vannak. A készítmény nyo­másértéke -40 ’C-on 2,240,3 bar, +50 *C-on pedig 10,810,7 bar, így extrém hidegben és extrém meleg­­bot is egyaránt jól használható. A készítmény sem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents