200148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény talaj kezelésére és a nitrogént a talajban konzerváló készítmény előállítására

3 HU 200148 B 4 az izomerek bármelyikének képletébe vala­mennyi három izomer beleértendő. A találmány körébe tartozik az a mód- Bzer is, amelynek értelmében a talajba jutta­tunk egy olyan készítményt, amely nitrifiká­­láBt gátló hatóanyagként egy (I) általános képletű pirazolszármazék-fémsót tartalmaz, A találmány köréhez tartozó módszernek egy további jellemző vonása, hogy a pirazolszár­­mazék-fémsó egy redukált állapotú nitrogént tartalmazó műtrágyával együtt juttatható a talaj felszínére, ahol a talajba való beágya­zás nélkül is a • pirazolvegyületnek legalább 70%-a 3 napig vagy még hosszabb ideig meg­marad. Ha ezt követően öntözést alkalmazunk vagy esik az eső, akkor a pirazolszármazék­­-fémsó eloszolhat a talajban. E leírásban a .talaj' fogalmát annak legszélesebb értelmében használjuk, úgy ahogyan azt a .Webster’s New International Dictionary" 2. teljes kiadása tartalmazza (G. C. Merriam Co., Springfield, Mass., 1937). Ez a meghatározás tehát minden olyan anyagra vagy közegre vonatkozik, amelyben a növé­nyek meggyökeredzhetnek vagy növekedhet­nek; talajon értjük tehát nemcsak a földet, hanem a komposztot, trágyát, homokot, vala­mint a szintetikus tenyésztő közegeket - igy például a vermikulitot és perlitet - amelyek növények termesztésére alkalmazhatók. A találmány gyakorlati megvalósítása so­rán a talajban jelenlévő ammóniumnitrogén­­nek a nitrátnitrogénné való nitrifikálását meggátoljuk, s így az ammóniumnitrogénnek a talajból való gyors eltávozását megelőzzük. Továbbá, a pirazolszármazék-fémsó megfelelő eloszlatásával az ammóniumnitrogén nitrátnit­­rogénné való átalakulásának a gátlása hosszú időn át tartóssá tehető. Az ammóniumnitrogén származhat egyrészt az aramóniumnitrogént tartalmazó műtrágyából, vagy a talajban kép­ződhet szerves nitrogénvegyületek konverzi­ója útján, vagy jelen lehet a talajba jutta­tott szerves trágyák komponenseként. A .redukált nitrogént tartalmazó trá­gyák" kifejezésen mind szervetlen, mind szerves nitrogéntartalmú olyan anyagokat értünk, amelyek a nitrogént redukált formá­ban tartalmazzák. Az ismert, redukált nitro­gént tartalmazó műtrágyákra példaként meg­említjük a vízmentes ammóniát, a vizes ammó­niát, a szervetlen ammóniumsókat - így az ammónium-foszfátokat, amraóniura-nitrátot és az ammónium-szulfátol - továbbá a szerves savak ammóniumsóit, karbamidot, ciánamidot, guanidin-nitrátot, diciándiamidot, tiokarbami­­dot, valamint más nitrogént tartalmazó szer­ves trágyákat, továbbá fehérjekeverókeket, az állati eredetű vágóhídi trágyákat, a zöld­trágyát, haltermékeket, haszonnövény-mara­dékokat és egyéb olyan anyagokat, amelyek­ről ismeretes, hogy a talajban lévő ammóniumionok forrásán A találmány gyakorlati megvalósítása szempontjából lényeges, hogy a pirazolszár- 4 mazék-fémsóból a nitrifikálás gátlása szem­pontjából hatásos mennyiséget juttassunk ki. Általában jó eredményeket kapunk akkor, ha a talajfelület 1 hektáréra számítva 0,056- -5,6 kg pirazolszármazék-fémsót juttatunk ki. Az előnyösen kijuttatott mennyiség az adott tényezőktől függ. Az alkalmazandó mennyiség meghatározása során tehát figyelembe kell venni a talaj pH-értékét, a talajban lévő szerves anyagokat, a talaj hőmérsékletét, tí­pusát és a kijuttatás időpontját. Ha a pira­zolszármazék-fémsót nagy mennyiségben diszpergáljuk a talajban, akkor több hóna­pon át tartó, nitrifikálást gátló hatást érhe­tünk el. A pirazolszármazék-fémsó koncentrá­ciója adott esetben igen kis értékre csök­kenhet a talajban végbemenő bomlás követ­keztében. A találmány értelmében eljárhatunk úgy, hogy a pirazolvegyületet kiszórjuk a talajra, például permetezéssel, porozással; vagy az öntöző vízben eloszlatjuk. Ha a kijuttatást igy végezzük, akkor a pirazolszármazék-fém­sót 0,056-5,6 kg/hektár mennyiségben alkal­mazzuk. A találmány értelmében úgy is eljárha­tunk, hogy a pirazolszármazék-fémsót a ta­lajra sávosan vagy sorokban juttatjuk ki. Ha a kijuttatást ezen a módon végezzük, akkor alkalmazhatunk vivóanyagot, vagy eljárha­tunk vivőanyag nélkül; a pirazolszármazék­­-fémsót olyan koncentrációban alkalmazzuk, hogy a mennyisége hektáronként 5,6 kg vagy ennél nagyobb legyen. A találmány értelmében eljárhatunk úgy, hogy a pirazolszármazék-fémsót a talajban a kívánt haszonnövény csírázása vagy átülte­tése előtt oszlatjuk el. Eljárhatunk úgy is, hogy a növekvő nö­vény gyökérzónájában a talajt a pirazolszár­mazék-fémsó elegendő mennyiségével kezel­jük ahhoz, hogy gátolja a nitrifikálást, azon­ban a növény növekvését ne károsítsa. Egy további eljáráB szerint a pirazol­­származék-fómsót kijuttathatjuk a termény betakarítása előtt vagy után, az ammónium­nitrogén gyors elvesztésének megakadályozá­sára, és a szerves nitrogénvegyületekből képződött ammóniumnitrogén megóvására. Ez a gyakorlati megvalósítás konzerválja a ta­lajnitrogént a következő termesztési időszak­ra. Ilyen kijuttatási mód alkalmazása során a felső határt elsősorban gazdaságossági meg­fontolások szabják meg. Ezen kívül a pirazolszármazék-fémsót kijuttathatjuk a redukált nitrogént tartalma­zó műtrágya alkalmazása előtt, után vagy az­zal egyidőben. Ez a gyakorlati módszer meg­gátolja a műtrágyaként a talajhoz adott am­móniumnitrogén gyors elvesztését, valamint annak az ammóniumnitrogénnek az elveszté­sét, amely a talajbaktériumok hatására a trá­gyákban lévő, szerves, redukált állapotú nit­rogénból képződik. Előnyösen úgy járunk el, hogy a pirazolszármazék-fémsót olyan Bzilárd 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents