200145. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktív kötőanyag előállítására, különösen tűzálló idomok gyártására

] HU 200145 B 2 A találmány tárgya eljárás aktív kötőanyag előállítására különösen tűzálló idomok gyártá­sára kolloid timföld és/vagy timföld tartalmú anyag felhasználásával. A tűzállóanyag-ipar, a kerámiaipar foly­tonos törekvése, hogy az egyre intenzivebbé váló, magas hőmérsékleten dolgozó ipari technológiák hótechnikai berendezései számá­ra egyre nagyobb szilárdságú, hó- és korró­­zióállóságú, egyre magasabb hőlökéseknek el­lenálló termékeket állítson elő. A tűzálló anyagú idomok hagyományos előállítása Borán a természetben található vagy szintetikus úton előállított 0,1-5 mm szemcseméretű szemcsés anyagokat - samott­­őrlemény, olvasztott kerund, magnezit, króm­magnezit, mullit, kianit stb. - különböző kö­tőanyagokkal összekeverik, majd a keverék­ből préseléssel, döngöléssel betonozással vagy egyéb más hasonló eljárásokkal külön­böző alakos szerkezeteket és idomokat állíta­nak elő. A tűzálló anyagú idomok előállítása so­rán alkalmazott kötőanyagok bedolgozási, formázási módtól és a felhasználási területtől függően változnak, de általában nagy finom­ságú - 2-40 mkm - tűzálló anyagú kaolinok. Kaolintartalmú kötőanyagok alkalmazása ese­tén kerámiai kötésű anyagokról beszélünk. Az alkalmazott kötőanyag lehet valami­lyen vegyi úton előállított vagy valamilyen reakció folytán megszilárduló anyag mint pl. vízüveg, foszforsav, monoaluminium-foszfát stb. ebben az esetben vegyi kötésű tűzálló­­anyagról beszélünk. A hidraulikus kötőanyagok általában az aluminát cementek, melyek vízzel történő hidrolízisük folytán szilárdulnak meg. Az ilyen anyagokat általában tűzálló bevonatok­ként alkalmazzák. Ilyen tűzálló cement előállítását ismerteti az 1 479 260 lajstromszámú GB szabadalmi le­írás is. A tűzálló anyagok előállítása során egy­re inkább előtérbe kerülnek a kerámiai köté­sű anyagok, mivel ezen anyagok minimális nedvességtartalom mellett - 3,5% - is megfe­lelően képlékenyek és belőlük egyszerű szá­rítással is megfelelő szilárdságú termék állít­ható elő. Ezek az anyagok még azzal az előnnyel is járnak, hogy alacsony nedves­ségtartalmuk folytán a későbbi égetési műve­letek során kevésbé roncsolják a tűzálló szerkezetet. Az így előállított anyagok jó hó­­lökésállósággal és nagy tömörséggel rendel­keznek. A kerámiai kötésű tűzálló anyagok és tűzálló kerámiák alkalmazásának azonban ha­tért szabnak az előállításuk során alkalmazott anyagok, a kaolinok alkália tartalmából adódó korlátozott tűzállóság. Ezt a problémát úgy próbálják megolda­ni, hogy kerámiai kötőanyagként, a tűzálló szemcsés anyag tovább őrölt frakcióját alkal­mazzák. Az így előállított termék tűzállósága lényeges mértékben javítható és tűzállósága lényegében megegyezik az előállítás során al­kalmazott tűzálló anyagéval. Az ilyen ismert eljárás hátránya azon­ban, hogy a finomőrlés költségei igen maga­sak, és így késztermék előállítása is drága, és másik igen nagy hátránya, hogy akár szintetikus úton előállított, akár a természet­ben található tűzálló anyag őrléséről van bzó, a tűzálló keverék képlékenysége nem megfe­lelő és így az eredmény is kétségessé válik. Ismert, hogy a képlékenységet az agyagásványok szemcséit körülvevő hidrát­­burok okozza, amelynek vastagsága alapvető­en a szemcse fajlagos felületétől függ. Nitro­gén monomolekuláriB rétegét feltételezve B.E.T. szerinti fajlagos felületük ezen anya­goknak 8-200 mVgrammtömeg, míg a tűzálló szemcsés anyagoké 0,5-2 mVgrammtömeg kö­zötti. Igen hosszadalmas és költséges to­­vábbórlés (0,5 mkm) esetén íb csak legfel­jebb 2,3-4 mVgrammtömeg fajlagos felület nyerhető. Ilyen értékek mellett a megfelelő képlékenység csak bonyolult adalékrendsze­rekkel és igen nagy nehézségekkel biztosít­ható, amely csak tovább növeli az előállítás költségeit. Történtek kísérletek szintetikus úton, hosszadalmas vegyi folyamatokkal történő nagyfinomságú, mikronizált szemcsék előállí­tására is. A vegyületek megbontásával gyár­tott ún. gél jellegű anyagok eleget tesznek a fentiekben vázolt követelményeknek, hátrá­nyuk - az alkalmazott technológiákból adódó­an - hogy igen drágák. Ismertek olyan megoldások is, ahol ada­lékanyagként különféle hulladékanyagot al­kalmaznak, melyet hagyományos módon kalci­­nálnak. Ilyen adalékanyagot ismertet a C.A. 102 29150 y referátum. Jelen találmány célkitűzése olyan aktív kötőanyag előállítása, amely messzemenően kielégíti a vele szemben támasztott követel­ményeket és olcBÓn előállítható, valamint hul­ladékanyagok kolloid timföldhidrát tartalmú anyagok felhasználását teszi lehetővé, A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy különféle timfóldhidrát tartalmú anyagoknak normál Bayer eljárással készült timfőldhidráttal történő összekeverésével és további feldolgozáséval igen kedvező tulaj­donságokkal rendelkező kötőanyag állítható elő. Az ilyen keveréknek különféle hőmér­sékleten történő szárítása és égetése Borán megállapítottuk, hogy pl. 260 °C-on történő szárítás után az anyag fajlagos felülete 20- -50 mVgrammtömeg ami a képlékenység biz­tosítására jó, azonban az agglomerált kristá­lyok szerkezete laza, így megfelelő tömörsé­get nem biztosítanak. A kísérletek hasonló tulajdonságot mutattak 1200 °C hőmérsékletig kiégetett anyagon, míg ezen hőmérséklet fe­lett a fajlagos felület rohamosan lecsökken 5-7 mVgrammtömeg alá. Kísérleteink Borán 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents