200139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás környezetet károsító hatású, szervesanyag tartalmú folyadékok és iszapok kezelésére
1 HU 200139 B 2 A találmány tárgya eljárás szervesanyag tartalmú folyadékok és iszapok kezeléséret a szervesanyag tartalom megkötésére abból a célból, hogy olyan szilárd és folyékony fázist hozzunk létre, amely a környezetet mór nem károsítja. A szervesanyag lehet kőolaj és annak bármely származéka (fáradt olaj, emulzió, kenőolaj- és zsír, gázolaj- és pakura, illetve ezzel az anyagokkal szennyezett homok és talaj), növényi zsiradék, állati zsiradék, illetve ezek feldolgozásakor keletkező szennyvíz és iszap, bőrgyártáskor keletkező szennyvíz és iszap. Ismeretes, hogy a kőolaj é3 ennek bármely terméke, a növényi és állati zsírok, illetve ezek feldolgozásakor keletkező szennyvizek és iszapok a környezetre, különösen az élővilágra rendkívül veszélyesek. Ezek környezetet károsító hatásának megszüntetésére számos eljárás ismeretes. Az olajos iszapok kezelésére ismeretes a 193 296 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerinti eljárás, mely szerint a homok és a szennyvíz kb. 10% szilárdanyag-tartalmú keverékét önmagában ismert lúgositó anyaggal, alumíniumszulfáttal és polimerrel elegyítik, intenzíven keverik, majd a keletkezett zagyot víztelenítik, az elcsurgó vizet csatornába, vagy élővízbe bocsátják, a maradék szilárd anyagot pedig kiégetik, vagy mezőgazdasági területen hasznosítják. Az eljárás hátrányos tulajdonsága, hogy csak a gépjárművek mosásakor keletkező olajos homok kezelésére alkalmas. Az olajtartalmú folyadékok és iszapok, mint például emulziók és olajsarak kezelésére ismeretes a 192 922 lajstromszámú magyar szabadalmi leirás, mely szerint az olajtartalmú folyadékokhoz építési cementet, pelyhesítószerl, polimert és keményítőt kevernek, adagolnak, majd szilárdító anyagként olajos homokot adnak hozzá. Az igy előállított keveréket intenzíven keverik és végül víztelenítik. A víztelenítéskor keletkező csurgalékvizet csatornába, vagy élővízbe vezetik a szilárd maradékot pedig kiégetik, vagy háztartási szeméttel összekeverve komposztálják. Az eljárás hátrányos tulajdonsága, hogy csak köolajtartalmú folyadékok, vagyis szennyvizek és iszapok kezelésére használható. A kőolajtartalmú folyadékok kezelésére német nyelvterületen ismeretes eljárás a Bennet-Speidel technológia, amelynek lényeges tulajdonsága, hogy a kőolajat baktérium kultúrák felhasználásával bontják le fehérjére. Az eljárás előnyös tulajdonsága, hogy alkalmazása csak néhány napot vesz igénybe, hátrányos tulajdonsága viszont, hogy a baktérium kultúrák tiszta folyamatvezetése és a növekedési feltételek biztosítása állandó és gondos, magasfokú szakképzettséget igénylő tevékenységgel jár. A kőolajtartalmú folyadékok és iszapok kezelésére Skandináviában ismeretes a PAJAB eljárás, amelynek lényege, hogy az olajtartalmú folyadékot és/vagy iszapot egy különleges műanyag lepedővel bélelt gödörben helyezik el és különféle vegyszereket, valamint eleven iszapot adnak hozzá. A mikroorganizmusok az olajat fehérjére bontják, melyhez kb. 2,5-3 évre van szükség. Az eljárás hátrányos tulajdonsága, hogy nagy földterületet és hosszú időt igényel, valamint, hogy csak kőolajszármazékok kezelésére használható. Számos eljárás ismeretes még a kőolajszármazékok kezelésére, de egyetlen eljárás sem ismeretes, amely kőolaj-, állati- és növényi zsiradékokat tartalmazó, magas szervesanyag koncentrációjú folyadékok és iszapok kezelésére lenne alkalmazható. Kísérleteink során azt találtuk, hogy ha kőolaj-, állati- és növényi eredetű, különböző szervesanyag-tartalmú folyadékokat és iszapokat úgy keverünk össze, maximálisan 10 tómeg% szilárdanyag és maximálisan 30 tómeg% szervesanyagtartalmú-keverék jöjjön létre, a szilárdanyag-tartalmat célszerűen homokkal, vagy olajos iszappal beállítjuk, ezt a keveréket önmagában ismert lúgositó anyaggal pH=7,5-9,0 értéket beszabályozzuk, majd intenzív keverés közben nagy porozitású anyagot, célszerűen aktiv szenet, vagy építési cementet, majd ismert pelyhesitószereket, textilkikészítésben ismert íreló anyagot, anionaktív polimert és végül háztartási élesztőt adunk hozzá, olyan iszapot és folyékony fázist kapunk, melyek egyszerűen elválaszthatók egymástól és a környezetet már nem szennyezik. Eljárásunk jelentős előnye az, hogy a keverék szilárd- és szervesanyag-tartalmának, valamint pH-jának beállítása után az egyszerű, olcsó és bárhol beszerezhető vegyszereket a megadott sorrendben adagolva, a hoinogenizáláshoz szükséges intenzív keverés mellett a környezetre veszélyes anyagok egész sorát, azoknak bármely kombinációját rendkívül rövid idő alatt, maximálisan egy óra alatt lehet hatástalanítani, ártalmatlanítani. Az eljárás további előnye, hogy a keletkező iszap konzisztenciájának beállítása céljából adagolt élesztő a későbbiekben elősegíti a kezelt iszap komposztálással történő végleges ártalmatlanítását, illetve hasznosítását. Eljárásunkban olyan iszap keletkezik, amely víztaszító jellege miatt egyszerű csurgatással vízteleníthető, ezzel az egyszerű viztelenitési módszerrel elérhető a 65-70% víztartalom, ami a további ártalmatlanítás, hasznosítás szempontjából rendkívül fontos. Az eljárásunkban keletkező csurgalékvíz a kezelendő keverék szilárdanyag beállításánál hígitóvizként felhasználható, vagy amennyiben erre nincs szükség, úgy közcsatornába, vagy élővízbe bocsátható. Elöfordul-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
