200134. lajstromszámú szabadalom • Ragasztó kompozíció vetőmag szalag és lap készítésére, aprómagvak vetéséhez

1 HU 200]34 B 2 A találmány tárgya ragasztó kompozíció vető­mag szalag és lap készítésére aprórnagvak vetéséhez. A zöldségfélék, fűfélék vagy más apró­­magvú növények egyenletes vagy meghatáro­zott kis tőtávolségra és egyenletes mélységre való vetése nagyon időigényes és nehézkes művelet. A nem megfelelő tőszómban kelt nö­vényeket ritkítani kell a növénykultúra opti­mális fejlődésének biztosítására. Ez a tőszám­­csökkentés (.egyelés") kifejezetten kézi munkát igényel, így nagyüzemi bevezetése nem oldható meg. Nehezíti a feladatot az, hogy a ritkítást rövid idő alatt kell elvégez­ni, mivel a túlnövekedett gyökérzet már nem jól húzható ki a talajból. A földbeszakadt gyökérzet pedig a szomszédos növénynek to­vábbra is tápanyagmegosztó társa marad. Mindez nem segíti a növénykultúra optimális fejlődését. Sok esetben a maradó növény gyökere is megmozdul a nem időben végzett ritkításkor, ami azt a fejlődésben ugyancsak jelentősen visszaveti. A kellő időben nem rit­kított növények megerősödnek és gyakorlati­lag „egyelhetetlenné' válnak. Az aprómagvak - mint pl. a paprika, paradicsom, karalábé, káposzta - palánta­ágyakba vetésénél is nehéz az egyenletes tő­távolság elérése. Az aprómagvak egyenletes vetését ma­napság leginkább a magvak pillirozásával igyekeznek megoldani. A pillírozás során a magvak méretét annyira megnövelik, hogy le­hetséges a szemenkénti vetés. A magvak mé­retét úgy növelik, hogy a mag felületét ra­gasztóanyaggal vonják be, majd töltőanyago­kat - mint például bentonit, kaolin, vagy más indiferens ásványi őrlemény - visznek rá folytonos forgatás közben, hogy a mag külső formája gömbalakú legyen. Ezt a. műveletet addig folytatják, mig a mag mérete annyira megnövekszik, hogy az kézzel vagy gépi úton szemenként vethető lesz. Sok esetben ezen művelet során fungicid és inszekticid anyagoknak a felvitelével elvégzik a vetőmag csávázását is. A pillírozott magvak azonban a gyakorlatban legtöbbször nehezen kelnek. A magot körülvevő burok ugyanis legtöbbször rosszul veszi fel a vizet, igy a mag nem kapja meg a csírázáshoz szükséges nedves­séget. Ennek következtében sok esetben a kelés hiányos lesz, a hiány pótlására pedig a későbbiekben már nincs mód. Másik megoldás a szemenkénti vetést biztositó dobok alkalmazása. Ezeknél a betáp­lált mag adott egyenletes távolságban elhe­lyezett lyukakon vagy vajatokból kifordulva kerül a talajba. A vetésre kerülő magvakat azonban itt előzetesen csávázni leéli, hogy a magban, a mag felületén levő kórokozókat el­pusztítsuk és megvédjük a magot a talajból jövő fertőzésekkel szemben is. Külön el kel] végezni továbbá a mag közvetlen Lápanyag­­-biztositásához szükséges műtrágyázást is. Mindez többletműveletet igényel. Az utóbbi időben ismeretessé vált már olyan vetési mód is, melynek során műanyag­­bázisú ragasztót megfelelő távolságban pa­pírcsíkra visznek és az aprómagvakat ebbe a ragasztóba helyezik, vagyis gyakorlatilag rögzítik a laphoz. A módszer hátránya, hogy a ragasztóanyag vízben nem oldódik és nem is liogél, így a mag keléséhez szükséges víz nem kerül a maghoz zavartalanul, ami a ke­lést hátráltatja vagy meggátolja. Ezen túlme­nően a talaj műanyaggal szennyeződik, ami nem kívánatos. Célul tűztük ki olyan ragasztó kompozí­ció kidolgozását, melynek segítségével a fenti problémák kiküszöbölhetők. Munkánk során azt tapasztaltuk, hogy a fenti célkitűzést úgy érhetjük el, ha biológiailag aktív, kör­nyezetbarát kompozíciót alkalmazunk az ap­rómagvak papírszalagra vagy -lapra való rögzítéséhez. A találmány szerinti, fenti célra alkalmas ragasztó kompozíció 10-25 tömeg%, előnyösen 15-20 tömeg% természetes fehérje fém-ammó­­nium-komplexet, 0,2-25 tömeg/í, célszerűen 5- -20 tömeg% dióit, trióit, vagy poliolt, elő­nyösen propilén-glikolt vagy glicerint, 0,1-3 tömeg% nernionos terülésszabályozó adalékot, célszerűen nonil-fenolt, és adott esetben max 0,5% színezéket, előnyösen Rodamint max 2%, fungicidet, inszekticidet vagy más növényvé­dő szert, max 10% kálium és fossfátstarter műtrágyát, valamint a 100 tömeg%-hoz szük­séges mennyiségben vizet tartalmaz. A fehér­je fém-ammónium-kornplex célszerűen szója­­protein-cink-ammónium-komplex vagy kazein­­-cink-ammónium-komplex. A kompozíciót a komponensek összeke­verésével készítjük el. A találmány szerinti ragasztó kompozíció komponenseinek nagy részét a fiatal növény tápanyagként hasznosítja, így az a talajt nem szennyezi. A műtrágyák egy részét a még nedves ragasztóanyagra por alakban is felvihetjük, amely a vegetáció során műtrá­gya depóként szolgál és később téródik fel. A találmány szerinti ragasztó kompozíci­ót papírszalagra vagy -lapra visszük asze­rint, hogy a magot soros vagy táblás vetésre kívánjuk felhasználni, A papírnak jó szívó­­képességűnek, enyvezetten vagy gyengén enyvezett minőségűnek kell lennie, kevés töltőanyaggal és műanyag adalék nélkül. Ezenkívül további követelmény még, hogy a talajban rövid idő alatt el kell. korhadnia, A vetőmag szalag elkészítésének módja a következő: Célszerűen 1,2-1,6 cm széles, 5- -8 m hosszú papírcsíkot használunk. A ra­gasztókompozíciót valamilyen módon, pl. hen­gerrel egyenletes vastagságban felkenjük a papír egyik oldalára. A még nedves ragasz­tóanyagra a kívánt távolságban elhelyezzük uz aprómagvakat és rögtön ezután felszórjuk a magok közé - a magvak érintése nélkül - a starter műtrágyát. A vetőmagvak csávézása esetén a ragasztó kompozícióban feloldjuk-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65'. 3

Next

/
Thumbnails
Contents