200114. lajstromszámú szabadalom • Nyomelem- és olajmegkötő, szagtalanító hatású bakterioszorbens szennyvízkezelő kompozíció komlex ipari szennyvízek tisztítására

1 HU 200114 A 2 A találmány tárgya nyomelem- és olajmegkö­tő, szagtalanító hatású bakterioszorbens szennyvízkezelő kompozíció komplex ipari szennyvizek tisztítására. Mint ismeretes, a szennyvizeket mecha­nikai, biológiai vagy kémiai (fiziko-kéniiai) eljárásokkal, gyakran ezek kombinációjával tisztítják. A kémiai tisztításhoz ismert módon vas- és alumíniumsókat, nagy fajlagos felüle­tű agyagásványokat, aktív szenet, oxidativ hatású fertőtlenítő anyagokat, pH-beállitó anyagokat és polielektrolitokat használnak aszerint, hogy milyen típusú szennyeződést kell eltávolítani. A 186 065 sz. magyar szabadalmi leírás­ból például olyan eljárás ismeretes, amely szerint a tisztítandó szennyvízhez 10-20% montmorillonitot, 20-50% nátriumtartalmú zeo­­litot és egyéb ásványi alkotórészeket tartal­mazó mállott-zeolitosodott vulkáni tufa 0,8 mm-nél kisebb szemcsenagyságú őrlemé­nyét adják, amely jó adszorbens hatással rendelkezik. Az eljárással kommunális szennyvizeket tisztítanak, valamint élelmi­­szeripari folyadékokat, például bort, sört, gyümölcsleveket derítenek gyártás illetve feldolgozás közben. Az eljárás hátránya, hogy nagy zsírtartalmú szennyvizek kezelé­sére nem alkalmas, és általában alkalmatlan sokféle szennyezést együttesen tartalmazó szennyvizek környezetvédelmi igényeknek megfelelő tisztítására. A 2 926 606 sz. NSZK kőzrebocsátási iratból olyan - mosodai szennyvizek és kom­munális szennyvizek tisztítására alkalmas - eljárás ismeretes, amely szerint a vizet ha­gyományos kicsapószerek, igy például vas- és aluminiumsók mellett egy meghatározott összetételű szintetikus alkáli- vagy alkáli földfém-aluminoszilikáttal kezelik, amelyet egy vízoldható szilikát és egy vizoldható aluminát reakciójával állítanak elő vizes ol­datban. Ez az eljárás alkalmas a megnevezett szennyvizek biokémiai oxigénigény és a fosz­fáttartalom csökkentése szempontjából megfe­lelő tisztítására, de nem alkalmas más, erősen szennyezett vagy sokféle szennyeződést tar­talmazó ipari szennyvizek, különösen komplex ipari szennyvizek tisztítására. A komplex ipari szennyvizek állati és növényi eredetű zsírokat és olajokat, ás­ványolajat, szerves oldószereket, nehézféme­ket és toxikus fémeket, például krómot, nik­kelt, rezet, cinket, kadmiumot és arzént, to­vábbá kellemetlen szaghatású, jórészt nagy­molekulájú anyagokat, anionoaktív detergen­­seket, például nátrium-dodecilbenzol-szulfo­­nátot vagy alkiléter-szulfonstokat, valamint baktériumokat tartalmaznak. A komplex ipari szennyvizek tisztítására az előbbi eljárások nem alkalmazhatók. Eze­ket a szennyvizeket csak több lépésben, bo­nyolult és hosszadalmas eljárással lehet elfo­gadható mértékig megtiszitani. A fémek eltá­volításához pH-beállitásra és adott esetben oxidációra, az olajok eltávolítására megfelelő olajmegkötó anyagok használatára, a deter­­gensek eltávolítására biológiai tisztítási mód­szerekre van szükség, (ez utóbbiak rendsze­rint hosszadalmasak és igen költségesek), a baktérium-szennyezés megszüntetésére pedig oxidativ hatású anyagokkal, például klórral vagy klórvegyületekkel kezelik a szennyvi­zet. Belátható, hogy e sokféle hatóanyag együttesen nem alkalmazható, illetve e sokfé­le kezelés egy műveletben nem végezhető el. A komplex ipari szennyvizek tisztítására egyszerű, az ipari gyakorlatban könnyen ki­vitelezhető eljárás jelenleg nem ismeretes, mert ahhoz használható szennyvízkezelószer nem áll rendelkezésre. A találmány célja, hogy olyan szenny­vízkezelő kompozíciót biztosítson, amely lehe­tővé teszi komplex ipari szennyvizek egysze­rű módon, egy lépésben való tisztítását a környezetvédelmi szempontból kívánatos mér­tékig. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a kitűzött célt elérhetjük egy olyan kompozí­cióval, amely 76-92 tómeg% mennyiségben a) 50 /um alatti szemcseraéretű, mechano­­kémiailag aktivált klinoptilolitot és/vagy mor­­denitet és adott esetben aktiv vulkáni üve­get tartalmazó mikroörleményt és/vagy b) 30 pm alatti szemcseméretű, mechano­­kémiailag aktivált montmorillonitot és/vagy kaolinitot és/vagy illitet tartalmazó mikroör­­leményt, 5-15 tömeg% alumínium-szulfátot és/vagy vasi III )-szulfátot, 2-6 tőraeg% nátrium-karbonátot, nátri­­um-hidrogénkarbonátot és/vagy kalcium­­-hidroxidot és 1-3 tömeg% kationaktív polielektrolitot tartalmaz. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a vas(III)- vagy alumínium-szulfátot az említett adszorbensekból készített mikro­­őrleményekkel az említett arányban kombinál­juk, és e kombinációt az említett mennyiségű lúgos kémhatású anyaggal és polielektrolittal egészítjük ki, akkor a szennyező anyagok a fémhidroxidok felületén kialakuló zéta poten­ciál hatására elvesztik eklektromos töltésü­ket, és részben a fémhidroxid pelyheken, részben a megnevezett zeolitok, illetve agyagásványok felületén adszorbeálódnak igen erős és tartós kötéssel. Ez a kötés olyan erős, hogy ellenőrző kísérleteink során a desztillált vízzel való visszaoldódás (ami a természetes terepi folyamatoknak, például a csapadék hatására bekövetkező leoldódásnak felel meg), gyakorlati szempontból jelentékte­len mértékű volt. Ez a felismerés váratlan, ha figyelembe vesszük, hogy mind a vas(III)- és alumíni­um-szulfát lúgos közegben kifejtett derítő hatása, mind az agyagásványok és a zeolitok adszorbeáló hatása, mind pedig a polielektro-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents