200109. lajstromszámú szabadalom • Szűrőgyertya
1 HU 200109 B 2 A találmány szűrőgyertya, amelynek tulajdonképpeni szűrőréteget tartó, áttörésekkel, nyilasokkal, perforációval ellátott csőszerű támasztóteste és a támasztótestre tekercselt és szűrőréteget alkotó huzalrétege van. Mint ismeretes a szűrögyertók egyik típusa egy hengeres, nyílásokkal, áttörésekkel, perforációval ellátott csőszerű támasztótestból és egy támasztótestre fektetett tulajdonképpeni szűrőrétegből áll. A szűrőréteg kialakításának egyik ismert módszere, hogy a hengeres támasztótestre a kívánt szürórés mértékének megfelelő hézaggal huzalt tekercselnek. Ilyen megoldást ismertet a 175 852 számú magyar szabadalmi leírás. A szűrőgyertya szürórés szélességét tehát az egymás mellé tekercselt huzalok egymáshoz képesti távolsága, valamint a huzal gyártásából származó felületi egyenlőtlenségek határozzák meg. Belátható tehát, hogy minél kisebb szűrórésű szűrőt kívánnak előállítani, azaz a huzalmeneteket minél közelebbre fektetik egymás mellé, annál nagyobb lesz a huzal felületének egyenlőtlenségeiből származó eltérések százalékos aránya, a névleges szűrőréshez képest. Ilyen módon tehát ezzel a módszerrel a szürógyertya szürórés méretezése és a hasznos szűrési keresztmetszet meghatározása nem tartható jól kézben. Egyébként is nehézségeket okoz tekercseléskor az egyenletes résméret betartása. A találmány célja, a bevezetőben említett típusú szürógyertya felsorolt hiányosságainak kiküszöbölése, és olyan szürógyertya létesítése, amelynél mind a szürórés mérete, mind pedig a hasznos szűrési keresztmetszet pontosan meghatározható és kialakítható. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha a szűrőrétegként felhasználásra kerülő huzalt, illetve annak felületét úgy alakítjuk ki, hogy azon szabályos és meghatározott közökként valamilyen deformáció, bemélyedés, vagy mintázat van és ezek alkotják az egymás mellé tekercselt huzalmenetek közötti átbocsátási keresztmetszetet. Ez azt jelenti, hogy a szűrógyertyához alkalmazott huzal alkotóinak a tekercselés menetvonalával legalább helyenként szöget kell bezárnia. A találmány tehát szűrőgyertya, amelynek a tulajdonképpeni szűrőréteget tartó, áttörésekkel, nyílásokkal, perforációval ellátott támasztóteste és a támasztótestre tekercselt legalább egy szűrőrétege van. A találmány lényege, hogy a huzalréteget egy vagy több huzal alkotja és a huzalok közül legalább egyiknek az alkotói a tekercselés menetvonalával Bzöget zárnak be. Ezt a találmány előnyös kivitele szerint elérhetjük azáltal, hogy a huzal helikoidálisan meg van csavarva. Más szavakkal a huzal saját tengelye körül van megcsavarva és igy az alkotók mintegy spirálvonalban futnak. Az alkotók találmány szerinti helyzetét előidézhetjük azáltal is, hogy a huzal felületén szabályosan mintázva van. Ilyen mintázatot például létrehozhatunk a huzalnak valamilyen mintázó hengerpáron történő átbocsátásával is. A találmány egyik előnyös kivitele, amikor egy huzal egy másikra van feltekerve és így együttesen vannak a támasztótestre tekercselve. Ez esetben a huzalra tekert másik huzal alkotói zárnak be szöget a támasztótestre történő tekercselés menetvonalával. A különböző feladatoknak megfelelően, természetesen a felhasználásra kerülő huzal különféle keresztmetszetű lehet, kezdve a körkeresztmetszettól az ovális, háromszög, négyszög, egyéb sokszög keresztmetszetig. A huzalt a felhasználási területnek legmegfelelőbb anyagból, fémből, műanyagból lehet készíteni. A keresztmetszetre visszatérve, a sokszög keresztmetszet esetén a sokszög oldalszárainak növelésével nő a huzal egységnyi hosszára eső szűrörések Bzáma azonos csavarósi fok esetén. A helikoidálisan megcsavart huzalból készült szűrőréteg szűrófinomságát a huzalok találkozási pontjainak megfelelő paláston létrehozott szűrőrések maximális mérete szabja meg, az áteresztő képességet pedig a szűrőrések összes szabad keresztmetszete. A találkozási palást fölötti ferde, mintegy hej— nyóhátszerűen elhelyezkedő helikoidális menetélek közti ivek mintegy keresztirányú elöszűróréteget alkotnak, amelyeken a nagyobb szemcsék fennakadnak. Tekintettel arra, hogy ez az előszűrő felület nagyobb szűrófelületet képvisel, mint a szürógyertya tényleges áteresztő felülete, jelentős mértékben megnő a szűrő élettartama. A találmány egyik alapmegoldása, hogy a huzal a támasztótestre közvetlenül van feltekercselve. A találmány értelmében azonban a huzal rátekercselhető egy már meglévő, ismert módon elkészített szűrőgyertya feltekercselt huzalrétegére, ezzel biztosítva ennek a szűrőgyertyának a találmány nyújtotta előnyöket. A találmány szerint természetesen a huzal nemcsak magára a támasztótestre, hanem az arra felvitt valamilyen áteresztő rétegre is feltekercselhető. Bizonyos esetekben célszerű lehet, ha a huzal a támasztótesten kiképzett menetekbe van tekercselve. A találmány előnyös kivitele, ha az első huzalrétegre vagy a huzalréteget alkotó tekercs meneteibe egy további huzal van tekercselve. Ebben az esetben a szürórés szélessége a felére csökken a szűrőfinomság kétszeresére nő anélkül, hogy a szabad szűrőfelület csökkenne. Amennyiben ez, az első huzalrétegre vagy annak meneteibe tekercselt huzal a találmány szerinti módon szintén helikoidálisan vagy egyéb módon mintázva van, a szűrörések hossza nő. f> 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
