200106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes eredetű anyagokat tartalmazó fungicid vagy baktericid hatású növényvédőszerek hatóanyagainak az előállítására
1 HU 200106 A 2 A találmány tárgya eljárás természetes eredetű anyagokat tartalmazó fungicid vagy baktericid hatású növényvédő szerek hatóanyaginak az előállítására. Ismert, hogy a mezőgazdasági és kertészeti kultúrákat számos gomba és baktérium által előidézett betegség károsítja és az évről évre jelentős terméskiesést idéz elő. Az ellenük való védekezés mind a mai napig nincsen megnyugtató módon megoldva. A fitopatogén gombák és baktériumok ellen részben hagyományos preventív szerekkel (nehézfémsók), részben pedig szisztemikus szerekkel védekeznek. Mindkét szercsoportra jellemző, hogy többé kevésbé mérgezóek, aminek következtében kijuttatásuk után a velük kezelt kultúráknál rövidebb-hosszabb munkaegészségügyi és élelmezésegészségügyi várakozási időt kell beiktatni. Minthogy ezeknek a szereknek használata durva beleavatkozást jelent a természet rendjébe, környezetkárosító hatásuk nyilvánvaló. Az új növényvédő szerek kutatásával és elöállitésával foglalkozó intézmények és cégek között világviszonylatban óriási verseny folyik olyan hatóanyagok előállítására, amelyek az említett szercsoportok hátrányait kiküszöbölik vagy legalábbis mérsékelik. Másrészt a mezőgazdasági és kertészeti termékek igényesebb piacain olyan igények merültek fel, hogy az áruk megtermelése mesterséges úton előállított vegyszerek használata nélkül, kizárólag biológiai eszközökkel történjen. Ezekért az ún. .bioproduktumokért" lényegesen magasabb árakat hajlandók fizetni, mint a kemikáliák felhasználásával előállított termékekért. A találmány feladata tehát olyan növényvédő szerek kidolgozása, amely megfelelő védelmet nyújt a mezőgazdasági és kertészeti kultúrák gomba- és baktériumkártevői ellen, ugyanakkor csak természetes eredetű hatóanyagokat tartalmaz és a környezetre nézve semmilyen károsító hatással nincs. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a méhek által összegyűjtött propoliszt megfelelő oldószerekkel frakciókra bontjuk, az egyes frakciók fungicid és baktericid hatást mutatnak. A propolisz régóta ismert anyag, kivonatát, különösen etilalkoholos kivonatát széles körben alkalmazzák a humán terápiában, igy például különböző bakteriális fertőzések, sebek, tumorok, magas vérnyomás kezelésére. Több adat található arra vonatkozólag, hogy a propolisz extrakciós termékeit biológiailag akLívnak találták. A propolisz 70%-os etanollal való perkolólásával olyan oldatot kaptuk, amely in vitro fungicid hatású {Dermato-Venerol (Bukarest) 12(1)., 57-06., 1967.}. A pol. Arch. Wet., 1968., 11(3)., 391-398. irodalmi hely szerint a propolisz etanolos extraktumainak bepárlási maradéka baktericid hatást mutat. A 22nd Int. Beekeep. Congr., Summ., 1969., 185. irodalmi helyen szereplő tanulmány szerint a propolisz extraktuma nagyobb mikrobaölő hatást mutat, mint maga a propolisz. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy egyes, a propolisz frakcioriált extakciójával előállított frakciók fitopatogén gombák és mikroorganizmusok elpusztítására alkalmasak, és a frakciók hatása felülmúlja a frakcionálatlan propolisz hatását. Ugyanakkor - minthogy a propolisz és igy annak frakciói sem mérgezóek - a találmány szerinti eljárással készített frakciókból előállított szerekkel végzett kezelés esetén sem munkaegészségügyi, sem élelmezés-egészségügyi várakozási időt nem kell betartani. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a) a propoliszt 5-7 szénatomos albánnal vagy 5-7 szénatomos cikloalkánnal vagy az alkánok keverékével extraháljuk, így eltávolítjuk a viasz jellegű anyagokat, b) az extrahálást egy vagy több, 1-4 halogénatommal helyettesített 1-4 szénatomos albánnal vagy 2-4 szénatomos alkénnel vagy pedig 1-4 szénatomos alkánkar bonsav 1-4 szénatomos alkilészterével vagy azok elegyével folytatva egy vagy több fungicid hatású frakciót nyerünk ki, végül c) kívánt esetben a visszamaradt propoliszt 1-4 szénatomos alkanollal, benzollal vagy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített benzollal vagy pedig egymást követően benzollal és alkil-benzollal vagy az említett oldószerek elegyével extrahálva egy vagy több baktericid hatású frakciót nyerünk ki és a b) és c) lépésben kapott extraktumot kívánt esetben bepároljuk. A frakcionált extrakció a) lépésében a viasz jellegű anyagok eltávolítását előnyösen n-pentánnal, ciklohexánnal vagy foltbenzinnel végezhetjük. A b) lépésben a fungicid hatású frakció kinyerését előnyösen diklór-etánnal, kloroformmal, széntetrakloriddal, triklór-etilénnel vagy egymást követően triklór-etilénnel és kloroformmal vagy pedig etil-acetáttal végezzük. A c) lépésben a bakrericid hatású frakciót előnyösen metanollal, etanollal vagy egymást követően benzollal és toluollal nyerjük ki. A b) lépésben kinyert frakció fitopatogén gombák, különösen Phytophthora infestans, Plasmopara viticola, Peronospora destructor, Erysiphe cichoracearum, Podosphaera leucotricha, Botrytis cinerea, Cercospora beticola, Cylindrosporium padi, Alternaria solani esetén hatásosak. A c) lépésben kinyert frakció fitopatogén baktériumok, különösen Erwinia oarotovora pv. atroseptica, Pseudomonas syringae pv. phaseolicola, Pseudomonas syringae pv. morsprunorum, Pseudomonas syringae pv. caryophylum, Xanthomorias campestris pv. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
