200103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hámhiányok kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására
5 HU 200103 A 6 A találmány szerinti kenöcskészitmény impregnátum formában való alkalmazásának további előnye, hogy az azzal impregnált textíliák atraumatikus jellegűek, vizet nem tartalmaznak, nem ragadnak bele a sebbe, cseréjük nem roncsolja a sarjadzó szöveteket és elérhető velük az eddig ismerteknél jobb, gyorsabb sarjadzás és hámosodás. Az impregnált készítmény az alkalmazást követően sérülés és fájdalom nélkül emelhető le a sebről. A kötéscserék fájdalmatlanok, nem hátráltatják a sebgyógyulást és lehetőség nyílik hatóanyagok (antiszeptikumok, kemoterapeutikuraok stb.) lokális alkalmazására. A találmányunk szerinti kenöcskészítménnyel impregnált mullpólya szövettel a gyors és fájdalommentes kötéscsere elvégezhető anélkül, hogy a félvastag börlebenykék károsodnának, a granuláció mechanizmusa zavart szenvedne. Számos kísérletet végeztünk az optimális kenöcsösszetétel kidolgozására. Ezekben figyelemmel kellett lennünk az igen gyakran fellépő inkompatibilitásokra, továbbá arra is, hogy maga a hatóanyagot nem tartalmazó, vagy csak hűsítő anyagot tartalmazó kenőcsalap bőr és nyálkahártya irritáló hatása a minimális legyen. Egyik célszerű összetételnek tartjuk a fehér méhviasz, a paraffinolaj és valamilyen hűsitö jellegű anyag együttes alkalmazását. Kezdeti kísérleteinkben a viasz és az olajok egymáshoz viszonyított aránya 1:1-2 volt, azonban az ily módon előállított kenőcs szobahőmérsékleten túl keménynek bizonyult és a gyógyászatban alkalmazott textíliákra történő felvitele után a textília maga is keménynyé vált és csak igen nehezen sikerült elérni azt, hogy csak a szövet fonalai itatódjanak át és a laza szövés hézagjai viszont szabadon maradjanak. Emiatt szükségessé vált a viasz és az olajok egymáshoz viszonyított arányát l:3-6-ra, előnyösen körülbelül l:4-re módosítani és ezt az arányt még tovább befolyásolta a hozzáadott hűsítő jellegű anyagok mennyisége, amelyet ha csekély mértékben is növelünk, akkor is jelentősen csökken a kenőcs dermedéspontja. Ha a fehér méhviaszhoz olyan hidrofil jellegű vegyületeket, mint például polioxetén származékokat vagy a polietilénglikol zsírsav-észtereit adjuk, akkor körülbelül 60 °C körüli hőmérsékleten az olvadékok egymással elegyednek, viszont kihűlve a viasz teljes mértékben különválik. A paraffinolaj helyettesíthető növényi vagy állati eredetű olajokkal, zsíros olajokkal is. Ezen olajok felhasználásával általában megfelelő konzisztenciájű kenőcsöt kapunk. A vizsgált olajokban a mentol és a kámfor is jól oldódik, továbbá igen jó az elegyíthetóség a molekuláris vagy a komplexben kötött jóddal vagy az egyéb hatóanyagokkal is. A találmányi eljárásunk szerinti, adott esetben csak hűsítő jellegű anyagot tartalmazó kenöcsalap sajátsága az, hogy azzal mind a jód (jódtinktúra formájában), mind a komplexben kötött jód (például PVP-I2 komplex formájában) jól elegyedik. A kenócskészitménnyel impregnált gyógyászatilag alkalmas textília-kötés jód leadása megakadályozza a sebnek és környezetének infekcióját és egyidejűleg elősegíti a granulációs- és hámszövet fejlődését. A hűsitö anyagok alkalmazása nagyon előnyös a készítményekben, ugyanis azok igen jelentős viszketéscsillapitó és enyhe fájdalomcsillapító hatást fejtenek ki. Kísérleteket végeztünk a fehér méhviasz helyettesítésére többek között gyapjúviaszszal. A gyapjúviasz felhasználásával csak abban az esetben sikerült olyan kenöcsalapot készítenünk, amelyben az paraffinolajjal szobahőmérsékleten dermedő olvadékot eredményezett, ha a gyapjúviasz arányét jóval a paraffinolaj aránya fölé emeltük. Ily módon a találmányunk szerinti készítményekben a gyapjúviasz alkalmazását azokra az esetekre korlátozzuk, amikor azt az adott hatóanyag megfelelő bevitele megkívánja. A cetaceum használata esetén ahhoz, hogy megfelelő dermedéspontú készítményt kapjunk, legalább 1:1 arányban kellett keverni azt a paraffinolajjal. Szobahőmérsékletre történő lehűlés után a dermedés bekövetkezett, de a kenőcs külleme nem felelt meg az alkalmazhatóság kívánalmainak. Amennyiben valamilyen okból célszerű elkerülni bizonyos hatóanyagok, különösen a jód felhasználását, akkor a csak hűsitö anyagot tartalmazó kenőcsalappal impregnált textília használata is célravezető. Ilyen esetben a készítmény szintén jótékony hatású védő és váladékfelszívó funkciókat tölt be. Ez a neutrális kenőcsalapot tartalmazó gyógyászati készítmény alkalmazható jódérzékeny betegek esetén is. A találmányi eljárásunk szerint előállított kenőcs és az azt impregnátum formájában tartalmazó sebészeti kötözöszerek, valamennyi bórsebészeti, többek között tumor rekonstrukciós műtétek után is alkalmazásba vehető új lehetőségek. Ambuláns beteganyagon is célszerű a felhasználás, amikor is az impregnált textília előnyösen alkalmas tapaszok sebfeltétje. A találmány szerinti kenöcskészítményeket és az azokkal impregnált, gyógyászatban alkalmazható textíliákat, főként a mullszövetet, kipróbáltuk állatkísérletekben. Kísérletes sebgyógyulási modellen vizsgáltuk a 3. példa szerinti összetételű kenőcsöt. A kenőcsöt 10x10 cm nagyságú gézlapra vittük fel oly módon, hogy erre a területre átlagosan 1,0-1,8 g kenőcs jutott. Ez az arány azt jelenti, hogy a gézlapnak mind a lánc- mind a vetülék-szálai átitatódtak, viszont a szálak közötti üres területek nem telítődtek a kenőccsel. A sebgyógyulási modellt Linsky C.B.; Rovee D.T.: The influence of lo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
