200090. lajstromszámú szabadalom • Intraosszeális implantátum
3 HU 200090 D 4 az alak változtató mozgások sem ingerük, amiket a rugalmasan alakítható közbenső elem tesz lehetővé. A találmány szerinti implantátumnál az implantátumoszlopot a beteg állkapcsának és/vagy fogainak a fogpótlás előkészítése céljából fontos lenyomat készítésénél lenyomatoszloppal helyettesítjük, amely adott esetben egyidejűleg helyettesítheti a rugalmas közbenső elemet és a távtartó hüvelyt is. Azt találtuk, hogy a fogászati laboratóriumban ilyen lenyomat alapján történő mintakészítésnél gyakran előfordul, hogy a rögzitöfej tengelyének a már mereven és csontosán begyógyult alaptest tengelyhelyzete révén adott helyzete nem optimális abból a szempontból, hogy a fogpótlást a rögzítőfejhez erősítő rögzítócsavar a lehető legpontosabban a fog rágófelületének közepén feküdjön. Mivel a fogpótlást a beteg még meglévő fogaihoz, illetve a más implantátumokra már rögzített fogpótláshoz pontosan hozzá kell igazítani, gyakran nem marad más lehetőség, mint a rögzítócsavart a fogpótlásnak egy másik, kedvezőtlenebb helyén elhelyezni. Azok a kísérletek sem bizonyultak eredményesnek, amelyek révén ezt a problémát az implantátumoszlop alapteste és a rögzítöfej közé helyezett, formálható nyakkal próbálták megoldani, mivel a deformálható nyak később, a fogpótlás terhelésénél is nemkívánt deformációra volt hajlamos. Az előzőekben ismertetett problémából kiindulva a találmány feladata az is, hogy a mintán való munkánál, azaz a fogpótlásnak a beteg meglevő fog- és állkapocsviszonyainak figyelembevételével való pontos behelyezésénél egyszerű lehetőséget teremtsünk ahhoz, hogy a rögzítöfej tengelye az arra rögzített fogpótláshoz viszonyítva optimális helyzetet vegyen fel. A minta a beteg fog- és állkapocsviszonyait utánozza. Ezt a feladatot előnyösen ügy oldjuk meg, hogy az implantátumoszlopot és rögzítőfejet tartalmazó rögzítő szerkezetrésznek golyórészből és ehhez képest elforgatható golyófészekböl álló gömbcsuklós szerkezetrésze van. A találmány szerinti implantátum lényeges előnye, hogy a gömbcsuklós elrendezés segítségével a rögzítőfej az implantátum alaptestéhez képest finoman beállítható, úgy hogy a mintán az alaptest tengelyének helyzete és a rögzítöfej szükséges helyzete közötti bizonyos eltérések kiegyenlíthetők, ami eddig nem volt lehetséges, mert egyrészt az alaptest és a rögzítőfej egymáshoz viszonyított helyzete és beállítása már előre meg volt határozva, és mert másrészt a fogpótlás és a rögzítöfej egymáshoz viszonyított elhelyezése nem tette lehetővé a szabad finom beállítást. (Elvileg például a rögzítöfej golyórésze is egy darabban készülhetne az implantátum alaptestével, azonban egy ilyen kialakítás a gyakorlatban alig lehetne alkalmazható, mivel előnyösnek bizonyult az, ha a rögzítőfejet csak utólag rögzítjük és már csontosán és mereven begyógyult implantátum alaptesthez. ) A gömbcsuklós szerkezetrész elemei közül az egyik elem célszerűen az implantátumoszlopon, a másik elem pedig a rögzítőfejen van. Különösen előnyös, ha a gömbcsuklós szerkezetrész golyórésze az implantátumoszlopnak az alaptesttel ellentétes végén és golyófészke a rögzítőfejen van elhelyezve. Ezáltal a golyófészek elforgathatóan kapcsolódik a golyórésszel és a fogpótlással oldhatóan erősíthető össze. Ilyen kialakítás esetén ugyanis a mintánál lehetőség van arra, hogy a rögzítőoszlop tengelyét úgy állítsuk be, hogy ennek helyzete a fogpótlásnak mind az alaptestre, mind a természetes fogakra vagy más implantátumokra való erősítéséhez, mind egy egyedi fog pontos beillesztéséhez is optimális legyen. Ha a rögzítöfej tengelyének kellő helyzetét megtaláljuk, akkor a golyófészket mereven rögzítjük a golyórészhez, a gömbcsuklós szerkezetrészt tehát a rögzítőfej tengelyének beállítása során, illetve után rögzítjük, reteszeljük. A golyórész és a golyófészek közötti mozgatható kapcsolódás létrehozására lényegében több lehetőség van, így például a kapcsolódás létrehozható csavarkötés segítségével, amely adott határokon belül bizonyos játék révén lehetővé teszi a golyófészeknek a golyórészhez viszonyított beállításét. A megfelelő helyzet elérése után a csavarkötés erős meghúzása révén a golyórész és a golyófészek egymással összeerósíthetö. Különösen előnyös azonban, ha a golyófészek a golyórészt alakzáróan körülfogja. Ekkor a golyófészek fémből van és az alsó, alaptest felé néző vége sugárirányban, hengerlés révén befelé van hajlítva úgy, hogy a bepermetezett alsó vég a golyórész legnagyobb átmérősíkját körülfogja és ez alá nyúlik. így a golyófészek egydarabos konstrukciójú és a gömbcsuklós szerkezetrész csak két elemből, a golyórészböl és a golyófészekből áll. Az alakzáró kapcsolódás a golyófészek alakításán kívül más módon is létrehozható, például azáltal, hogy a golyófészket a golyórész egyik oldalára helyezzük és ebben a helyzetben egy ellendarabbal kötjük össze, például összecsavarozzuk, amely ellendarab a golyórész másik, alsó oldalára fekszik fel. A találmány egy további előnyös kiviteli alakjánál a golyófészek menetes furattal van ellátva és a golyófészek menetes furatába a golyófészket golyórészhez képest a rögzítöfej hossztengelye és az alaptest hossztengelye közötti szükség szerint választott szöghelyzetben rögzítő rögzítócsavar van becsavarva. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a golyófészekben a menetes furat könnyen előállítható és a rögzítócsavar meghúzásával még arra is szolgálhat, hogy egy a fogpót-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
