200086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányozásra alkalmas növényi magvak előállítására
1 IIU 200086 B A találmány tárgya, eljárás takarmányozásra alkalmas növényi magvak előállítására. A csávázott, de fel nem használt vetőmagok állatok takarmányozására nem alkalmasak. 5 Ennek oka az, hogy a csávázószerek általában olyan fémvegyületeket tartalmaznak, amelyek az állatokat súlyosan károsíthatják. Ha a csávázott vetőmagot takarmányozási célra kívánjuk használni, a csávázószert 10 el kell távolítani a magról, a mag felületéről. Az eltávolítás azonban csak olyan anyaggal történhet, amelynek maradványai már nem károsak az állati szervezetre nézve. A 174881 (1978) számú eljárási magyar 15 szabadalom ismerteti a takarmányozási célra alkalmas anyagok előállítását melléktermék és a környezetet szennyező anyagokból. Megemlíti a tartósítóipari maghulladékok felhasználásét is. A toxintartalmú abrak és más köb- 20 zásból eredő takarmányt vagy hulladékot előkezelik kalcium oxid, forszorsav és szennyvíziszap jelenlétében 98 °C-on. A keletkező anyag nem mérgező, steril és takarmányozásra alkalmas. 25 A bejelentésünk tárgyát képező eljárás eltér a fentiektől a következőkben: léghómérsékleten keverjük össze a csávázott vetőmagot, zeolitot, aktív szenet, cseresznyemaghéjat és barackmaghéj őrleményt. Mun- 30 kahipotézisünk alapján előkisérleteket állítottunk be. A keverés célszerűen forgódobos keverő berendezésben történik, az elkülönítés pedig előnyösen rázórostán történik. 35 A zeolitból, aktív szénből és adott esetben őrölt, csonthéjas gyümölcsmagból álló adszorbens elegy tökéletesen biztosítja a vetőmag felületre rátapadt csávázószer lecsiszolásét és egyben megkötését is. 40 Az általunk használt őrlemény tehát nem csupán az adszorbens feladatát tölti be, hanem mint csiszolószer - az intenzív érintkezés hatására eltávolítja a magfelületről a káros hatású vegyületeket. 45 Az adszorbens őrleménytől elkülönített mag már alkalmazható takarmányozási célra, és így nagy mennyiségű, egyébként megsemmisítésre ítélt anyag használható fel értékes takarmányanyagként. 50 A takarmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be. Kiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest R 4925 1. példa 200 tömegrész csávázott vetőmagot öszszekeverünk forgódobos keverőben 0,2 tömegrész őrölt szintetikus zeolit és 0,02 tömegrész aktív szén elegyével. A berendezésben az elegyet a maggal elkeverjük és 20 percig folytatjuk az intenzív keverést. Ezután az elegyet rázórostára visszük és a magot az adszorbens elegytöl elválasztjuk. Az így kezelt vetőmag takarmányozási célra alkalmazható. 2. példa Az 1. példa szerint járunk el, de a 200 tömegrész csávázott vetőmaghoz 0,8 tömegrész őrölt természetes zeolit, 0,1 tömegrész aktív szén és 0,2 tömegrész őrölt cseresznyemaghéj elegyét keverjük. A keverést 30 percig végezzük. A továbbiakban az 1. példa szerint járunk el. 3. példa Mindenben a 2. példa szerint járunk el, de 0,2 tömegrész őrölt cseresznyemag helyett 1,5 tömegrész őrölt barackmag héjat alkalmazunk az adszorbens elegyben. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás takarmányozásra alkalmas növényi magvak előállításéra, csávázott vetőmagból, azzal jellemezve, hogy 100 tömegrész csávázott vetőmagot, 0,2-1 tömegrész őrölt, természetes zeolitot, 0,01-0,5 tömegrész aktív szenet és adott esetben 0,1-2 tömegrész csonthéjas gyümölcsmaghéj őrleményt tartalmazó eleggyel keverjük össze, a keverést 10-30 percig folytatjuk, majd a vetőmagot és őrlemény elegyet elkülönítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy cseresznyemaghéj-őrleményt alkalmazunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy barackmaghéj-órleményt alkalmazunk. A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető KJK 90.2855.66-13-2 Alföldi Nyomda Debrecen - Felelős vezető: Szabó Viktor vezérigazgató 3
