200081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fotográfiai emulziók kémiai érzékenyítésére ciklodextrin-komplexek alkalmazásával
5 HU 200081 B 6 75 ml 0,05 tX-os színezék-II-oldat, 100 ml 50 tX-os glicerin-oldat, 40 ml 4 t%-os szaponin-oldat, 20 ml 5 tX-os formalin, 35 ml 1 tX-os FMT oldat). Az emulziót ezután 10"2 g/dm2 ezüst-tartalommal papírhordozóra viszszük (A). Az (A) változat szerinti emulziót úgy készítjük el, hogy inert zselatint használunk, b a második zselatin bevitele utáni 15. percben 4 jumól/mól ezüst-halogenid mennyiségben hozzáadunk 10~3 m alkoholos 2-tio-3-metil-4-oxo-tiazolidin (TOM)-oldatot (B). A (B) változat szerinti emulziót úgy is elkészítjük, hogy ugyanazt az érzékenyitó mennyiséget az I. sz. zárványkomplex formájában adagoljuk. (I. zárványkomplex: 1 liter vizes oldatban 100 g poli(karboximetil-ß-ciklodextrin)-CD-tartalom: 62 tX -, 10"3 mól (TOM). (C) A (B) változat szerinti emulziót úgy ké- 20 szitjük el, hogy 2 Mmól/mól érzékenyitó anyag mennyiséget a II. sz. zárványkomplex formájában visszük'az emulzióba (II. sz. zárványkomplex: 1 liter vizes oldatban 90 g szulfo-butil-ß-ciklodextrin, 10-3 mól 2-tio-3- 25 -metil-4-oxo-oxazolidin (MOD). (D) A (B) változat szerinti emulziót úgy készítjük el, hogy 25 urnől/mól érzékenyitó anyag mennyiséget a III. sz. zárványkomplex formájában visszük az emulzióba. (III. sz. 5 zárványkomplex: 1 liter vizes oldatban 50 g poli(dimetil-amino-etil-ß-ciklodextrin), CD-tartalom 58 tX, 10-3 mól 2-tio-3-metil-4-oxo-5- -izopropilidén-tiazolidin PMR). (E). Az (A)-(E) emulziókkal kapott fotográfiai 10 rétegek jellemzőit az 1. táblázat mutatja be. A szenzitogramokat 2800 K színhőmérsékletű izzólámpával exponáltuk, s 18 °C-on 2 percig a következő összetételű oldatban hívtuk elő: 1 g metol, 20 g vízmentes nátrium-szulfit, 15 4 g hidrokinon, 10 g vízmentes nátrium-karbonát, 1 g kálium-bromid - 1 liter vízben. A fotográfiai jellemzők (érzékenység, gradáció, maximális denzitás, fátyol) leírása megtalálható: Új Fotolexikon, Főszerkesztő Morvay György, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. A fotográfiai jellemzőket az ISO 6846/1984 szabványajánlás szerint határozzuk meg. Emulzió Érzékenyitó Adago- [CD] lás ------umól/ ;. [ S ] /mól Kezelés Relatív érzékenység Átlag gradiens Daax Fátyol 18 °C 30 °C 2’ 10’ (A) Kontroll emulzió _ — F 100 2.90 1.81 0.04 0.35 I 104 2.71 1.80 0.06 0.50 (B) Alkohol TOM 4-F 96 2.68 1.90 0.32 1.36 I 105 2.36 1.88 0.49 1.52 (C) I.komplex (TOM) 4 54.6:1 F 104 3.20 1.90 0.03 0.34 I 119 2.96 1.92 0.04 0.48 (D) Il.komplex (MOD) 2 49.2:1 F 140 3.42 1.91 0.04 0.30 I 132 3.21 1.86 0.05 0.35 (E) III.komplex (PMR) 25 27.3:1 F 152 3.29 1.90 0.04 0.29 I 126 2.98 1.84 0.04 0.31 Megjegyzés: F = friss, kezeletlen minta; 45 1 = 5 napos, 50 °C hőmérsékleten végzett inkubáció után; [ CD ]/[ S1 = ciklodextrin/érzékenyító arány. Az eredményekből látható, hogy a zár- 50 ványkomplex alakjában bevitt érzékenyitó inert zselatin jelenlétében, nagyobb gradációt és kisebb fátyolértéket hoz létre, mint az alkoholos oldatban adagolt vegyület, s az aktív zselatinnal előállított kontroll emulzió. 55 A II. sz. és III. sz. komplex alkalmazásával érzékenységnövekedés is elérhető. 2. példa 250 ml vízben duzzasztunk 5 g aktív zselatint. Teljes feloldódás után hozzáadunk 0,04 mól káliura-bromidot és 0,081 mól nátrium-kloridot, majd 62 °C-on 3 részletben hoz- 65 záfolyatunk 115 ml 0,7 m ezüst-nitrát-oldatot; 13 perc hőkezelés után hozzáadunk 45 g érlelő zselatint, majd a hőkezelést további 45 percig folytatjuk. A továbbiakban úgy járunk el, mint az 1. példa (A) változatában. (F) Az (F) változat szerinti emulziót ezután inert zselatinnal készítjük el, (G), majd újra inert zselatinnal, de úgy, hogy a második zselatin hozzáadása utáni 10. percben 7,5 Mmól/mól ezüst-halogenid mennyiségben 10'3 mólos alkoholos 2-tio-4-oxo-tiazolidin (TOT)-oldatot viszünk a rendszerbe. (H) A (G) változat szerinti emulziót úgy is elkészítjük, hogy az alkoholos érzékenyitó 60 oldat helyett 7,5 umól/mól ezüst-halogenid mennyiségben a IV. sz. zárványkomplexet visszük az emulzióba. (IV. sz. zárványkomplex: 1 liter vizes oldatban 100 g poli(karboxi-metil-ß-ciklodextrin), CD-tartalom 62 tX, 10-3 mól TOT). (J)
