200080. lajstromszámú szabadalom • Új pirazol-származékokat tartalmazó fungicid készítmény és eljárás az új pirazol-származékok előállítására
1 HU 200080 B 2 A találmány új pirazol-származékokat tartalmazó fungicid készítményekre, valamint ezek hatóanyagának előállítására vonatkozik. Felismertük, hogy az új (I) általános képletü pirazolszármazékok - a képletben Rl jelentése 1-8 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 2-6 szénatomos halogén-alkenil- vagy fenilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkil- vagy (1-4 szénatomos)alkoxi-(l-4 szénatomos)alkilcsoport, R3 jelentése hidrogénatom, és R4 jelentése 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 2-6 szénatomos halogén-alkenil-, fenil-, furil-, pirrolilvagy adott esetben halogénatommal vagy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal monoszubsztituált tienilcsoport - a mezőgazdaságban és a kertgazdálkodásban jó eredményekkel hasznosíthatók fungicid hatásukra tekintettel. A mezőgazdaságban és a kertgazdálkodásban hasznosítható szerves szintetikus vegyületek kidolgozására már hosszabb ideje kiterjedt kutatómunka folyik, amelynek során már számos olyan, biológiailag hatásos vegyületet találtak, amelyeket a gyakorlatban is alkalmaznak. így például az amid típusú vegyületek (a találmány szerinti vegyűletek is ilyen típusú vegyűletek) között számos hatásos vegyületet találtak és ezek közül jónéhányat mér hasznosítanak herbicid vagy fungicid készítmények hatóanyagaiként. így például a helyettesített benzaraid-származékok közül herbicid hatóanyagként használják az N-benzoil-N-(3,4-diklór-fenil)-2-amino-propionsav-etilé8ztert (triviális nevén: benzoylpropethyl) és fungicid hatóanyagként a 2- -metil-N-(3-izopropoxi-fenil)-benzamidot (raepronil), A pirazol-sorozatból is ismeretesek herbicidszerűen hatásos vegyületek, például a 4-(2,4-diklór-benzoil)-l,3-dimetil-pirazol-5-il-p-toluol-szulfonát (pyrazolata) és a 4-(2,4-diklór-benzoil)-5-(benzoil-metoxi)-l,3- -dimetil-pirazol (pyrazoxin) széles körben kerül Japánban árasztásos földművelésnél felhasználásra. A 167978/1982 számú japán közrebocsátási iratban olyan, herbicid és fungicid hatású, furángyűrűt tartalmazó, helyettesített acil-amino-acetonitril-származékokat ismertetnek, amelyek a haszonnövényekre fitotoxikusak. Ebben a publikációban acilcsoportként olyan heterociklusos karbonilcsoportokat is megemlítenek, mint a 4-piridil-karbonil-, 2- -furil-karbonil-, 2-tienil-karbonil- és a 2- -benzofuril-karbonilcsoport. A Chemical Abstractsböl a találmány szerinti pirazol-származékokkal szerkezetileg analóg telitett alifás acil-amino-származékok szintézisére számos példa ismerhető meg. így például a 2-(benzoil-amino)-butironitril előállítását a J. Chem Soc., 1963. 2143-2150 és a Synthesis, 11. 622-624. (1972) szakirodalmi helyeken, mig a 2-(benzoil-amino)-propionitril előállítását a Bull. Soc. Chem. Fr., 11. 4108- -4111. (1969) és a Justus Liebigs Ann. Chem., 764. 69-93. (1972) szakirodalmi helyen ismertetik. Ezekben a cikkekben azonban nem tesznek említést az ismertetett vegyületek biológiai hatásairól. Különböző kémiai szerkezetű szintetikus vegyületek már régóta felhasználásra kerülnek mint fungicid hatású anyagok a mezőgazdaságban és a kertgazdálkodásban, igy felmérhetetlenül fontos szerepet töltenek be a növényi megbetegedések leküzdésében és ezáltal hozzájárulnak a mezőgazdaság fejlődéséhez. Ugyanakkor ezek közül az ismert vegyületek közül számosnak nem kielégítő a hatékonysága, és a haszonnövényzetre is káros hatást fejtenek ki. igy például a captafol, TPN, captan és díthiocarbamate triviális nevű hatóanyagok széles körben felhasználásra kerültek különböző haszonnövényeknél különböző üszögfélék és lisztharmatfélék ellen és így hozzájárultak a haszonnövények hozamának növeléséhez. Ezeknek a vegyületeknek azonban főleg megelőző hatásuk van az említett kórokozókkal szemben, és egyáltalán nem várható tőlük gyógyító hatás. így tehát az a súlyos hátrányuk, hogy nem várható tőlük kielégítő hatás, ha már a betegség fellépett. Ha növényi megbetegedések aktuális ellenőrzése a feladat, a vegyszereket többnyire azután célszerű alkalmazni, amikor a megbetegedés bekövetkezett, igy tehát a növényi megbetegedéseket nehéz megszüntetni az említett vegyületekkel. További hátrányként jelentkezik, hogy ezeket a vegyületeket igen nagy koncentrációkban kell alkalmazni ahhoz, hogy megszüntető hatást fejtsenek ki, ugyanakkor alkalmazhatóságuk korlátozott egészségügyi okokból. Ráadásul ezek közül a vegyületek közül néhánynak egyáltalán nem elhanyagolható mérgező hatása van halakra. A fenti problémák megoldására széleskörű kutatás folyt, és ennek során kifejlesztettek N-fenii-alanin-észter-származékokat, például a metalaxyl-t (N-(2,6-dimetil-fenil)-N-(2'-metoxi-acetil)-alanin-karbonsav-metilészter], amelyeknek kedvezőbb a megelőző és gyógyító hatásuk a Phycomycetes gombaféíék által okozott megbetegedésekkel szemben, aminek következtében az egész világon elterjedtek. Ezekkel az N-fenil-alanin-észter-származékokkal azonban az a gond, hogy máris megjelentek az ezekkel a vegyületekkel szemben ellenálló gombaféleségek és így fungicid hatékonyságuk csökkent. Célul tűztük ki tehát az ismert vegyületek említett hátrányainak kiküszöbölését és olyan vegyületek előállítását, amelyek a mezőgazdaságban és a kertgazdálkodásban kiváló hatásúak és így felhasználhatók olyan készítmények hatóanyagaiként, amelyek kóros mikroorganizmusok elpusztítására alkalmasak. Közelebbről, célul tűztük ki nagy hozammal olyan vegyületek előállítását, amelyeknek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
