200063. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hígtrágya hasznosítására
1 HU 200063 B 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés hígtrágya hasznosítására, amely előnyösen alkalmazható állattartó telepeknél jelentkező hígtrágya célszerű hasznosítására. Hígtrágyák hasznosítására két alapvető technológia ismeretes. Homogenizálásos technológia során az állattartó telepek jelenleg alkalmazott belső technológiája következtében a túlhigitásból és a napi mosatásokból adódó jelentős mértékű szárazanyag-tartalom ingadozásokat az ismert technológia során sem kompenzálni, sem figyelembe venni nem lehet. A fázisbontásos ismert technológiák során a hígtrágya leválasztható, szilárd frakcióit elkülönitik. Külön berendezések szolgálnak a fázisbontásra, ennek előkészítésére és az ezáltal keletkező szilárd anyag továbbkezelésére. A technológia során a fázisbontás eredményeképpen létrehoznak egy szinte változatlan tömegű, beltartalmilag erősen csökkent értékű hig fázist, amely szántóföldi hasznosítása már a kiöntözés pillanatában gazdaságtalan. Ennek a .tisztított' híg fázisnak más egyéb célokra való hasznosítására különböző megoldások ismeretesek. A tatabányai VIDUS fázisbontásos - harmadik fokozatú tisztitásos ismert eljárás igen jelentős energiafelhasználása miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A 157.386 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerinti megoldás esetén szalmaszűró végzi a fázisbontást. Az eljárás eredménye hasonló az előzőekben említett megoldáséhoz, a keletkező szilárd fázis kezelhetősége azonban jelentősen rosszabb. Ismeretes továbbá centrifugával vagy ivszitával végzett fázisbontás is. Sót e célra vákuum-szűrőt is alkalmaztak már - ilyen megoldású a 158.766 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett találmány is. Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy az ismert megoldások közül a horaogenizálásos technológiák nem alkalmasak önmagukban a mezőgazdaság követelményeinek megfelelő hasznosítható anyag előállítására, a fázisbontások hátránya viszont elsősorban az, hogy a többletenergia ráfordítás ellenére a szilárd fázisból adódó hasznos trágyaérték nem tudja kompenzálni a nagytömegű, gyakorlatilag trágyaértéket nem képviselő szennyezett viz ártalmatlanítási kétségét így tehát jelentős veszteség képződik. Napjaink közepes és nagy állattartó telepein a ható közgazdasági és egyéb tényezők eredményeképpen nem alapvető cél a víztakarékos technológia, mert az egyéb termelési érdekek ezzel ellentmondanak (természetesen ha rendelkezésre áll elegendő mennyiségű viz). így általánosan a keletkező trágyák hígítása 1 : 3 értéknél is magasabb hígitású ezeken a telepeken. Úgy tűnik, hogy a belső telepi víztechnológia alapvetően (kényszerítő tényező nélkül) változása a jövőben sem várható. A találmány célja olyan megoldás létrehozása, amely kiküszöböli a napi, heti minőségi ingadozásokat, amelynek segítségével a hígtrágya hasznosítható hányadának aránya és annak minősége meghatározható, gazdaságosan hasznosítható a leválasztható hányad és annak megfelelő kijuttatása a mezőgazdasági területekre, ellenőrzött körülmények között biztosítható. Felismertük, hogy a rendelkezésre álló hígtrágya hasznosítását megelőzően a nagyüzemi telepeken keletkező hígtrágyát formázni kell, mivel az eddig alkalmazott homogenizálás nem szolgáltat kielégítő eredményt. Rájöttünk arra is, hogy ez a formázás megoldható oly módon is, hogy többletenergia bevitelére nincs szükség, mivel a hígtrágya megfelelő ülepitési körülmények között önmaga is szétválik. Az ülepedés során szétváló egyes rétegek pedig elválaszthatók és közöttük béltartalomban jelentős különbségek adódnak még túlhígított hígtrágyák esetén is. A találmány további felismerése, hogy az ülepedéssel Így szétválasztott anyagok közül csak a megfelelő kémiai és fizikai paraméterekkel rendelkező rétegeket célszerű a mezőgazdaság céljára továbbhasznositani. Kísérleteink sox-án bebizonyosodott, hogy az ülepedéssel különváló rétegek ismert kémiai és fizikai tulajdonságai mérhetők és a mért értékek alapján célszerű az egyes rétegek további felhasználását meghatározni. Ezáltal nemcsak a beltartalmi értékek javíthatók jelentős mértékben, hanem azok pontos ismeretében meghatározható a mezőgazdasági területekre kijuttatott hasznos anyag pontos tápértéke, amellyel jelentős mértékben csökkenthető, esetleg el is hagyható az alkalmazott műtrágyák nagy része. A találmány tárgya eljárás híg trágya hasznosítására, amelynek során 0,5-5% szárazanyag-tartalmú hígtrágyát tárolóba töltünk, a töltést olyan módon végezzük, hogy közben a bevezetett anyag mozgása ne legyen intenzív, A feltöltést a tároló alsó részén célszerűen megfelelő - előnyösen 2- -3 bar - nyomáson végezzük. A feltöltést követően a tároló tartalmát 1-96 óráig - célszerűen 24 óráig - ülepítjük, az ülepítést kővetően meghatározott szintenként például legalább 20 cm-enként meghatározzuk az ülepített anyag kémiai és fizikai paramétereit és a mért értékek alapján a leürítést az alábbiak szerint végezzük. Először a felúszó paplan alatt elhelyezkedő (leghígabb) fázist távolítjuk el lamináris körülmények között. Ezt követően az ürítést turbulens áramlással végezzük és a turbulens áramlással ürített anyagot homogenizálásnak vetjük alá. Ezt követően a tároló újbóli feltöltése előtt a tároló teljes térfogatát megtisztítjuk. Az eljárás során lamináris módon eltávolított kevésbé értékes réteget a továbbiakban mint tápanyagforrást általában nem vehetjük figyelembe. Esetleges további tisztítás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
