200062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmagvak, elsősorban rizs vetőmag sav-lúgos csávázására
1 HU 200062 B 2 A találmány tárgya eljárás vetőmagvak, elsősorban rizs vetőmag sav-lúgos csávázására. Ismeretes, hogy a rizs fehér-levélcsúcs száradása világszerte elterjedt rizsbetegség, amely a mérsékelt égövi országokban okozza a legnagyobb (20-60%-os) termésveszteséget (Hashioka Y.: 1964. Nematoda disease of rice in the world. II Riso, Milano: Webster J. M.: 1972. Economic Nematology Academic Press, London-New York: OU. S. H: 1972. Rice Dieases Commonwealth Mycological Inst. Kew, Surrey, England). Hazánkban csak az 1960-as évek végén figyeltek fel szórványosan jelentkező tüneteire, ugyanis ekkor kezdték meg a betegséget okozó levél-fonálféreg elterjedésének felderítésére, az ellene alkalmazandó védekezési eljárások keresését (Jávor I.: 1973. A rizsfonálféreg elterjedése, kártétele és a védekezés lehetőségei. Növényvédelem, 9. évfolyam, 2. szám). Először nagyobb arányban, 1975-ben a Dubovszkij-129 fajtán figyelték meg e betegségnek tulajdonítható jelentős terméskárosodást. A súlyosan (foltokban) fertőzött területeken 50-60%-os terméscsökkenés mutatkozott. Ugyanebben az évben egyéb fajtákon is észleltek hasonló tüneteket. Ezek az esetek tették lehetővé a betegség részletesebb megismerését, a védekezési megoldások kutatását (Taylor A. L: 1976. Report about nematode problem of rice at the Hungarian Rice Production, kézirat, Szarvas ÖKT, Simonné dr. Kiss Ibolya: 1979. Új rizsbetegség a levélcsúcs száradás. Kutatási eredmények röplap 156. MÉM Információs Központja). A betegség okozója a rizslevél-fonálféreg (Aphelenchoides Besseyi Christie), mely (inaktív állapotban) főleg a vetőmagban terjed. A védekezés legbiztosabb módja a megelőzés, vagyis fonálféreg mentes vetőmag használata, mivel a betegség terjedését ma még nehéz és költséges volna megakadályozni. A fertőzött vetőmag féregmentesítésére ismert eljárás a melegvizes (52-53 °C) kezelés, amely azonban nem alkalmas nagy vetőmag tételek kezelésére. Ismeretesek továbbá vegyszerek, amelyek használatuk veszélyessége, illetve csírakárosító hatásuk miatt, sehol nem terjedtek el. E háti-ányok miatt megállapíthatjuk, hogy a levélfonálféreg okozta betegség ellen, egyenlőre nincs üzemi méretekben alkalmazható kémiai védekezési módszer. A találmány célja az ismert eljái'ások hátrányainak kiküszöbölése olyan eljárással, amelynek során egyszerű módon, nagyüzemi módszerekkel és jó hatásfokkal megvalósítható a vetőmagvak, elsősorban a rizs vetőmag fertőtlenítése. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a kezelendő vetőmag felületére finom eloszlásban savas oldatot juttatunk, akkor az a magot borító pelyvalevelet, más esetekben a mag héját, gomolyburkot, stb. átjárja. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a kezelés elpusztítja a vetőmaggal terjedő kórokozókat, például a rizs esetében a fonálférgeket, baktériumokat, gombákat. A találmány tárgya eljárás vetőmagvak fertőtlenítésére oly módon, hogy a magvak felületére finom eloszlásban 100-150 ml mennyiségben 30-50 g/1 koncentrációjú savoldatot, majd 40-80 g mennyiségben alkalikus port juttatunk 1 kg vetőmagra számolva. A találmány szerinti eljárás megvalósítása során a vetőmag felületére finom eloszlásban savoldatot juttatunk, a kezelést a magok mozgatáséval, az elpusztításra szánt kórokozó érzékenységétől és a vetőmag fajától függően, különböző ideig folytatjuk, majd a sav-hatás leállítása céljából, a kezelt magvak felületére megfelelő mennyiségű alkalikus kémhatású port juttatunk, miközben az egyenletes eloszlás érdekében, a magvakat folyamatosan mozgásban tartjuk. A kezelés akkor ér véget, amikor a közömbösítésre szánt alkalikus por megfelelő mennyiségét is felvette a vetőmag. A találmány szerinti eljárásban ásványi savakat, például sósavat, kénsavat, kénessavat, foszforsavat, foszforossavat, salétromsavat, vagy szerves savakat, például hangyasavat, ecetsavat, tejsavat, borostyánkősavat, benzol-szulfonsavat, stb. alkalmazhatunk. Ezek közül a sósav az előnyös. Hígabb sav oldatot akkor készítünk, ha nagyon érzékeny (például bab) vetőmagot kezelünk. A nagyobb savtóménységet az ellenálló vetőmagvak (zab, rizs) kezelése esetében használjuk. Alkalikus porként például alkálifémvagy alkáliföldfém-karbonátokat, -hidrogén-karbonátokat, -hidrogén-foszfátokat, -dihidrogén-foszfátokat, stb. alkalmazhatunk. Ezek közül az alkáliföldfém-karbonátok, ’ különösen a kalcium- és magnézium-karbonát az előnyös. A felhasználandó mennyiség attól függ, hogy egyrészt milyen a vetőmag savérzékenysége, másrészt, hogy milyen kórokozó ellen végezzük a kezelést. A legalacsonyabb mennyiséget akkor használjuk, ha a mag érzékeny (például bab), és csak baktériumok ellen kezelünk. A gombák ellen már megemelt mennyiséget, fonálférgek ellen még nagyobb adagot használunk. így a rizs vetőmag kezelése esetében például a maximumként jelzett adaggal kezelhetünk. Ennek az az oka, hogy a rizs vetőmagon a baktériumokon kívül a gombákat, sőt a nagyon ellenálló fonálférgeket is el kell pusztítanunk. Az alkalikus por mennyiségét a továbbiakban az előző fázisban alkalmazott sav koncentrációja és annak egységnyi mennyiségű vetőmagra használt adagja határolja be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
