200061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás uránércek urántartalmának feltárására és kinyerésére

1 HU 200 061 A 2 93,8-94,6% fémkihozatallal történő gazdaságos fel­tárását.- A találmány hazai urániparban történő alkalmazásá­nak jelentőségét növeli az a körülmény is, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint az egyre mélyebb­ről kibányászott uránérc feltárhatósága fokozatosan rosszabbodik, így a feltárási hatásfok a találmány al­kalmazása nélkül visszaesett volna.- Az ércek feltárási időszükségletének növekedése esetén a feltáró térfogat további kevert reaktorokkal történő bővítése csak a találmány alkalmazásával válik hatékonnyá.- A találmány szerinti feltárási eljárás kevésbé érzé­keny az őrlési finomságra, a finomabb őrlés energia­szükséglete megtakarítható.- A találmány a lehető legbiztonságosabban kézben tartható feltárási eljárás, a feltárás utolsó lépcsőjé­ben megmaradó szabadsav-koncentrációérték az op­timum körül csak kismértékben ingadozik.- A találmány alkalmazása következtében a szorpciós rendszerben az anioncserélő gyanta gyantamérgezé­sének veszélye csökken, mivel a feltárási oldatok­ban a politionátképződés magasabb szabadsav-kon­­centrációértékek és alacsonyabb redoxpotenciál-ér­­tékek esetén kisebb mértékű. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás uránércek feltárására, amelynél az urán­ércből egyetlen termelési vonalon végzett töréssel és zárt körfolyamatú nedves őrléssel előállított zagyból nedves osztályozással és/vagy gravitációs sűrítéssel el­különített, 100 |tm-nél durvább és finomabb szemcsé­ket egyaránt tartalmazó, 50 tömeg%-nál nagyobb szi­­lárdanyag-tartalmú homokfrakció(ka)t, illetve gyakorla­tilag 100 |tm-nél finomabb szemcséket tartalmazó, aho­­mokfrakció(k)énál kisebb szilárdanyag-tartalmú iszap­­frakció(ka)t folyamatos üzemeltetésű, sorba kapcsolt, kevert tartályreaktorokból álló külön homokfeltáró, il­letve külön iszapfeltáró rendszerben ásványi savval és oxidáló anyaggal történő kezeléssel, atmoszferikus nyo­máson és legfeljebb forrpont alatti hőmérsékleten feltár­juk, majd az uránt az oldatból vegyülete alakjában ki­nyerjük, azzal jellemezve, hogy a) a külön homokfeltáró és a külön iszapfeltáró rend­szert közvetlenül sorba kapcsolva egyesítjük, majd b) a homokfrakció(ka)t és az iszapfrakció(ka)t általá­ban eltérő pontokon, legalább három lépcsőben táp­láljuk be az egyesített feltáró rendszerbe, és c) az egyes feltárási lépcsőkben a szabadsav-kon­­centráció értékét a szükséges sav mennyiségének 100-85 tömeg%-át a feltáró rendszer elejére, gya­korlatilag a második feltárási lépcső elejéig bezáró­lag betáplálva, d) a további pont(ok)on pedig 0-15 tömeg% savbetáp­lálást alkalmazva állítjuk be. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első feltárási lépcsőben a szabadsav-koncentrá­­ciót 300-110 g/l értékre állítjuk be, célszerűen kénsav­val, a nehezen feltárható ásványokat (így például bran­­neritet, euxenitet, koffinitet) tartalmazó uránérceket az előbbi tartományon belül magasabb szabadsav-koncent­­rációértékek tartása mellett tárjuk fel. 5 10 15 20 25 30 9

Next

/
Thumbnails
Contents