200051. lajstromszámú szabadalom • Többfokozatú kapcsolóberendezés

3 HU 200051 B 4 5. ábra az l..'ábra szerinti kapcsolóbe­­rendezésben alkalmazott optikai binércsatolót mutatja Bragg­-reflektor formájában. Az 1. ábrán a találmány szerinti többfo­kozatú kapcsolóberendezésnek a találmány megértéséhez szükséges mélységű i kiviteli példája van vázlatosan ábrázolva, melyet több, a kapcsolóberendezés kapcsolómezejé­nek M-M középvonalára szimmetrikus fokoza­tonként ■ egymással összekötött optikai 11A,...INA; IlJl,...INJn; lJ10,...nJNO;-A10....ANO binércsatoló képez. Ezek a kapcsolómező 11,...IN;’ J 10,...NO csatlakozásaihoz : tartozó olyan '■ piramisokban vannak csoportosítva, amelyeknek csúcsát a kapcsolómező egy-egy csatlákozása képezi és amelyeknek alapja mindig a kapcsolómező M-M . középvonala előtt van. Mindegyik ILA....ANO binércsatolónak a’, a’1, i’- ‘és i” é fényvezető útjai vannak, ezek között ■ állapotának / megfelelő összeköttetést lötesiU •» .!-. .’ ... i. '' ,-A'z optikai bn vér csatolók -például .vezé­relhető > elektrooptikai iránycsatolók .formáját barivönmagukban'ásmertek, azok mindig csak két kapcsolási állapotban lehetnek, nevezete­sen ft keresztezés nélküli étvezetés állapotá­ban,iV(fminl'ezt a 3. ábrán láthatjuk,, vagy,,a keresztezett átvezetés állapotában, amint ezt a 4. ábra itiülatja. , r A-2. ábra ilyen vezérelhető elektroopti­kai iránycsatolóval megvalósított optikai bi­nércsatolót -mutat be. vázlatosan. Valamilyen, például lítiumniobát hordozóba két a’-i’ és a”-i” hullámsávvezető van bediffundáltat­­va. A meghatározott hosszúságú tényleges csatolótartományban a két a’-i’ és a a”­­i" hullámsávvezető szorosan, jellemző módon 5 mikrométer távolságban úgy halad egymás mellett, hogy a fényenergia az egyik hullámsáv-vezetőből a másikba étcsatolód hat. A csatolótartományban E, E’, E” és O, 0\ O” vezérlőelektródák vannak, amelyeket 8 kapcsokon át megfelelő villamos vezérlöfe­­szültséggel lehet vezérelni. Az 0’ és E’ ve­­zérlőelektródák egymás mellett, az a’-i’ hul­lámsávvezető fölött, az E és 0 vezérlöelekt­­ródák egymás mellet, az a’-i’ és a”-i” hullémsévvezetök között, az 0” és E” ve­zérlőelektródák pedig egymás mellett, az a”-i” hullámsávvezető alatt vannak elhe­lyezve. Az 0, 0’ és 0” vezérlóelektródák az s kapcsok egyikére, az E, E’ és E” vezér­­lóelektródák az s kapcsok másikára van csatlakoztatva. Ha megfelelő vezérlőfeszültség van az s kapcsokon semmilyen átcsatolás nincs. Ekkor a binércsatoló a nem kereszte­zett átvezetés állapotában van, amelyben pél­dául az a” fényvezető úton belépő fény az i” fényvezetób úton lép ki. Az ilyen optikai binércsatoló akkor van a keresztezett átve­zetés állapotában, amelyben például az a” fényvezető úton érkező fény az i’ fényveze­tő úton lép ki, ha nincs vezérlófeszültség, amit adott esetben a tápfeszültség kimaradá­sa okozhat. Ennek megfelelően, hogy ismét az 1. áb­rához visszatérünk, az ott vázolt kapcsolóbe- 5 rendezésbe az INA és nJlO binércsatolók nem keresztezett átvezetésénél, valamint az INJ1 és A10 binércsatoló keresztezett átvezetésé­nél a kapcsolómező IN csatlakozása fényveze­tőkkel össze van kötve a kapcsolómező 10 10 csatlakozásával. Az I1A és UNO binércsatolók nem keresztezett étvezetésénél, valamint az IlJn és ANO binércsatolók, keresztezett átve­zetésénél pedig a kapcsolómező II csatlako­zása van fényvezetőkkel összekötve, és kap- 15 csolómezó NO csatlakozásával. Valamennyi vezérlófeszültség , hiánya esetén, például a tápfeszültség kiesése kö­vetkeztében, mindegyik I1A...AN0 binércsatoló a. keresztezett. átvezetés állapotában-. van. 20 Azértjf hogy ilyenkor biztosított legyen az, hogy ennek . ellenére egyik kapcsolómező csatlakozása pe legyeim összekötve egy,, másik kapcsolómező csatlakozással, az egyes csatla­kozásokhoz t^yjozó piramisok mindegyik opti- 25 kai I1A....AN0- binércsatolójának a kapcsoló­mező M-M középvonalával. ellentétes oldalon lévő két a’ , és a” .fényvezető útja közül az egyik a’ fényvezető-, út ki.,van iktatva. A kapcsolómező M-M középvonala mentén a bi- 30 nércsatoló piramisok valamennyi, a' másik ol­dalon lévő.binércsatoló piramissal oly módon vannak fényvezetőkkel összekötve, hogy va,T lamelyik' kapcsolómező csatlakozástól kiinduló, illetve kapcsolómező csatlakozáshoz vezető 35 minden egyes, kapcsoióút valamennyi optikai binércsatoló, keresztezett átvezetése esetén egy. optikai binércsatoló ilyen kiiktatott fényvezető útjához vezessen. Az 1. ábrán és a 2. ábrán az optikai binércsatolók a’ fény- 40 vezető útja van kiiktatva. Azért, hogy a za­varó reflexiókat az ilyen kiiktatott a’ fény­­vezetóutakon elkerüljük, célszerű módon ezek olyan Z fényelnyelő réteggel lehetnek lezárva (2. ábra), amelyek az a' fényvezető 45 útból rájuk eső fényt teljesen elnyelik. Ha feszültségkiesés következik be és ennek következtében valamennyi I1A,...AN0 binércsatoló a keresztezett átvezetés állapo­téba jut, akkor az 1. ábrán vázolt kapcsoló- 50 berendezésben például az II csatlakozástól kiinduló kapcsolás mindegyik keresztezett étvezetésű I1A, I1J1 és 1J10 binércsatolón keresztül az 1J10 binércsatoló kiiktatott a’ fényvezető útjához vezet és ott befejeződik 55 Hasonló módon valamennyi többi II,..IN; 10,...NO csatlakozás is két vagy három , min­dig keresztezett étvezetésű optikai binércsa­­' tolón keresztül egy ilyen kiiktatott a’ fény­vezető úttal van összekötve. 60 Az 1. ábrán vázolt kapcsolóberendezés esetébe négyfokozatú, 4x4-es kapcsolóberen­dezésről van szó a csatlakozásokhoz tartozó kétfokozatú binércsatoló piramisokkal. A ta­lálmány azpnban nem korlátozódik az ilyen 65 alakzatokra, egész általánosságban alkalma-4

Next

/
Thumbnails
Contents