200024. lajstromszámú szabadalom • Szalagfeszítés-érzékelő szerkezet mágnesszalagos jelrögzítők mágnesszalagjában ébredő erő érzékelésére, s ezen erő szabályozásához szükséges ellenőrző jel előállítására

1 HU 200024 B 2 A találmány tárgya szalagfeszités-érzékeló szerkezet mágnesszalagos jelrögzítők mág­nesszalagjában ébredő erő érzékelésére, s ezen erő szabályozásához szükséges ellenőrző jel előállítására. A találmány szerinti megol­dás előnyösen alkalmazható professzionális jelrőgzítöknél, ahol az információ hibamentes és nagypontosságú visszaadásának alapvető feltétele a mágnesszalag egyenletes futása, amelyhez a mágnesszalagban ébredő erő gyors és pontos szabályozására van szükség. Ezen kivül a találmány szerinti szalagfeszités - érzékelő szerkezet felhasználható olyan erőátviteli rendszerekben, ahol az ébredő erők érzékelésére, mérésére, szabályozására, esetleges korlátozására van szükség. A még­­nesszalagos jelrögzitók mágnesszalagjában ébredő erők lassú változását a leengedö or­sóról elfogyó mágnesszalag miatti rádiusz­csökkenés, illetve a felcsévélö orsóra kerülő mágnesszalag mennyiség rádiusznövekedése okozza, feltételezve, hogy k'özben a tekercse­­lómotornak a nyomatéke változatlan. A mágnesszalagban ébredő erők gyors változása viszont külső és belső dinamikus hatások következtében jöhet létre, a gyors­tekercselés üzemmód felfuttatásánál, a gyors­tekercselés üzemmód alatt a szalagorsók ex­­centricitáséból adódó tehetetlenségi erők kö­vetkeztében, stb. Ha a mágnesszalagban ébredő erők sza­bályozása nem megfelelő (nem elég gyors és nem elég pontos), akkor hiába tökéletes a hangtengely, a főmotor fordulatszabályozása, a hangtengely-gumigörgő kapcsolat, a mág­nesszalag részekben fellépő erőingadozások következtében a mágnesszalag egyenletes fu­tása megszűnik, frekvenciatorzulás, .nyávo­gás" jön létre. A megengedett erőnél na­gyobb erők felfutását minden esetben meg kell akadályozni, mert különben ezek a nagy erők a mégesszalag rugalmas, vagy maradan­dó megnyúlását, derformációját eredményezik, amely szintén frekvenciatorzulást okoz. Ugyancsak a szalagerő szabályozásét igényli a mágnesszalag és a fejegység megfelelő kapcsolaténak a biztosítása, mert enélkül a jelrögzítö az előirt műszaki adatokat nem tudja teljesíteni. Ha a fejtükőr előtt elhaladó mágnesszalag felületi nyomása a szükségesnél kisebb, akkor a mágnesszalag és a fejegység között a megkívánt flükuskapcsolat nem jön létre. Abban az esetben, ha a felületi nyomás a szükségesnél nagyobb, azaz nagyobb a szalagfeszités, akkor a fej hamarabb kopik és a műszaki adatok idő előtt leromlanak. A szalagfeszités - szabályozás minőségével szemben támasztott követelmények a korsze­rű programozható professzionális szinkron jelrögzitók megjelenésével még inkább foko­zódtak, kiemelve a programozott gyorsteker­cselés, vagy a kétoldali szalagfeszítés-szabá­­lyozással biztosított mágnesszalag stophelyzet igényét. A szalagfeszitésnek a tekercselőmotorok nyomatékszabályozésával történő beállításéhoz olyan szalagfeszités-érzékelésre van szükség, amely a mágnesszalagban fellépő erőt és erő­változást a lehető leggyorsabban és legpon­tosabban érzékelni tudja, s amely elektro­mechanikai jelétalakitó segítségével a mág­nesszalagban ébredő erővel arányos villamos jelet tud szolgáltatni a tekercselömotorok nyomatékét változtató szabályozó elektronika számára. A technikai szintet képviselő professzio­nális jelrögzitók gyártói a mágnesszalagban ébredő erők mérésére az alábbiakban ismer­tetésre kerülő szalagfeszités-érzékelőket al­kalmazzák: Kapacitív átalakítóval működő szalagfe­­szítés-érzókelóket ismertet pl. a 154.696 lajstromszámü HU szabadalmi leírás, amelynél egy kondenzátor mozgó fegyverzete egy ten­gely körül elforgatható karhoz van erősítve. A mágnesszalagban ébredő erő egy rugó el­lenében elforgatja a kart, és így minden eröértékhez egy, a rugó által meghatározott karéilás, és ehhez a karáiláshoz tartozó ka­pacitás tartozik. A kondenzátor egyik fegy­verzetére kb. 100 KHz frekvenciájú váltakozó feszültséget kapcsolnak, míg a másik fegy­verzet egyenirányító és erősítő egységre csatlakozik, amely egy transzduktort vezérel, ami a tekercselőmotor áramát szabályozza. Az induktív átalakítót alkalmazó szalag­feszités-érzékeló működési elve lényegében megegyezik a kapacitiv átalakító működési elvével. Az elforduló mágnes terébe helyezett Hali-generátort, az eltakarás elvén működő optó-átaiakitót, a potencióméter elvét fel­használó ellenállásos átalakítót alkalmazó va­lamennyi szaiagfeszités-érzékelő hátránya a már ismertetett kapacitiv és induktiv szalag­­feszités-érzékelőkhőz hasonlóan az, hogy a szabályozó kör megfelelő működéséhez szük­séges ellenörzőjel előállításához az elekro­­mechanikai jelátalakítóhoz kapcsolt szaiagte­­relő viszonylag nagy elmozdulása szükséges, ami figyelembevéve a mozgásba hozott alkat­részek tömegét, a gyors szalagerő szabályo­zást szinte lehetetlenné teszi. A szalagtereló nagyobb elmozdulásának hátránya még az is, hogy a programozott szalagkeresés emiatt nagyobb bizonytalansá­got is okoz. A mágnesszalagban ébredő gyors és pontos érzékelést, valamint a gyors sza­bályozás lehetőségét valósítja meg G.F. Zaj­­cev, V.K. Szteklov, V.Sz. Juraszov: .Avtoma­­ticseszkoje regulirovanyie v magnyitnoj za­­piszi" (Automatikus szabályozás mágneses jelrögzitőben) c. irodalom 104. oldalán (30. ábra) ismertetett szalagfeszltés-szabályozási rendszer, amelynél az elektromechanikai át­alakító egy külön erre a célra kialakított ru­galmas lemez, amelyen hidbakapcsolt nyúlás­­mérő bélyegek vannak elhelyezve. Az elekt­romechanikai átalakító csillapítását saját .r' 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents