200001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beta-sugárzó izotópo(ka)t tartalmazó minta aktivitásának mérésére nagyintenzitású gamma-sugárzási háttérben

9 HU 200001 B 10 A 3 diszkriminátornak, mint említettük, van egy további - empirikusan meghatározott - integrális kimenete is. Ha a 2 erősítőből érkező impulzus nagysága meghalad egy adott felső küszöbszintet, ezen a kimenetén az no impulzusokkal egyidejűleg megjelennek az ni impulzusok is. Amikor a berendezés 8 üzemraódkapcsolója gamma-sugárzás mérésére van kapcsolva, tehát egy felület közelében a levegőben mérünk, az ni impulzusok a 11 második számlálóra kerülnek. A mérési ciklus végére ebben a 11 má­sodik számlálóban tárolódik az az Ni gamma beütésszám, amely a felső diszkriminációs szintet meghaladó beütéseknek felel meg. A berendezés 4 üzemmódkapcsolóját bé­ta-mérésre kapcsolva kétféle működés lehet­séges. Egyik esetben az ni impulzusok a 8 üzemmódkapcsolón keresztül a 12 harmadik számlálóba jutnak és ott összegződnek. A másik esetben a 8 üzemmódkapcsoló működte­ti a 9 kapcsolható tápegységet, amivel az 1 sugárzásdetektor munkaponti feszültségét, és ezáltal az 1 sugárzásdetektorból kilépő im­pulzusok amplitúdóját lecsökkenti, mégpedig olyan mértékben, aminek eredménye azonos avval, amit a diszkrimináció szintjének empi­rikusan meghatározott növelése okoz. Ebben az esetben az no impulzusok a 8 üzemmód kapcsolón keresztül a 12 harmadik számlálóba kerülnek. A mérési ciklus végére mindkét esetben a 12 harmadik számlálóban összegyűlt Ni’ összesitett beütésszám a fe­lületre vonatkozóan a béta- és gamma-sugár­zásnak a felső diszkriminációs szint feletti mennyiségét jelenti. A mérési ciklus végezté­vel a 13 számolóegység beolvassa a 12 har­madik és a 11 második számláló tartalmát, majd az előbbiből kivonja az utóbbit, és az impulzusok igy kapott számából képezi a bé­ta-aktivitást vagy annak valamely származta­tott mennyiségét, majd a kapott adatot a 14 kijelző felé továbbítja, amely azt megjeleníti. A származtatott mennyiség számítása a dozi­metria területén jól ismert képletek alkalma­zásával történik. Mint látható, az ismertetett eljárások alkalmasak béta-sugárzó izotópo(ka)t tartal­mazó minta aktivitásának intenzív gamma-su­gárzási háttérben történő mérésére. Az eljá­rás nem igényel ólom-árnyékolást, mert a gamma-sugárzási háttér kompenzációja elekt­ronikusan történik. A természetes sugárzási hátteret több nagyságrenddel meghaladó gamma-dózistérben is lehetőség nyílik a kör­nyezeti minták szokásos aktivitásának béta­­-detektálással történő nagy megbízhatóságú, szignifikáns mérésére. További előny az eljárást realizáló be­rendezés egyszerűsége, aminek köszönhetően a korszerű elektronikai elemek felhasználásá­val az eljárást megvalósító eszköz hordozható műszerként is kivitelezhető. A műszerrel, amelynek kezelése nem igényel különleges szakképzettséget, a mérés egyszerűen elvé­gezhető. SZABADAMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás béta-sugárzó izotópot kait tartalmazó minta aktivitásának mérésére nagyintenzitású gamma-sugárzási háttérben, amikor is energiaszelektív sugárzásdetektort tartalmazó mérőrendszerrel ismert aktivitású és energiájú béta- és gamma-sugárzó etalon radioaktív izotópokra több energiainterval­lumra osztott mérési tartományban a béta- és gamma-számlálási hatásfokot a sugárzásde­tektorral az energia függvényében külön-kü­­lön mérjük, amivel az energiaszelektív mérő­rendszer kalibrációját elvégezzük, majd en­nek ismeretében legalább egy béta-aktivitású izotópot gamma-sugárzási háttérben tartalma­zó mérendő minta mérésekor oly módon já­runk el, hogy a kalibrálásnál alkalmazottal azonos mérőelrendezéBben az energiaszelektív mérőrendszer sugárzásdetektorával az ener­giaintervallumokban a minta béta- és a hát­tér gamma-sugárzására összesitett beütésszá­mokat mérünk, ezzel egyidejűleg vagy ezt követően ugyanezen energiaintervallumokban a béta-sugárzásra nézve gyakorlatilag teljes mértékben elnyelő abszorbens közbeiktatásá­val a gamma-sugárzásra jellemző gamma be­ütésszámot mérünk, a kalibrációs görbe alap­ján az egyes energiaintervallumokban a gam­ma beütésszámokat korrigáljuk és a mérési tartományban a korrigált gamma beütésszá­mokat összegezzük, valamint segítségükkel az összesitett beútésszámokat korrigáljuk és az utóbbiakat összegezzük, majd a béta-sugárzó minta aktivitását a korrigált beütésszámok összegeinek különbsége és a béta-számlálási hatásfok alapján határozzuk meg, azzal jelle­mezve, hogy a korrigált gamma beütésszámok összege alapján mérési küszöbenergiát állapí­tunk meg oly módon, hogy a mérési tarto­mányban a kisebb energiáktól a nagyobbak felé haladva az energiaintervallumokra meg­határozott korrigált gamma beütésszámokat az összeg legalább 0,7-szeresével egyenlő határ eléréséig összegezzük és a küszöb­­energiát a határt kijelölő energiaintervallu­mot követő első energiaintervallum minimális energiájával azonosítjuk, majd a minta kere­sett aktivitásának meghatározásához a kü­szöbenergiánál nagyobb energiaintervallu­mokra összesitett korrigált beütésszámok kü­lönbségét vesszük alapul éB a küszöbenergia megállapítása után szükség szerint a sugár­zásdetektor tápfeszültségét csökkentjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, az­zal jellemezve, hogy a küszöbenergia megál­lapításakor a korrigált gamma beütésszámok összegezését az összeg legalább 0,8-szorosá­­val egyenlő határ eléréséig folytatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents