200001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beta-sugárzó izotópo(ka)t tartalmazó minta aktivitásának mérésére nagyintenzitású gamma-sugárzási háttérben
9 HU 200001 B 10 A 3 diszkriminátornak, mint említettük, van egy további - empirikusan meghatározott - integrális kimenete is. Ha a 2 erősítőből érkező impulzus nagysága meghalad egy adott felső küszöbszintet, ezen a kimenetén az no impulzusokkal egyidejűleg megjelennek az ni impulzusok is. Amikor a berendezés 8 üzemraódkapcsolója gamma-sugárzás mérésére van kapcsolva, tehát egy felület közelében a levegőben mérünk, az ni impulzusok a 11 második számlálóra kerülnek. A mérési ciklus végére ebben a 11 második számlálóban tárolódik az az Ni gamma beütésszám, amely a felső diszkriminációs szintet meghaladó beütéseknek felel meg. A berendezés 4 üzemmódkapcsolóját béta-mérésre kapcsolva kétféle működés lehetséges. Egyik esetben az ni impulzusok a 8 üzemmódkapcsolón keresztül a 12 harmadik számlálóba jutnak és ott összegződnek. A másik esetben a 8 üzemmódkapcsoló működteti a 9 kapcsolható tápegységet, amivel az 1 sugárzásdetektor munkaponti feszültségét, és ezáltal az 1 sugárzásdetektorból kilépő impulzusok amplitúdóját lecsökkenti, mégpedig olyan mértékben, aminek eredménye azonos avval, amit a diszkrimináció szintjének empirikusan meghatározott növelése okoz. Ebben az esetben az no impulzusok a 8 üzemmód kapcsolón keresztül a 12 harmadik számlálóba kerülnek. A mérési ciklus végére mindkét esetben a 12 harmadik számlálóban összegyűlt Ni’ összesitett beütésszám a felületre vonatkozóan a béta- és gamma-sugárzásnak a felső diszkriminációs szint feletti mennyiségét jelenti. A mérési ciklus végeztével a 13 számolóegység beolvassa a 12 harmadik és a 11 második számláló tartalmát, majd az előbbiből kivonja az utóbbit, és az impulzusok igy kapott számából képezi a béta-aktivitást vagy annak valamely származtatott mennyiségét, majd a kapott adatot a 14 kijelző felé továbbítja, amely azt megjeleníti. A származtatott mennyiség számítása a dozimetria területén jól ismert képletek alkalmazásával történik. Mint látható, az ismertetett eljárások alkalmasak béta-sugárzó izotópo(ka)t tartalmazó minta aktivitásának intenzív gamma-sugárzási háttérben történő mérésére. Az eljárás nem igényel ólom-árnyékolást, mert a gamma-sugárzási háttér kompenzációja elektronikusan történik. A természetes sugárzási hátteret több nagyságrenddel meghaladó gamma-dózistérben is lehetőség nyílik a környezeti minták szokásos aktivitásának béta-detektálással történő nagy megbízhatóságú, szignifikáns mérésére. További előny az eljárást realizáló berendezés egyszerűsége, aminek köszönhetően a korszerű elektronikai elemek felhasználásával az eljárást megvalósító eszköz hordozható műszerként is kivitelezhető. A műszerrel, amelynek kezelése nem igényel különleges szakképzettséget, a mérés egyszerűen elvégezhető. SZABADAMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás béta-sugárzó izotópot kait tartalmazó minta aktivitásának mérésére nagyintenzitású gamma-sugárzási háttérben, amikor is energiaszelektív sugárzásdetektort tartalmazó mérőrendszerrel ismert aktivitású és energiájú béta- és gamma-sugárzó etalon radioaktív izotópokra több energiaintervallumra osztott mérési tartományban a béta- és gamma-számlálási hatásfokot a sugárzásdetektorral az energia függvényében külön-külön mérjük, amivel az energiaszelektív mérőrendszer kalibrációját elvégezzük, majd ennek ismeretében legalább egy béta-aktivitású izotópot gamma-sugárzási háttérben tartalmazó mérendő minta mérésekor oly módon járunk el, hogy a kalibrálásnál alkalmazottal azonos mérőelrendezéBben az energiaszelektív mérőrendszer sugárzásdetektorával az energiaintervallumokban a minta béta- és a háttér gamma-sugárzására összesitett beütésszámokat mérünk, ezzel egyidejűleg vagy ezt követően ugyanezen energiaintervallumokban a béta-sugárzásra nézve gyakorlatilag teljes mértékben elnyelő abszorbens közbeiktatásával a gamma-sugárzásra jellemző gamma beütésszámot mérünk, a kalibrációs görbe alapján az egyes energiaintervallumokban a gamma beütésszámokat korrigáljuk és a mérési tartományban a korrigált gamma beütésszámokat összegezzük, valamint segítségükkel az összesitett beútésszámokat korrigáljuk és az utóbbiakat összegezzük, majd a béta-sugárzó minta aktivitását a korrigált beütésszámok összegeinek különbsége és a béta-számlálási hatásfok alapján határozzuk meg, azzal jellemezve, hogy a korrigált gamma beütésszámok összege alapján mérési küszöbenergiát állapítunk meg oly módon, hogy a mérési tartományban a kisebb energiáktól a nagyobbak felé haladva az energiaintervallumokra meghatározott korrigált gamma beütésszámokat az összeg legalább 0,7-szeresével egyenlő határ eléréséig összegezzük és a küszöbenergiát a határt kijelölő energiaintervallumot követő első energiaintervallum minimális energiájával azonosítjuk, majd a minta keresett aktivitásának meghatározásához a küszöbenergiánál nagyobb energiaintervallumokra összesitett korrigált beütésszámok különbségét vesszük alapul éB a küszöbenergia megállapítása után szükség szerint a sugárzásdetektor tápfeszültségét csökkentjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a küszöbenergia megállapításakor a korrigált gamma beütésszámok összegezését az összeg legalább 0,8-szorosával egyenlő határ eléréséig folytatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7