200001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beta-sugárzó izotópo(ka)t tartalmazó minta aktivitásának mérésére nagyintenzitású gamma-sugárzási háttérben

1 HU 200001 B 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés bé­ta-sugárzó izotópo(ka)t tartalmazó minta ak­tivitásának mérésére nagyintenzitású gamma­­-sugárzási háttérben. Az eljárás foganatosí­tása során energiaszelektiv sugárzásdetek­tort tartalmazó mérőrendszerrel ismert akti­vitású és energiájú béta- és gamma-sugárzó etalon radioaktiv izotópokra több energia-in­tervallumra osztott mérési tartományban a béta- és gamma-számlálási hatásfokot az energia függvényében külön-külön mérjük, amivel az energiaszelektiv mérőrendszer ka­librációját elvégezzük, majd ennek ismereté­ben legalább egy béta-aktivitású izotópot gamma-sugárzási háttérben tartalmazó méren­dő minta mérésekor oly módon járunk el, hogy a kalibrálásnál alkalmazottal azonos mé­­röelrendezésben az energiaszelektiv mérő­rendszer sugárzásdetektorával az energiain­tervallumokban a minta béta- és a háttér gamma-sugárzására összesített beütésszámo­kat mérünk, ezzel egyidejűleg vagy ezt követően ugyanezen energiaintervallumokban a béta-sugárzásra nézve gyakorlatilag teljes mértékben elnyelő abszorbens közbeiktatásé­val a gamma-sugárzásra jellemző gamma be­ütésszámot mérünk, a kalibrációs göroe alap­ján az egyes energiaintervallumokban a gam­ma beütésszámokat korrigáljuk és a mérési tartományban a korrigált gamma beütésszá­mokat összegezzük, valamint segítségükkel az összesített beütésszámokat korrigáljuk és az utóbbiakat összegezzük, majd a béta-sugárzó minta aktivitását a korrigált beütésszámok összegeinek különbsége és a béta-számlálási hatásfok alapján határozzuk meg. A javasolt berendezés soros láncban egymást követően elrendezve sugárzásdetektort, erősítőt, disz­­kriminátort, beütésazámot követő egységet, például ratemetert, vagyis komplementer tranzisztorokkal működő kompenzáló számlá­lási sebességmérőt és kijelzőt tartalmaz. Ismeretes, hogy a legtöbb sugárzásde­­tektor mind gamma-, mind béta-sugárzás ha­tására egyaránt képes jelet szolgáltatni. Kör­nyezeti és egyéb minták radioaktivitásának mérésekor a - főként gamma-fotonokat tar­talmazó - háttérsugárzás rontja a mérés pontosságát és érzékenységét. Ezért az ilyen jellegű mérések során elengedhetetlen köve­telmény a háttérsugárzás zavaró hatásának csökkentése. Különös jelentőségű ez a kérdés akkor, ha béta-sugárzó izotópo(ka)t tartalma­zó minta aktivitását gamma-sugárzó izotópok­kal kontaminált környezetben kell mérni. A laboratóriumi gyakorlatban legelter­jedtebb megoldásként a gamma-sugárzás ha­tásának leárnyékolására törekednek, általá­ban megfelelő ólomárnyékolást alkalmaznak. Ennek 6orán a mérni kívánt mintát ún. ólom­toronyban helyezik el. Ez azonban csak labo­ratóriumi körülmények között alkalmazható megoldás, mert a kielégítő árnyékolást bizto­sító ólomtorony tömege több tiz, vagy akár száz kilogrammot is kitehet. A háttér hatását művi jellegű eszközök­kel is kompenzálni lehet. Ennek fejlettebb változatait a jelszámkivonás, illetve a jelalak szerinti diszkrimináció jelenti, amelyeknél nincs szükség ólomárnyékolásra, igy ezek már hordozható műszer esetében is alkalmaz­hatók. Hordozható sugárzásméró műszereknél általában ezek az egyszerűbb elektronikus eljárások terjedtek el a háttér kompenzálásá­ra. Legegyszerűbb esetben például a sugár­zásdetektor ablakának zárt állása mellett mérik a gamma-sugárzási hátteret, amikor az ablaklemez abszorbeáló hatása miatt a béta­részecskék nem képesek bejutni a sugárzás­­detektorba. Az ily módon mért gamma-sugár­zási hátteret a minta mérésekor - akár a ra­­temeter null-kompenzációjával, akár jelszám­­kivonással - a mért aktivitás értékéből fo­lyamatosan kivonva kapják a mintára vonat­kozó hasznos információt. A kivonásos elven működő háttérkom­penzáció egy továbbfejlesztett változata ta­lálható meg a HU 188.935 lsz. magyar szaba­dalmi leírásban. Az ott ismertetett megoldás egyidejűleg jelenlévő különböző fajtájú ra­dioaktiv sugárzások egymástól független mé­résére alkalmas mérőberendezésre vonatko­zik. A leírásból kitűnően a mérőberendezés­nek két egymástól független impulzusüzemű sugárzásdetektora, két impulzuserősitöje, két impulzusamplitúdó diszkriminátora és egy ra­­temetere van. A két sugárzásdetektor közül az egyik mind a mérendő, mind a mérést za­varó sugárzásokat érzékeli, a másik pedig csak a zavaró sugárzásra érzékeny. A két érzékelésnek megfelelő jel különbsége elvileg a mérendő sugárzásra jellemző, a zavaró su­gárzások hatásának kiküszöbölésével nyert értéket adja. A háttérkompenzáció ugyancsak elektro­nikus megvalósításéra kínál kedvező lehető­séget az a tény, hogy a különféle sugárzá­sok által a sugárzásdetektorban keltett elektromos jelek felfutási meredeksége eltérő. Ennek a felismerésnek a gyakorlati alkalma­zására, a különböző felfutási meredekségű impulzusok szétválasztására szolgáló kapcso­lási elrendezést ismertet például a HU 186.195 lsz. magyar szabadalom. Az ebben bemutatott kapcsolási elrendezés erősítője, valamint első és második bemenettel, továbbá kimenettel rendelkező jelfeldolgozó egysége segítségével valósítja meg a különböző felfu­tási meredekségű impulzusok szétválasztását. A háttérkompenzáció elektronikus meg­valósítására ismert kapcsolási elrendezések­kel létrehozott mérőeszközök és az eddig ja­vasolt eljárások közös hátránya, hogy a bé­ta-sugárzás szelektív mérésére a gamma-su­gárzási háttér egy bizonyos szintje fölött al­kalmatlanok, mert szignifikancia problémák merülnek fel: az intenzív háttérsugárzástól a béta-sugárzás csak nagy bizonytalansággal különböztethető meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents