199990. lajstromszámú szabadalom • Automatikus fotométer berendezés

1 HU 199990 B 2 A találmány tárgya automatikus fotométer be­rendezés, elsősorban nagyérzékenységű sze­­rológiai reakciók, előnyösen enzimekkel kap­csolt immunszorbens reakciók meghatározásá­ra (nemzetközileg elfogadott angol rövidítése: ELISA - Ensyme-Linked-ImmunoSorbent­­-Assay). A gyakorlatban különböző tipusú auto­matikus fotométer berendezések terjedtek el. A 2 192 056 lajstromszámú GB szabadalmi leí­rás például olyan megoldást ismertet, amely­nél átlátszó szűrőlemezen elhelyezett vizsgá­landó anyagmintát a fotométerre jellemző megvilágító fénnyel világítanak át. Az ismert megoldás fényvisszaverő belső fallal rendel­kezik, amelynek hengerpalástjáról visszave­rődő fényt fotoérzékelővel regisztrálják. A villamosjeleket kódolás után mágnesszalagon rögzítik. A mért értékek analízisét és feldol­gozását mikroszámítógép végzi. A 2 165 642 lajstromszámú, szintén GB szabadalmi leírás különböző szinű fénnyel működik. A vizsgált anyagot zöld, kék és vö­rös szinű LED-diódákkal világítják meg és a visszavert fényt érzékelő fotoérzékelők fe­szültségét A/D átalakítókra vezetik. A mért villamosjeleket tárolják, ezt követően önma­gában ismert módon kiértékelik. Ismeretes az, hogy nagy számú, de kis térfogatú - 50-200 /ul ~ anyagminták előké­szítése és fotometrálása Takátsy által kifej­lesztett, 96 db vályúlattal rendelkező (8 sor­ban 12 db vályúlat) négyszögletes műanyag tárolólemezben történik, mely egyben a foto­méter küvetta-szerepét is betölti. A vályúla­tokban lévő folyadékmintákat például alulról vertikálisan átvilágítva a mintákban kifejlődő szinreakció mértékét a fénysugár útjába he­lyezett színszűrő, fényérzékelő és önmagában ismert elektronika segítségével mérik. Az át­világítást és az érzékelést gyakorlatban úgy hajtják végre, hogy a fénysugár a vályúla­tok falát ne érintse, nehogy a folyadék/mű­­anyag határfelületen keletkező fényszóródás és -visszaverődés fotometriáé pontatlanságot okozzon. Ezt a szükséges feltételt az egyik ismert megoldás úgy elégíti ki, hogy a vá­lyúlatok peremébe illeszkedő, rugóskónuszos kiképzésű centrálófejjel rendelkezik, amely a színszűröt és fotoérzékelőt is magába foglal­ja. Magát a tárolólemezt ezen ismert megoldás szerint a bepattanó mérőfej alatt kézzel to­vábbítják. Hátránya a megoldásnak, hogy nem nélkülözi az emberi beavatkozást, a szubjektív mérés pedig önmagában hordozza a hibázás lehetőségét. A bepattanó mérőfej mechanikája egy idő után elszennyeződik, rugója elfárad, amely nem biztosítja az egyes vályúlatok közepén történő mérést, amely vi­szont fotometriáé pontatlanságokat eredmé­nyez. Másik ismert megoldás szerint a tároló­lemezt x-y koordinátarendszernek megfelelő­en az x-tengely mentén egy lineárisan moz­gató mechanizmus továbbítja és a mérés a mozgatásra merőleges, y-tengelyen fekvő 8 db vályúlatban történik egyidóben. A mé­rés során a fénysugár hozzávezetése szálop­tikával történik, melyet adott fényforrásból eredő monok romatizált fénynyaláb nyolc részre osztásával nyernek. A detektálást nyolc, egymástól független fotodióda végzi multiplex-rendszerű leolvasással. A kiértéke­lést mikroszámítógép végzi, önmagában ismert módon. Az ismert megoldás hátránya, hogy a nyolc optikai csatornát nagyon pontosan kell egymáshoz hangolni, a fotoérzékelöket külön úgy kell válogatni, hogy azok karakteriszti­kája megegyezzen, és a megoldás meglehető­sen bonyolult módszerekkel gyakran ellenőri­zendő a fényérzékelők elöregedéséből, eset­leg elállítódásából, vagy elszennyeződéséből eredő hibák kiküszöbölése céljából. Külön gondot jelent ennél a megoldásnál is a fény­érzékelő mozgatása, azok megfelelő helyen, a méréshez történő megállítása, majd a fényér­zékelők ismételt továbbítása. A találmány célja olyan automatikus fo­tométer berendezés létrehozása, amely az is­mert megoldások hibáit kiküszöböli, megfelelő pontosságot tesz lehetővé és amelynél az ELISA tárolólemezek egymást követő automa­tikus, folyamatos mérése és a mért értékek kiértékelése megvalósítható. Felismertük, hogy gyors, nagy tömegű mérések elvégzéséhez olyan tárolószerkezetet célszerű alkalmazni, amely biztosítja több tá­rolólemez egymást követő folyamatos mérését és ezzel párhuzamosan a mérések ideje alatt lehetővé teszi további tárolólemezek bejutta­tását, illetve mérendő anyaggal történő fel­töltését. Kísérleteket végeztünk, melyek során rájöttünk arra, hogy ezt a tárolószerkezetet célszerű kör alakú dobként kiképezni, amely így egyidóben több ELISA tárolólemezt képes magába foglalni. A dobban ezeket körpályán mozgatva, könnyen és gyorsan megvalósítható az egyes ELISA tárolólemezek cseréje, biztosítható a mérés folyamatossága. A tárolószerkezetnek a dobszerű kiképzésének előnye tehát a ha­gyományos lineáris megoldással szemben az, hogy folyamatos utántöltéssel is üzemeltethe­tő. További előnyként jelentkezik, hogy a tá­rolólemezek szükség esetén visszatérő cik­lusban többször is végigmérhetők, például színszűrő-váltással, különböző hullámhossza­kon, vagy különböző inkubációs idők után. A mérés folyamatosságát az eddig ismert megoldásoknál jelentős mértékben hátráltatta az a tény, hogy a fotometrikus mérés során a fényérzékelőket adott helyzetből másik adott helyzetbe kellett mozgatni, majd ott megállítva a mérést elvégezni, és a mozgatást tovább folytatni. Találmányunk további felis­merése, hogy rájöttünk arra, olyan berende­zést kell létrehozni, amely kiküszöböli a moz­gatást és a megállítás egymást követő soro­zatát, ily módon egyszerű és folyamatos mé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents