199988. lajstromszámú szabadalom • Készülék vetőanyagminta vételére

1 HU 199988 B 2 A találmány tárgya készülék vetóanyagminta vételére, amelynek csórúdja van és ennek végén vetôanyagfelvevô van elrendezve. A találmány szerinti készülék célszerűen a mezőgazdasági .kultúrák vetőanyagmintáinak vételére használható vetések minőségének meghatározása során. Ismeretes a .Vetőanyaganalízis Nemzet­közi Szabályai’ (.Kolos* Kiadó, Moszkva, 1984, 67-69. oldal) cimű publikációból készült vetóanyagminta vételére, amelynek vető­anyagfelvevővel kialakított rúdja van, ahol a vetőmagfelvevő üreges hengerként van kiala­kítva, amely tóltőnyiláBsal van ellátva, amely az üreges hengerben elfordithatóan beépített fedéllel lezárható. A ve tóanyagból a mintavétel úgy törté­nik, mint az ismeretes, hogy a vetóanyagmin­ta vételére használatos készüléket vető­­anyag-felvevőjénél fogva belehelyezik a meg­vizsgálandó vetőanyagtömegbe, miközben an­nak töltőnyilása zárva van. Amikor a vetô­anyagfelvevô elérte a vetőanyagminta vételé­nek az előre elképzelt helyét, akkor a vető-i anyagfelvevó rúdját elfordítják a hosszten­gelye körül és ezáltal nyílik ki a töltőnyilás. A vetőanyag ekkor bekerül a vetőanyagfel­vevőbe a töltőnyiláson át- A vetőanyagfelve­vő belső terének vetőanyaggal történő feltöl­­tődése után a vetôanyagfelvevô rúdját visz­­szaforditják a kiindulási helyzetébe, ami azt jelenti, hogy ezáltal a töltőnyilást a fedelével lezárják. Ezután kiemelik a készüléket a felvett vetőanyagmintával együtt a vizsgálandó ve­­tóanyagtömegből. A felvett vetőanyagmintát vetőanyagminták összegyűjtésére szolgáló tá­rolóba engedik bele. Ezután a tárolóból a vetóanyagmagokat sik, sima felületre öntik ki, amelyen léc, il­letve vonalzó segítségével azokat óvatosan összekeverik, elsimítják, majd pedig negye­deléssel elkülönítik az átlagmintához szüksé­ges mennyiségű vetőanyagot. Hasonlóképpen alakítják ki a második és a harmadik átlag­mintát is. A vetőanyagból vett első átlagmintát lenvászonból készült zacskócskába helyezik bele. Ezt a vetőanyagmintát következő jel­lemzők meghatározására használják fel, csira­képesség, életképesség, tipikusság, valamint 1000 vetómeg tömege. A második vetőanyagmintát üvegedénybe teszik bele, amelyet azután dugóval lezárnak és ezt lepecsételik, illetve viasszal, vagy gyantával leöntik. Ezen vetöanyagmintával határozzák meg a nedvességtartalmat és a kárositók terjedését. A harmadik vetőanyagmintát papírba csomagolják be és segítségével határozzák meg a fertőződöttségét. Mind a három átlagmintát a vizsgálat tárgyát képező vetőanyag megnevezésével jelölik meg. Az ismert készülék lehetővé teszi azt, hogy segítségével a vizsgálat tárgyát képező vetőanyagtömegből felvegyék a szükséges mennyiséget három átlagminta kialakításához. A megoldás hiányossága, hogy nem teszi lehetővé rögtön az átlagminták kialakítását, hanem még további technológiai műveletek elvégzésére kényszerít járulékos eszközök alkalmazásával. További hiányossága még a megoldás­nak, hogy nem biztosítja elkülönítve az egyes mintavételi helyekre jellemző adatokat. A találmány feladata készülék kialakítása vetőanyagminta vételére, amely olyan kialakí­tású, hogy az egyes helyekről történő minta­­vételezés mellett segítségével biztosíthatjuk az átlagminta azonnali kialakítását az egyes mintavételi helyekre vonatkozó minőségi in­formációk megtartásán túl. A kitűzött feladatot úgy oldottuk meg a találmány szerint a bevezetőben említett ké­szüléknél, hogy vetőanyag-adagképzóje, va­lamint kazettája van, amely három, tengelyen egymás után elrendezett légmentesen lezár­ható kamrából van kialakítva, s ezek mind­egyike vetőanyagokból vett vetőanyagpróbák számával azonos számú körcikkre van fel­osztva, ahol a kazetta lemezöv alatt elforgat­hatóan van elrendezve, a lemezöv vetóanyag­­-adagképző egyik végén van elhelyezve, míg a vetőanyag-adagképző másik vége a csőrúd­dal van oldhatóan összekapcsolva. Az egyes vett vetőanyagmintákból a vizsgálat tárgyát képező kultúrának mennyi­ségileg megfelelő három adag szétválasztása érdekében célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a vetőanyag-adagképző üreges ház­ként van kialakítva, amely lamellás szelep segítségével kettő térre van felosztva, ame­lyek közül az elsőben mennyiségbeállitó szerkezet és a másikban pedig válaszfalak vannak elrendezve, a válaszfalakkal a tér csatornákra van felosztva, s ezek mindegyike a három légmentesen lezárható kamrák mind­egyikében a hozzátartozó körcikkel össze van kapcsolva. A kazetta könnyű és gyors cserélhető­sége, helyén való rögzítése céljából előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél az üreges házként kiképzett vetőanyag-adagképzőn a tér oldaláról tartók vannak elrendezve, ame­lyekben rugós zárószerkezet, valamint hely­­zetrögzitó segítségével kazettahordozó ten­gely van rögzítve. A kamrából a felesleges levegő eltávolí­tása érdekében lehetséges olyan kiviteli alak, amelynél a kazettákat hordozó tengely két részből van kialakítva, mekyek egyikén a kazetta két kamrája, míg a másik részén a kazetta harmadik kamrája térfogatmegv&ltoz­­tathatóan van rögzítve, ahol a tengely ez utóbbi másik része az első részhez képest rugózottén van kialakítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 46 50 55 60 66 3

Next

/
Thumbnails
Contents