199984. lajstromszámú szabadalom • Hőmennyiség-mérőműszer fűtőfelület által leadott hőmennyiség meghatározására

1 HU 199984 B 2 A találmány tárgya párologtatás elvén műkö­dő hőmennyiség-mérőműszer fűtőfelület által leadott hőmennyiség meghatározására. A találmány szerinti mérőműszer különö­sen alkalmas fűtés-fogyasztásmérőként törté­nő alkalmazásra lakóterekben. Az ilyen fűtés­­-fogyasztásmérók feladata a közös fűtőberen­dezésről történő különböző téregységekben (például lakásokban, üzlethelyiségekben, stb.) ténylegesen elhasznált fűtöteljesítmé­­nyek meghatározása, majd a fűtési költségek fűtési teljesítményeknek megfelelő felosztása. A párologtatás elvén működő ismert fű­tés-fogyasztásmérők mérófolyadékkal töltött mérőampullát tartalmaznak. Egy ilyen megol­dást példaként a későbbiekben a rajz alap­ján részletesebben ismertetünk. A megoldás hátránya, hogy külső hatások, például nap­sugárzás, sütőkemence, fürdőszobai melegvíz, stb., valamint az úgynevezett hidegpárolgás következtében hibás értékek kerülnek kijel­zésre, amelyek a valóságnak nem megfelelő fűtési költségelosztást eredményeznek. A ne­vezett külső hatások következtében ugyanis a mérőampullából több raérófolyadék párolog el, mint amennyi az illető fűtőtest tényleges fűtőteljesítményének megfelel, amiből az adott fűtőtestre a ténylegesnél nagyobb fűtési részarány adódik. A leadott hőmennyiség pontos meghatározása szempontjából különö­sen az idegen hősugárzás jelent problémát. A mérőfolyadék úgynevezett hidegpárol­gásának - a mérófolyadék mérési periódus alatti saját párolgása a fűtófelület melegítése nélkül - kiegyenlítésére ismert olyan javas­lat, amely szerint a méróampullába adott tér­fogattal több mérőfolyadékot töltenek. A többlettérfogat tapasztalati értékként hatá­rozható meg. Ez a kiegyenlítés azonban csak viszonylag durva kőzépérték meghatározását teszi lehetővé, a fűtött térrész egyéni adott­ságainak figyelembevételét nem biztosítja. A megoldás hiányossága továbbá, hogy a hi­degpárolgás közelítóleges kiegyenlítésén túl­menően a külső (idegen) hatások, például idegen hősugárzás hatását nem veszi figye­lembe. A találmánnyal célunk az ismert megol­dások hiányosságának kiküszöbölése. A megoldandó feladat tehát olyan, páro­logtatás elvén működő hőmennyiség-mérőmű­szer kialakítása, amely külső hatások esetén is biztosítja egy fűtófelület által leadott hő­mennyiség pontos meghatározását, továbbá egyszerű felépítésű és viszonylag olcsón elő­állítható. Feladat továbbá olyan konstrukció kialakítása, amely a mérőműszer nem megen­gedett manipulációját (például nedves kendő­vel való letakarás, stb.) megnehezíti. A kitűzött feladat megoldására olyan hő­mennyiség-mérőműszert alakítottunk ki, amelynek legalább két, mérófolyadékkal töl­tött ampullája és az ampullákhoz rendelt mé­rőskálája van, ahol legalább egy ampulla (méróampulla) a fűtófelülettel jó hővezető 10 15 20 25 30 35 40 45 kapcsolatban van, és legalább egy ampulla (referencia-ampulla) a fűtófelülettól hószige­­telten van elrendezve. A találmány szerint a méróampullát és a referencia-ampullát közős hőszigetelő foglalatban rendeztük el, a mérő­ampulla és a fűtófelület közé höátvezetóele­­met iktattunk be, és a foglalat leolvasó olda­lát átlátszó fedőlappal zártuk le. Az átlátszó fedőlap és az ampullák, illetve a foglalat kö­zött levegőhézagot képeztünk ki. A levegőhé­zagot előnyösen a foglalat és az ampullák között képeztük ki. A levegőhézagot, illetve levegőhézagokat a találmány szerint legalább részben hőszigetelóközeg határolja. A referencia-ampulla hőszigetelésének javítása céljából célszerű a méróampulla és a referencia-ampulla között is levegőhézagot kiképezni. A találmány szerinti mérőműszernek elő­nyösen a foglalatban elrendezett betétje van, amely a foglalatot kifelé lezárja. A betétnek két oldalfala és egy válaszfala van, amelyek között a referencia-ampullát beágyazó szige­­telóközeg, illetve a méróampullát beágyazó hóvezetöközeg rendezhető el. A betét hátfa­lán a hóvezetöközeg érintkezöfelülete számá­ra áttörés van kiképezve. A szigetelőközeg és a betét egyik oldal­fala, továbbá a szigetelőközeg és a betét hátfala, illetve válaszfala között ugyancsak célszerű levegóhézagokat kiképezni, és azo­kat az ampullák és a foglalat közötti levegő­­hézaggal összekötni. A hóvezetöközeg futófe­lület felé eső érintkező felülete előnyösen érintkezólappal van ellátva. Különösen célszerű a méróampullát a hő­vezetőközegbe rugós befogóelem segítségével beágyazni. A foglalat leolvasóoldalán előnyösen ab­lakok vannak kiképezve, amelyekbe a jobb leolvashatóság céljából nagyítóüvegek építhe­tők be. A találmányt részletesebben a rajz alap­ján ismertetjük. A rajzon: Az 1. ábrán 50 - A 2. ábrán 55 60 65 A 3. ábrán- A 4. ábrán Az 5. és 6. ábrán párologtatás elvén működő ismert hőmennyiség-mérő­műszer példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, elöl­­nézetben; az 1. ábra szerinti mérő­műszert II—II. metszetben ábrázoltuk; a találmány szerinti hő­mennyiség-mérőműszer példakénti kiviteli alakjá­nak vázlatát tüntettük fel, elölnézetben; a 3. ábra szerinti kiviteli alak IV-IV. metszetét ábrá­zoltuk. ábrákon a 3. ábra szerinti kiviteli alak egy-egy to­vábbi változatának IV-IV. metszetét ábrázoltuk; a találmány szerinti mérő-1

Next

/
Thumbnails
Contents