199948. lajstromszámú szabadalom • Feszítőék

1 HU 199948 B 2 A találmány feszítőéit feszítőhüvelybe behúz­ható feszítőkúppal, amely egy szár egyik végén van elrendezve, míg a szár másik végén felerősítő eszközként előnyösen csavarként van kialakítva. A DE OS 3 420 075 sz. közrebocsátási iratból ismeretes olyan feszítőék, amelynél a szárvégen egy feszítőhüvelybe behúzható feszítőkúp van. A feszítőkúp behúzása úgy történik, hogy a szár másik végén elrendezett csavar egy rögzítendő tárgyra támaszkodik, és így a csavar felforgatása­kor a szár és feszítőkúp a furatból kifelé húzásra kerül. Mivel a feszítőhüvely a furatban rögzítve van, azt a feszítőkúp szétfeszíti, és így a feszítő­­hüvely a furat falához szorul. Ilyen feszítőékeket előnyösen betonfalaknál alkalmaznak. Amennyiben azonban utólagos fu­ratbővülés következik be — például repedéskor -, fenn áll annak a szükségessége, hogy a feszí­tőéket után kell feszíteni, abból a célból, hogy az tartó feladatát továbbra is ellássa. Nagyon nagy feszítőerők esetén a feszítőhüvely a feszítőkúpon berágodhat, azaz már tovább azok egymáshoz képest nem mozgathatók el. így további ulánfe­­szítésre nincs mód. A találmány feladata olyan feszítőék létesíté­se, ahol a fémes fesztőkúp és a fémes feszítőhü­vely között a csúszási feltételek kedvezőek. A találmány szerint a kitűzött feladatot a be­vezetőben említett típusú feszítőéknél azáltal oldjuk meg, hogy a feszítőkúpon a feszítőék szá­ra irányába nyúló ütköző van kialakítva, amelyre a feszítőkúp előtt elrendezett csúszóhüvely fek­szik fel, és a feszítőhüvely a csúszóhüvelyen ke­resztül a feszítőkúpra feltolhatóan van elrendez­ve. A csúszóhüvely a feszítési folyamat alatt de­formálható anyagból áll, és így a csúszóhüvely anyagának egy részét a feszítőhüvely magával vi­szi, és a kúpfelületen mindegy elkeni. A kúpfelü­let pórusai a csúszóhüvely anyagával lezárásra kerülnek, és ugyanez történik a feszílőhüvelynek a feszítőkúppal érintkező belső felületével is. Ennek eredményeképpen a feszítőkúp és a feszí­tőhüvely közötti csúszóképesség nagy mértékben megnő, és így a feszítőék utánfeszílő tulajdonsá­ga lényegesen javul. A találmány előnyös kivitele szerint a csúszó­hüvely az ütközőn a feszítőkúp határos köpeny felületén túlnyúlik. A túlnyúló anyag a feszítési folyamat során a nagy nyomás hatására a feszítő­kúp kúpfelületén elosztásra kerül. A csúszógyű­rű anyagának megválasztásától függően a feszí­tőkúp és a feszítőhüvely között vékony csúszó­filmréteg hozható létre. Különösen jó eredmé­nyeket lehetett elérni poliamidból készített csú­szóhüvellyel, amelynek a feszítőkúp emelkedésé­nek megfelelő kúpos felülete van. A találmány szerint előnyösen az ütközőt a fe­szítőkúppal határos sarok gyűrűsfelülete szolgál­tathatja. Erre a sarokra fekszik fel a csúszóhü­vely, a szárral ellentétes homlokoldalával. A feszílőhüvelynek kúpos belső felülete van, amely a feszítőkúp emelkedéséhez van igazítva. A feszítőhüvely kúpos felülete is, javítja a kívánt hatást, mégpedig azt, hogy a csúszóhüvely anya­gának egy része, egyenletesen és igen vékony ré­tegben a feszítési folyamat során a feszítőkúp fe­lületén elosztásra kerül. Műanyag csúszóhüvely helyett lehetséges lágy fémből készül, például ólom csúszóhüvelyt alkal­mazni. A találmányt részletesen kiviteli példa kap­csán a rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábrán látható feszítőék 2 fal 1 furatába van behelyezve. A feszítőék 3 szárból és a 3 szár­ral összekötött 4 feszítőkúpból 5 feszítőhüvely­ből, és 6 rögzítőcsavarból áll. Az 5 feszítőhüvely és a 3 szár között 7 rugógyűrűként kialakított biztosító elem van, amely az 5 feszítőhüvelyt szétfeszítés előtt az 1 furatban megtartja. A 4 feszítőkúp és az 5 feszítőhüvely között 8 csúszóhüvely van elrendezve, amely a 4 feszítő­kúppal határos 10 sarok 9 gyűrűfelületére tá­maszkodik. A 9 gyűrűsfelület így a 8 csúszóhü­vely számára ütközőként szolgál. A 8 csúszóbü­­velynek olyan belső átmérője van, amely a feszí­tőhüvelyen áthatoló 12 szár 11 szakaszának át­mérőjének felel meg. A feszítőtest a 4 feszítőkúpjával a 12 szár és 13 menetes szakasz révén a 3 szárral mereven össze van kötve. Amennyiben a 6 rögzítőcsavart meghúzzuk, akkor a 3 szár a 4 feszítőkúppal e­­gyütl a furat nyílás felé mozdul el. Tekintettel arra, hogy az 5 feszítőhüvely a 7 rugógyűrű ill. biztosító elem révén a furatban rögzítve van, a 8 csúszóhüvely és a 4 feszítőkúp az 5 feszítőhüvely­be hatol és azt szétfeszíti, mindaddig míg az 5 fe­szítőhüvely a kívánt erővel a furat falára fel nem fekszik. Szétfeszítési folyamat közben a 8 csúszóhü­velynek a 10 sarkon túlálló része nagy nyomással az 5 feszítőhüvely révén a 4 feszítőkúp kúpfelü­letén adódik át. Eközben legalább a kúpfelület pórusai feltöltődnek, és így az 5 feszítőhüvely és a 4 feszítőkúp közötti csószóképesség jelentősen megnő. Ennek nem csak az az eredménye, hogy a feszítéshez kisebb forgatónyomatékot kell ki­fejteni, a 6 rögzítőcsavarra, hanem sokkal inkább az, hogy sokkal jobb az utólag bővülő furatban a rögzítőék utánfeszílő képessége. A 7 rugógyűrű­nek, ill. biztosítania, hogy az 5 feszítőhüvely ne tudjon az 1 furatból kicsúszni. A kiviteli példánál a 8 vezetőhüvely poliamid­ból van, míg a feszítőhüvely többi része fémből. Szabadalmi igénypontok 1. Feszítőék feszítőhüvelybe behúzható feszí­tőkúppal, amely egy szár egyik végén van elren­dezve, míg a szár másik végén felerősítő eszköz­ként — előnyösen csavarként — van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a feszítőkúpon (4) a feszí­tőék szára (3) irányába nyúló ütköző (9) van ki­alakítva, amelyre a feszítőkúp (4) előtt elrende­zett csúszóhüvely (8) fekszik fel, és a feszítőhü­vely (5) a csúszóhüvelyen (8) keresztül a feszítő­kúpra (4) feltolhatóan van elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jel­­lemez\’e, hogy a csúszóhüvely (8) az ütközőn (9) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents