199932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázkondenzátum tartalmú gázsapkás olajtelepek /szénhidrogén telepek/ földgáz-, kondenzátum- és kőolaj készletének hatékony együttes kitermelésére
1 HU 199932 B 2 A nyomásfenntartásos művelés lehetővé teszi a művelés kezdetétől a gázkondenzátum telepből kb. 400 millió m3/év gáz, 120 —150 et/év kondenzátum és 30—50 et/év kőolaj kitermelését. A nyomásfenntartás nélküli műveléshez viszonyítva az olajkihozatal 15%-kal, a kondenzátum kihozatal 20%-kal lesz nagyobb. Ez 0,6 - 0,8 millió t-val nagyobb ipari kondenzátum készletet és mintegy 0,3 millió t-val nagyobb ipari kőolajkészletet eredményez. A kevertgáz telepnél az így lehetővé váló nagy ütemű termelés miatt legalább 10%-kal megnő a kihozatal, ami 0,5 —1,0 milliárd m3 kevert gáz termelési többletet jelent. A leművelés végén a gázkondenzátum telepben visszamaradó gázkészlet nem tiszta szénhidrogén gáz, hanem kevertgáz lesz, várhatóan 30% CO2 tartalommal, amely mintegy 600 millió m3 többlet szénhidrogéngáz kitermelését eredményezi. A kondenzátum telepből termelt gáz CO2 tartalma a művelés végén sem lesz több 30%-nál, így nagyforgalmú távvezetéki ponton bekeverve az országos hálózatba dúsítás nélkül értékesíthető. A találmány szerinti művelési eljárásnál többlet beruházási költségként a hagyományos művelési eljáráshoz viszonyítva a besajtoló kúthálózat és kompresszortelep létesítési költsége jelentkezik. 2. példa A találmány szerinti eljárás alkalmazható egy kis olajszegéllyel rendelkező, közepes készletű gázkondenzátum telepnél, ahol a gáz kondenzátumtartalma mintegy 1000 g/m3. A telep kezdeti rétegnyomása 500 bar, réteghőmérséklete 195 °C. Réteghőmérsékleten a gáz harmatpont nyomása 360 bar. Nyomásfenntartás nélküli művelés esetén a harmatpont nyomás elérése után a rétegben fellépő retrográd koncentráció jelentős kondenzátumveszteséget okozna. A PVT mérések szerint 200 — 500 bar tartományban várható a legnagyobb kondenzátum veszteség. A telep 60 km-es körzetében két közepes készletű, 65 — 70% inerttartalmú kevert gáztelep található. A kevert gáztelepekből kitermelt gáz mezőbeni előkészítés után vezetéken szállítva, majd komprimálva besajtolható a telepbe, mintegy 150 — 200 millió verity ütemmel 5—6 éven keresztül. A gázbesajtolást csak akkor kell elkezdeni, amikor a termeltetés során a rétegnyomás 360 bar-ig lecsökken. Ez a példa alapvetően abban különbözik az 1. példától, hogy a nyomásfenntartást nem kell a gáztermelés beindítása után azonnal elkezdeni. Az eljárás előnyei hasonlóak az előző példában leírtakhoz. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy találmányunk alkalmazása a következő előnyökkel jár: — lehetővé tesszük az értékes, dús gáz azonnali hasznosítását; — a nyomásfenntartás révén biztosítjuk a maximális kondenzátum kihozatalt, egyúttal növeljük a lehetséges olajkihozatalt; — mivel a telepet nem vízzel, hanem gázzal árasztjuk el, a lehető legnagyobb szénhidrogén kihozatali érhetjük el; — lehetővé tesszük a nagy inerttartalmú gázkészletek dúsítás nélküli hasznosítását, azokkal értékesebb szénhidrogén komponenseket helyettesítünk, és a végső kihozatalt növeljük a szénhidrogén gázkomponensekre vonatkozóan. A művelés végső szakaszában a kitermelt földgáz már kevert gáz lesz, amelyben a CO2 tartalom monoton növekszik. Ennek hasznosítása két módon történhet: — viszonylag kisebb ütemben termelve, nagy forgalmú gáztávvezetékbe bekeverve dúsítás nélkül; — dúsító alkalmazásával. (Azonos dúsítás esetében is előnyként jelentkezik, hogy a dúsítót jóval később és kisebb kapacitással kell megépíteni.) SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás kondenzátum tartalmú gázsapkás olajtelepek (szénhidrogén telepek) földgáz-, kondenzátum- és kőolaj készletének hatékony együttes kitermelésére, mely eljárás során a telepbe a nyomás fenntartására gázt sajtolunk be, azzal jellemezve, hogy nagy inerttartalmú, előnyösen nagy C02 tartalmú földgázt sajtolunk be a telep gázsapkájába, mellyel a gázsapka nyomását mindenkor a kondenzátum harmatponti nyomásán, vagy annál nagyobb értéken tartjuk, miközben egyidejűleg termeljük ki a telepből a földgázt és a kőolajat. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a nagy CO2 tartalmú földgáz egy másik mezőből (tárolóból) származik. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a telep földgázának kitermelésére, illetve a másik mezőből származó nagy CO2 tartalmú földgáz besajtolására két, egymástól elkülönülő kút, illetve kútcsoport szolgál. 4. Az 1 — 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a telep földgázának kitermelése és a nagy CO2 tartalmú földgáz besajtolása egyazon kúthálózattal történik, melyen különböző magasságokban — célszerűen a gázfolyadék határ közelében és a teleptető közelében - létesítünk rétegmegnyitásokat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
