199926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építmények gombamentesítésére
1 HU 199926 B 2 A találmány tárgya eljárás építémnyek gombamentesítésére, különösen pedig fal- és födémfelületek gombát tanítására. Építmények egyes részein, különösen a fal- és födémfelületeken gyakran jelentkeznek gombásodás! jelenségek éspedig penészedéssel egybekötve. Azok az anyagok, amelyeken a gombák megtelepednek, korróziós, ún. mikrokorróziós károkat is szenvednek. Megfelelő idejű penészedés egyes festett felületek szétválását, folytonossági hiányát okozhatja. A papír, egyes rosllemezek, szövetek meglágyulhatnak. mert sok gombafaj el tudja bontani a cellulózt, főleg akkor, ha az egyéb egyszerűbb tápanyagok már elhasználhatók. Más anyagok viszont tartósan elszíneződnek és bár fizikai állagukat és gombamentességüket a tisztítás után megtartják, az elszíneződés miatt újra nem használhatók. Mivel a támadás többnyire szabadon lévő felületen történik, az ártalom mértéke a fertőzött tárgy mértani alakjától is függ. Filmszerű anyag gyorsan roncsolódik, nagy keresztmetszetű tárgyaknak sokkal hosszabb használati időtartamuk lesz. A penészgomba sav- és egyéb ionokat termelhet, amely másodlagos támadást idéz elő az anyagban. Műanyagoknál a polimer váz általában mikroorganizmusok támadásával szemben ellenálló. Azonban a gyártás során bekevert egyes anyagok (lágyítók, emulgeátorok, töltőanyagok) olyan tápanyagok, melyek kötődnek a műanyagvázhoz és ilyen esetben penészedik a műanyag. Lágy PVC-nél a ridegedés léphet fel, továbbá elszíneződés következhet be a mikroorganizmusok által képzett pigmensanyagoknak a műanyagba vándorlása által. Mivel az elszíneződés oldószerrel nem távolítható el, arra lehet következtetni, hogy a festékanyag molekulái a műanyag molekulák láncai közé hatolnak. Természetes anyagoknál (pl. pamut, vászon, juta) a cellulóz elbontásával szilárdságcsökkenést okoznak a penészgombák. A pektin vagy ligninrészecskéket hasznosító fajok elsősorban elszíneződést és kellemetlen szagot idéznek elő. Ismeretes, hogy az ilyen penészes felületeket mielőbb el kell távolítani, és a felületet fertőtlenítés után rendbe kell hozni, helyre kell állítani. E célból általában a megtámadott felületet leverték, illetve a rajtuk lévő festékréteget, meszelést vagy tapétát eltávolították éspedig száraz úton, majd a felületet klórmésszel fertőtlenítették, azt penészálló bevonattal látták el, majd befestették pl. diszperzittel vagy tapétázták szervetlen ragasztó segítségével. Minthogy a gombásodást a nedvesség elősegíti, több megoldás ismert pl. a falak nedvességmentesítésére. így pl. a DE (AS) 22 24 307 többszörös réteg felvitelével és a pórusok eltömésével kívánja megakadályozni a víz felszívódását, míg az 1,503.322 sz. brit szabadalmi leírás szerint a felületet hidrófobbá teszik megtartva egyben a felület párolgásképességét. Ez utóbbi megoldások részben elejét vehetik a gombásodásnak, de az ilyen esetekben is bekövetkezhet pl. a megnövekvő relatív páratartalom hatására pl. helytelen szellőzés miatt. Kétségtelen tehát, hogy a preventív intézkedések ellenére előfordulnak gombásodások, és a találmány szerinti eljárás ezeket kívánja megszüntetni. Az elsőként említett megoldás, mely szerint a penészes felületet száraz úton eltávolították, majd a felületet fertőtlenítették klórmésszel, alkalmas volt ugyan a legtöbb esetben a jelenség megszüntetésére, mégis több hátránnyal járt. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt rá kell mutatnunk arra, hogy a környezeti tárgyakon azok anyagától és a körülményektől függően különböző gombák (penészek) telepedhetnek meg, köztük toxikus, allergiás vagy invazív gombás betegségeket okozók is. A környezeti tárgyak gombásodása (penészedése) a környező levegő nagymértékű gombaszennyezettségéhez vezet. A levegőbe került élő vagy holt gombaelemek nemcsak a légzőszerv rendszer nemkívánatos terhelését okozzák (légköbméterenként 500 gombaelem felett), hanem a bőrön és a nyálkahártyákon toxikus és/vagy allergiás ártalmakat is okozhatnak. Élő gombaelemek jelenléte ezen felül mikózis (invazív gombás betegség) veszélyével is járhat. Ezért a gombátlanítás (penésztelenítés) egyrészt a gombák elpusztítására, másrészt más a holt gombaelemekkel történő levegő szennyezés elkerülésére is ki kell, hogy terjedjen környezetvédelmi, higiénés munkavédelmi szempontból. Az említettek ismeretében kitűnik, hogy a gombásodott felületek száraz úton való eltávolítása (leverése, tapéták lehúzása) nem tesz eleget a higiéniás követelményeknek, másfelől a klórmeszes fertőtlenítés nem valamennyi gombafajtát pusztítja el. Ilyenformán az ismert gombátlanítás azzal a hátránnyal jár, hogy egyrészt a környezeti levegő gombaszennyezetté válhat, és így fertőzheti a gombátlanítást végzőket, ill. újabb felületeket gombásíthat meg, míg a fertőtlenítés nem kielégítő volta miatt egyes esetekben a gombásodási jelenség újra jelentkezhet. A találmány célja ezen említett hátrányok kiküszöbölésével oly gombátlanítási eljárás kidolgozása volt, amely higiéniás, így munkavédelmi szempontból is megfelelő, másrészt amely biztosan megszünteti a gombaszennyezettségei, anélkül, hogy a levegőt is elszennyezné. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy egyrészt a szennyezett felületeket mindenekelőtt specifikus gombaölőszer(ek)el kell kezelni éspedig nedves úton, másrészt a kezelt felületeket nedvesen kell eltávolítani és csak ezt követheti a szárítás és helyreállítás. A találmány ezek szerint eljárás építmények gombamentesítésére, különösen pedig fal- és födémfelületek gombátlanítására a gombásodott felületek eltávolítása és gombaölőszer(ek) alkalmazása segítségével, melynek során — megállapítjuk a gomba fajtáját;- a penészeseden felület(ek)et nedves technológiával specifikus gombaölő szer segítségével kezelésnek vetjük alá; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
