199926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építmények gombamentesítésére

1 HU 199926 B 2 A találmány tárgya eljárás építémnyek gomba­mentesítésére, különösen pedig fal- és födémfe­lületek gombát tanítására. Építmények egyes részein, különösen a fal- és födémfelületeken gyakran jelentkeznek gombá­sodás! jelenségek éspedig penészedéssel egybe­kötve. Azok az anyagok, amelyeken a gombák megtelepednek, korróziós, ún. mikrokorróziós károkat is szenvednek. Megfelelő idejű penészedés egyes festett felü­letek szétválását, folytonossági hiányát okozhat­ja. A papír, egyes rosllemezek, szövetek meglá­gyulhatnak. mert sok gombafaj el tudja bontani a cellulózt, főleg akkor, ha az egyéb egyszerűbb tápanyagok már elhasználhatók. Más anyagok vi­szont tartósan elszíneződnek és bár fizikai álla­gukat és gombamentességüket a tisztítás után megtartják, az elszíneződés miatt újra nem hasz­nálhatók. Mivel a támadás többnyire szabadon lévő felü­leten történik, az ártalom mértéke a fertőzött tárgy mértani alakjától is függ. Filmszerű anyag gyorsan roncsolódik, nagy keresztmetszetű tár­gyaknak sokkal hosszabb használati időtartamuk lesz. A penészgomba sav- és egyéb ionokat termel­het, amely másodlagos támadást idéz elő az anyagban. Műanyagoknál a polimer váz általában mikro­organizmusok támadásával szemben ellenálló. Azonban a gyártás során bekevert egyes anyagok (lágyítók, emulgeátorok, töltőanyagok) olyan tápanyagok, melyek kötődnek a műanyagvázhoz és ilyen esetben penészedik a műanyag. Lágy PVC-nél a ridegedés léphet fel, továbbá elszíneződés következhet be a mikroorganizmu­sok által képzett pigmensanyagoknak a műa­nyagba vándorlása által. Mivel az elszíneződés oldószerrel nem távolítható el, arra lehet követ­keztetni, hogy a festékanyag molekulái a műa­nyag molekulák láncai közé hatolnak. Természetes anyagoknál (pl. pamut, vászon, juta) a cellulóz elbontásával szilárdságcsökke­nést okoznak a penészgombák. A pektin vagy ligninrészecskéket hasznosító fajok elsősorban elszíneződést és kellemetlen szagot idéznek elő. Ismeretes, hogy az ilyen penészes felületeket mielőbb el kell távolítani, és a felületet fertőtle­nítés után rendbe kell hozni, helyre kell állítani. E célból általában a megtámadott felületet lever­ték, illetve a rajtuk lévő festékréteget, meszelést vagy tapétát eltávolították éspedig száraz úton, majd a felületet klórmésszel fertőtlenítették, azt penészálló bevonattal látták el, majd befestették pl. diszperzittel vagy tapétázták szervetlen ra­gasztó segítségével. Minthogy a gombásodást a nedvesség elősegí­ti, több megoldás ismert pl. a falak nedvesség­mentesítésére. így pl. a DE (AS) 22 24 307 több­szörös réteg felvitelével és a pórusok eltömésével kívánja megakadályozni a víz felszívódását, míg az 1,503.322 sz. brit szabadalmi leírás szerint a felületet hidrófobbá teszik megtartva egyben a felület párolgásképességét. Ez utóbbi megoldások részben elejét vehetik a gombásodásnak, de az ilyen esetekben is bekö­vetkezhet pl. a megnövekvő relatív páratartalom hatására pl. helytelen szellőzés miatt. Kétségte­len tehát, hogy a preventív intézkedések ellenére előfordulnak gombásodások, és a találmány sze­rinti eljárás ezeket kívánja megszüntetni. Az elsőként említett megoldás, mely szerint a penészes felületet száraz úton eltávolították, majd a felületet fertőtlenítették klórmésszel, al­kalmas volt ugyan a legtöbb esetben a jelenség megszüntetésére, mégis több hátránnyal járt. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt rá kell mu­tatnunk arra, hogy a környezeti tárgyakon azok anyagától és a körülményektől függően különbö­ző gombák (penészek) telepedhetnek meg, köz­tük toxikus, allergiás vagy invazív gombás beteg­ségeket okozók is. A környezeti tárgyak gombásodása (penésze­dése) a környező levegő nagymértékű gomba­szennyezettségéhez vezet. A levegőbe került élő vagy holt gombaelemek nemcsak a légzőszerv rendszer nemkívánatos terhelését okozzák (lég­köbméterenként 500 gombaelem felett), hanem a bőrön és a nyálkahártyákon toxikus és/vagy al­lergiás ártalmakat is okozhatnak. Élő gombaele­mek jelenléte ezen felül mikózis (invazív gombás betegség) veszélyével is járhat. Ezért a gombátlanítás (penésztelenítés) egy­részt a gombák elpusztítására, másrészt más a holt gombaelemekkel történő levegő szennyezés elkerülésére is ki kell, hogy terjedjen környezet­­védelmi, higiénés munkavédelmi szempontból. Az említettek ismeretében kitűnik, hogy a gombásodott felületek száraz úton való eltávolí­tása (leverése, tapéták lehúzása) nem tesz eleget a higiéniás követelményeknek, másfelől a klór­meszes fertőtlenítés nem valamennyi gombafaj­tát pusztítja el. Ilyenformán az ismert gombátla­nítás azzal a hátránnyal jár, hogy egyrészt a kör­nyezeti levegő gombaszennyezetté válhat, és így fertőzheti a gombátlanítást végzőket, ill. újabb felületeket gombásíthat meg, míg a fertőtlenítés nem kielégítő volta miatt egyes esetekben a gom­­básodási jelenség újra jelentkezhet. A találmány célja ezen említett hátrányok ki­küszöbölésével oly gombátlanítási eljárás kidol­gozása volt, amely higiéniás, így munkavédelmi szempontból is megfelelő, másrészt amely bizto­san megszünteti a gombaszennyezettségei, anél­kül, hogy a levegőt is elszennyezné. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy egyrészt a szennyezett felületeket mindenekelőtt specifikus gombaölőszer(ek)el kell kezelni éspe­dig nedves úton, másrészt a kezelt felületeket nedvesen kell eltávolítani és csak ezt követheti a szárítás és helyreállítás. A találmány ezek szerint eljárás építmények gombamentesítésére, különösen pedig fal- és fö­démfelületek gombátlanítására a gombásodott felületek eltávolítása és gombaölőszer(ek) alkal­mazása segítségével, melynek során — megállapítjuk a gomba fajtáját;- a penészeseden felület(ek)et nedves tech­nológiával specifikus gombaölő szer segítségével kezelésnek vetjük alá; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents