199924. lajstromszámú szabadalom • Faanyagú kötőelemekkel kialakított vázszerkezet, különösen mezőgazdasági épületek létesítéséhez
1 HU 199924 B 2 lot a találmány értelmiben olyan vázszerkezet segítségével oldottuk meg, amelynek oszlopokkal alátámasztott gerenda-tartói és azokhoz rögzített, azokra keresztirányú szelemenéi, valamint — adott esetben - az egymás után sorban elhelyezkedő oszlopok összefogására szolgáló falvázgerendái vannak, és amely vázszerkezetnek az a lényege, hogy a tartók és - adott esetben - az oszlopok legalább egy része több, hosszirányban egyenes felületük mentén egymáshoz illeszkedő, és nyíróerőkkel igénybevett helyeken egymáshoz mindkét végükön menetes facsapokkal és azokra felhajtott, menetes lyukkal rendelkező rögzítőelemekkel kapcsolt fa-rudakbói álló tartóként van kialakítva, amely csapok - önmagában ismert módon - a teherviselés síkjában, a rudak együttdolgoztatását biztosító módon egymástól a tartó hosszirányában távközökkel vannak elrendezve, és hogy a vázszerkezeti elemek egymássá) — például a tartók a szelemenekkel vagy/és az oszlopok a falvázgerendákkal - a vázszerkezej térbeli merevítését és statikailag csuklósán kapcsőit síkbeli rúdszerkezetet eredményező módon ugyancsak mindkét végükön menetes fa-csapok« kai és azokra felhajtott menetes lyukkal rendelkező rögzítőelemekkel vannak összekapcsolva. "Rudakon" gyakorlati körülmények között szóba jöhető tetszőlees keresztmetszeti méretű és alakú lineáris fa-elemeket kell érteni, vagyis a "rúd" megjelölés az alkalmazható faanyagok körét nem korlátozza. Egy kiviteli példa szerint az egymáshoz illeszkedő farudak rajtuk átmenő furatokat átvezetett és azokba beragasztott, mindkét végükön menetes fa-csapok útján vannak összetett szelvényű tartóvá egyesítve. A vázszerkezet egy másik előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a szelemenek a tartógerendákhoz és/vagy szélrácsok a szelemenekhez vagy tartógerendákhoz vagy/és a — célszerűen vízszintes - falvázgerendák az oszlopokhoz két végükön menetes szakaszokkal rendelkező facsapok és a menetes végekre felhajtott, célszerűen korong alakú, átmenő menetes lyukkal rendelkező rögzítőelemek által alkotott szerkezet segítségével vannak rögzítve. Célszerű továbbá, ha a vázszerkezeti elemek olyan menetes fa-csapokkal és rájuk felhajtott rögzítőelemek segítségével vannak egymáshoz csatlakoztatva, amelyek egyúttal az összetett szelvényű tartógerendát vagy oszlopot alkotó farudak összekapcsolására is szolgálnak. Egy további találmányi ismérvnek megfelelően a menetes végű csapokra felhajtott rögzítőelemeket olyan körkorong alakú testek alkotják, amelyek a rögzítendő elemekben kialakított fészekben célszerszámmal való elforgatásukat lehetővé tevő bevágásokat tartalmaznak. Gazdasági szempontból igen előnyös az a kiviteli változat, amely szerint az összetett szelvényű tartógerendákat és - adott esetben — oszlopokat alkotó fa-rudak egy levágott egyenes illeszkedő felülettel rendelkező körszelvényű rudak, és előnyösen ilyen rudak alkotják a vázszerkezet oszloprendjének a stabilitását biztosító falvázgerendákat is. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amely a vázszerkezet, valamint a vázszerkezeti elemek néhány előnyös kiviteli példáját, válamint a vázszerkezet fontosabb csomópontjait tartalmazzák. A rajzokon az 1 - 3. ábrákon a vázszerkezet alapvető elemeit alkotó tartók keresztmetszetben láthatók; A 4. ábra az 1. ábrán bejelölt A nyíl irányából tekintett oldalnézet; az 5-7. ábrákon a vázszerkezet keretállásainak néhány lehetséges főtartó-kialakítási megoldását tüntettük fel; a 8. ábrán egy, a találmány szerinti vázszerkezettel létesített épület a 9. ábrán bejelölt E-E vonal mentén vett függőleges metszetben tüntettük fel; a 9. ábra a 8. ábra szerinti épület felülnézete; a 10. ábrán a 8. ábrán bejelölt B részlet nagyobb méretarányban látható; a 11. ábrán a 8. ábrán feltüntetett Q részletet tüntettük fel nagyobb méretarányban; a 12. ábrán egy vázszerkezeti tartó részlete látható oldalnézetben; a 13. ábrán a 12. ábra szerinti tartó egyik kapcsolóelemének a részeit nagyobb méretarányban tüntettük fel; a 14. ábrán egy tartó és egy szelemen találmány szerinti kapcsolata a 1. ábrán bejelölt G-O metszetben látható; a IS. ábra a 14. ábrán bejelölt F-F vonal mentén vett metszet; a 16. ábrán felülnézetben tüntettük fel egy tartó, egy szelemen, valamint két szélrács kapcsolatát (9. ábrán bejelölt I részlet); a 17. ábra a 16. ábrán bejelölt H-H vonal mentén vett metszet; a 18. ábrán a 13. ábra szerinti kapcsolószerkezet egy előnyös kiviteli példája axonometrikus nézetben látható. Az 1. és 4. ábra szerinti, egészében 1 hivatkozási számmal jelölt tartót két-két, derékszögű négyszögkeresztmetszetű - mégpedig a oldalhosszúságú négyzetkersztmetszetű — faanyagú 2a, 2b rúd alkotja, amelyek hosszirányban egymáson fekszenek, és együttesen m magasságú, a szélességű téglalap-szelvényű gerendát alkotnak^ ahol m « 2a. A 2a, 2b rudak a teherviselés síkjában — vagyis az 1 tartó y hosszanti függőleges geometriai középsíkjában — elhelyezkedő, faanyagú, körkeresztmetszetű, mindkét végükön menetes 7 csapokkal vannak egymással — az együttdolgozásukat biztosító módon — Összefogva, amely menetesvégű 7 csapok az 1 tartóra ható terhelések következtében fellépő, és a 2a, 2b rudakat illeszkedő lapjaik mentén egymáshoz képest ellentétes irányban (lásd a ç nyilakat a 4. ábrán) elcsúsztatni törekvő nyíróérőket felveszik. A szomszédos menetesvégú 7 csapok a 4. ábrán b hivatkozási betűvel jelölt oldaltávolságai e nyíróerők várható nagysága függvényében választandók meg. A 2. és 3. ábrákon látható 1\ 1" tartók csak a 2a’, 2b’ és 2a", 2b" rudak keresztmetszeti alakját 5 10 13 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
